A budapesti dalszínházat augusztus 22. óta kormánybiztosként Ókovács Szilveszter vezeti, aki az intézmény főigazgatói munkakörének betöltéséig, legfeljebb kétéves időtartamra kapta megbízatását. Feladatköre az Operaház működésének irányítása, a főigazgatói feladatok ellátása, gyakorolja a munkáltatói jogokat az Operaház dolgozói tekintetében, valamint felügyeli az Operaház vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok működését, fejlesztését; felügyeli az Erkel Színház rekonstrukciós munkálatait; javaslatot tesz a fővárosi zenés színházi struktúra átalakítására; kidolgozza a magyar zenekultúra fejlesztésének koncepcióját, amelyben a vezető szerepet a Magyar Állami Operaház tölti be.

A kormánybiztos a mai társulati ülésen találkozott az Operaház dolgozóival és művészeivel, bemutatta az intézmény újonnan kinevezett vezetőit. Az ügyvezető igazgatói feladatok ellátására Ókovács visszahívta Mozsár Istvánt, aki az elmúlt évadban ugyanebben a pozícióban megkezdte a dalszínház pénzügyeinek és szervezetének racionalizálását. A fő-zeneigazgatói posztot megbízottként Héja Domonkos, a németországi Chemnitz színházának első karmestere tölti be, a balettigazgatói feladatkört szintén megbízottként a világ leghíresebb balettszínpadairól hazatérő Solymosi Tamás látja el. A kormánybiztos kiemelte: az általa felkért három vezető megbízatása párhuzamos az övével, tehát kormánybiztosi feladatainak, vagy egy esetleges nyertes pályázatnak a lezárultáig szól.

Az Operaház új vezetésének legfontosabb célja, hogy az Andrássy úti dalszínházat a legjobb hazai belettművészek és operaénekesek otthonává tegye. Ókovács a művészek mellett ehhez kiváló szakmai partnernek tartja a menedzserigazgatót is. A kormánybiztos a társulati ülésen hangsúlyozta: a nemzeti operaházi küldetést azonban társadalmi küldetésnek tekinti.

Ókovács Szilveszter legfontosabb feladatai közé tartozik az Erkel Színház rekonstrukciós tervének kidolgozása is. A társulati ülésen megismételte a sajtóban elhangzottakat: a kormánynak továbbra is szándéka megnyitni a 2007-ben bezárt Erkel Színházat, a beruházáshoz immár pénzügyi keretet is rendelnek. Az eddig próbahelyként üzemelő színház a tervek szerint 2012 decemberében nyitná meg kapuit, repertoárjára pedig a legnépszerűbb opera- és operettdarabokat tűznék. Kiemelte: az Erkel színház újbóli megnyitása az évtized lehetősége a társulat és a közönség számára is. Mozsár István ügyvezető igazgató saját feladatkörének továbbra is lényegeként tekinti a háttér szerepet, egyfajta kiszolgálóként igyekszik biztosítani az intézmény működését, amelynek alappillérei a hatékonyság, a minőség és az adófizetői pénzek ésszerű felhasználása. Az Erkel-projekt olyan fantasztikus lehetőség a pályáztatástól az megnyitásig, amely szélesíti a művészi munka határait.

Az Operaház idei műsorkínálatát az előző vezetés állította össze. A kormánybiztos, Héja Domonkos fő-zeneigazgató, Solymosi Tamás balettigazgató és Kovács János, az Operaház első karmestere közösen tekinti át a szerepkiosztásokat. Az újonnan kinevezett balettigazgató, Solymosi Tamás elmondta a társulati ülésen: olyan küldetéstudattal érkezett a Magyar Nemzeti Balett élére, amely új lendületet adhat az együttesnek. Célja, hogy a nagy klasszikus balettek visszaemelésével, valamint neves hazai és külföldi koreográfusok felkérésével új lehetőségeket nyújtson a balett-társulatnak. Héja Domonkos kiemelte, főzeneigazgatói ténykedése első gyümölcsei a következő évadban teremnek meg, addig azonban folyamatos és kétoldalú kommunikációban partnerként szeretne együttműködni a dalszínház művészeivel. Az erkeli hagyományok ápolása és Richard Strauss műveinek bemutatása koncepciója részét képezik majd.

