Öngyilkosságba kergethet a munkanélküliség, a szociális jogfosztottság

Júniusban fogadta el az Európai Unió illetékes szerve azokat a következtetéseket, melyek kimondják: a lakosság mentális egészségének és jólétének magas szintje a gazdaság szempontjából is fontos tényező. Ugyanakkor a mentális zavarok akár gazdasági veszteséget is okozhatnak, például azáltal, hogy alacsonyabb termelékenységet és foglalkoztatottságot eredményeznek. Felhívja az uniós tanács a figyelmet arra is, hogy a mentális zavarok a munkaképesség elvesztését okozzák, valamint, hogy a fogyatékossággal töltött életévek az EU-ban zömmel a mentális zavarokra, és azon belül is elsősorban a depresszióra és a szorongásra vezethetőek vissza.

A dokumentum hivatkozik az egészségügyi világszervezet (WHO) azon becsléseire, amelyek szerint életében legalább egyszer minden negyedik uniós polgár szembesül mentális zavarokkal, és ezek évente az EU lakosságának több mint tíz százalékát érintik. Évi több mint ötvenezer halálesettel az öngyilkosság Európában továbbra is az idő előtti elhalálozás gyakori oka, és tízből kilenc esetben az öngyilkosság elkövetését mentális zavarok kialakulása előzi meg.

A WHO nemrég dokumentumot tett közzé „A gazdasági válság hatása a mentális egészségre” címmel. Már a tanulmány bevezetője leszögezi, hogy a gazdasági válság hatással lehet a mentális egészségre, a mentális egészségügyi problémáknak növekvő gazdasági hatásai vannak. A mentális egészségügyi problémák gazdasági következménye, hogy átlagosan mintegy 3-4 százalékos bruttó nemzeti termék veszteséget okoznak az uniós országokban. Mindehhez hozzátartozik, hogy a legtöbb európai országban az új rokkantsági (fogyatékossági) ellátások mintegy harmada mentális okokra vezethető vissza, és ez az arány növekszik.

A mentális egészségügyi problémák és a betegségek fő társadalmi-gazdasági rizikófaktorai a szegénység, a pénzügyi problémák és a szociális jogfosztottság. Az európai régió nagy részében az alkoholfogyasztás is összefüggésben van a lakosság általános mentális állapotával, amely különösen a férfiak esetében játszik szerepet az öngyilkosságok számának növekedésében. A romló öngyilkossági ráta további oka lehet a növekvő jövedelemi egyenlőtlenség is. A munkanélküliek, elszegényedők, családi zavarokkal küszködők nagyobb kockázatot mutatnak a mentális betegségekre (pl.: alkoholproblémák, öngyilkosság). A gazdasági válság idején a férfiaknál különösen megnövekszenek a mentális problémák, az alkoholgondok és az öngyilkosság esélye. A munkanélküliség hozzájárul a depresszióhoz és az öngyilkosságokhoz. A kutatások ráirányítják a figyelmet arra is, hogy a munkanélküliséget elszenvedő fiatalnak nagyobb az esélye a később kialakuló mentális problémákra. Szintén fontos megállapítás (és Magyarországon különösen aktuális), hogy minél inkább eladósodott valaki, annál inkább nő esetében a mentális rendellenesség kialakulásának az esélye.

A EU országaiból gyűjtött adatok szerint a munkanélküliség akkor nem növeli az öngyilkosságok számát, ha az állam átlagosan fejenként több mint 190 dollárt (kb. 42 000 forintot) költ jóléti programokra. Ez az összeg számos kelet-európai országban e szint alatt van, ami előrevetíti, hogy a Nyugat és Kelet között tátongó mentális állapotbeli szakadék tovább fog mélyülni a gazdasági válság hatására. Mindemellett az is figyelemre méltó, hogy a munkanélküliség nagymértékű növekedése mintegy 28 százalékkal növelte az alkohol okozta halálozást az EU-ban.

A jelenlegi kutatások arra utalnak, hogy a gazdasági válság mentális egészségre gyakorolt hatásai öt kulcsfontosságú területen tett intézkedésekkel mérsékelhetőek:

• aktív munkaerőpiaci programok,
• a családokat támogató programok,
• az alkohol árának és hozzáférhetőségének kontrollja,
• a mentális betegségekben magas rizikójú személyek alapellátásba történő bevonása,
• adósságkönnyítő programok.

A WHO Regional Office for Europe dokumentuma végül leszögezi, hogy a mentális egészséget meghatározó okok gyakran az egészségügy határain túl találhatóak, így minden kormányzati szektornak részt kell vennie a mentális egészség támogatásában.

Ennek jegyében a Magyar Pszichiátriai Társaság a szakmai és civil szervezetekkel közösen felhívja a figyelmet a helyzet súlyosságára, és igyekszik mindenkit mozgósítani az együttműködésre és a közös fellépésre, a döntéshozókat pedig felhívja a megfelelő lépések megtételére.