 

A dalszínház nyitó társulati üléseinek hagyományihoz híven, a múlt évadban kimagasló teljesítményt nyújtó művészeknek adtak át elismeréseket. Juventus-díjat vett át Kiss Tivadar magánénekes és Lugosi Róbert harsonaművész. A Simándy József-emlékplakettet a legendás tenor fia, Simándi Péter adta át Pataki Potyók Dániel magánénekesnek. A Pless László Alapítvány díját Katona Anikó korrepetitor nyerte el, a Ráday Sári Alapítvány elismerését Zsigmond Géza címzetes magánénekes vette át. Az év énekkari művésze „Az Év Énekese” díj nyertesei: Magyari Eszter és Csiki Gábor címzetes magánénekesek. „Az előadásokért” emlékérmet műszaki dolgozók kapták, a Vágó Nelly emlékérmet Berzsenyi Krisztina jelmeztervező, a Melis György-díjat Bátori Éva magánénekes nyerte el. Az Operaház Örökös Tagjai közé választották Berkes János magánénekest, elismerését Szinetár Miklós adta át. Posztumusz Örökös Tag lett Bordás György magánénekes és Külkey László magánénekes.

Az Operaház most megnyitott évadját már szeptember 7-én világpremierrel kezdi: Bartók A kékszakállú herceg vára című operáját és a Ravel Bolerójára készült tánckompozíciót eddig csak mozikból ismert, 3D-s vizuális háttérrel mutatják be. A 127 éves Operaház nézői így első alkalommal, 3D-szemüvegben tekintik meg az előadásokat, amelyeket egy nemzetközi alkotócsoport hozott létre.

Az Operaház balett társulata, a Magyar Nemzeti Balett művészei szeptember 15-én lépnek először színpadra az évadban. A hatalmas közönségsikernek örvendő Szentivánéji álom című koreográfiával kezdenek, amely a világhírű Seregi László nevével fémjelzett Shakespeare-tetralógia egyik meghatározó darabja.

Titánia szerepében Kozmér Alexandrát, a Nemzeti Balett első magántáncosnőjét láthatja a közönség, aki az utóbbi évadokban üstökösként haladt pályáján, sorra kapva a legnagyobb szólószerepeket. Kozmér Alexandra ebben a darabban először lép színpadra Apáti Bence magántáncossal, akivel két szerepben is találkozhat a közönség: az egyik szereposztásban Oberon, a másikban Zuboly alakját formálja meg.


Solymosi Tamás a tanulmányait a Magyar Táncművészeti Főiskolán végezte (1990-ig; mestere Dózsa Imre volt), majd Leningrádban, Moszkvában és Monte-Carlóban folytatta. Diplomája megszerzése után szólistának szerződtette az amszterdami Het National Ballet, majd Rudolf Nurejev meghívására Ausztráliában turnézott. 1992-ben az Angol Nemzeti Balett, 1993-ban a bécsi Állami Opera balettegyüttesének vezető szólistája volt. A világ számos jelentős balettegyüttesébe meghívták vendégszereplésre, fellépett a Bajor Állami Operában, a Berlini Állami Operában, a Chilei Nemzeti Balett együttesében, a Moszkvai Nagy Színházban, a Finn Balett (Helsinki) és a Szent Károly Színház (Nápoly) együttesében, valamint a New York-i Metropolitan Operában.

Héja Domonkos 1997-ben ütőhangszeres, majd 1998-ban karmesteri diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Megnyerte a Magyar Televízió IX. Nemzetközi Karmesterversenyének első díját, közönségdíját és a Solti György-különdíjat is. Az athéni Dimitris Mitropoulos Nemzetközi Karmesterversenyen különdíjat és a közreműködő Chromaton Zenekar nagydíját nyerte el. Az 1995/96. évadban Weiner Leó ösztöndíjjal a Budapesti Fesztiválzenekar asszisztens karmestereként dolgozott Fischer Iván dirigens mellett. 2003-tól a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának állandó asszisztens karmestere. Rendszeresen kap felkérést hazai vezető zenekaroktól. 2001-ben debütált a Magyar Állami Operaházban Puccini Bohémélet című operájával. 2002-ben Firenzében és Rómában Bartók: A kékszakállú herceg vára című operáját vezényelte nagy sikerrel. Visszatérő vendége a Kassai Állami Filharmóniának, a Macedón Filharmonikus Zenekarnak, Tokyo City Philharmonic Orchestranak és a Orchestra di Lazio Romanak. 2003-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 2005-ben Artisjus-díjat kapott. 2004-re felkérést kapott több olasz zenekartól, valamint a berlini Deutsches Symphonic-Orchestertől. Az általa 1993-ban alapított Danubia Szimfonikus Zenekarnak a mai napig vezető karmestere és művészeti vezetője. 2005 szeptembere óta a chemnitzi színház karmestere.