Aranyvirágos Lipót – Szigetköz gyöngyszemében biztos a kenyér

Kulcsszó: a kenyér. Ma már az egész ország tudja, ha jó kenyeret szeretne enni, akkor a lipóti márkaboltokban 
célszerű keresni. Mert nem csupán a kenyérkereseti lehetőség fűződik Lipóthoz, hanem a kenyér is. Ha meg Lipót, akkor mégis csak a vízi világ szívében meghúdó helység legnagyobb kincse, a termálvíz "csobban be" az ember tudatába. Akkor találták (szokásos módon olajat keresvén), amikor Tóth J. Péter született: négy és fél évtizeddel ezelőtt. (Jó lenne tudni: nem a vízöntő jegyében látta-e meg a világot...) És ez még nem minden: kezdetben az életbe induló fiatalembernek legföljebb annyi köze volt a termálvízhez meg a kenyérhez, mint kor- és sorstársainak. Szakmájául ugyanis a hentes mesterséget választotta. Aztán megváltozott világ: jó ötlettel, szorgalommal, alázattal, leleménnyel, törekvéssel mind följebb és előbbre jutott – önmaga, családja, faluja, a közösség javára egyaránt. Nemrégiben az év vállalkozója lett, nem egészen két hónappal ezelőtt meg újraválasztották polgármesternek, mert a helybéliek meggyőződése: csak jól járhatnak a Tóthék fiával.

A múlt század második felében – egészen a termálvíz felfedezésééig – Lipót csak elvétve szerepelt a helyi hírekben. 
Aztán a két kútból nyert meleg víz által föllendült a fóliás virág- meg zöldségtermelés; sok szorgalommal számos 
"szegfűs lipóti" család lerakta vagyonosodásának alapjait. A körülmények azonban ebben a szigetközi zsákfaluban is megváltoztak, mára csak elvétve látni fóliasátrat, mégis van mit a tejbe aprítaniuk a látványosan virágzó helység lakóinak: mindenekelőtt a kenyérgyár, a termál gyógyfürdő meg a szálloda révén.

És ha már virág: Sopron és Lipót az idén legvirágosabb magyar település – írhatta tavaly október elején az Infovilág. A díj birtokában Nyugat-Dunántúl e két helysége jogot kapott arra, hogy képviselje Magyarországot az európai virágos városok és falvak 2010-i versenyében (Entente Florale Europe). Pollák Erika, «a virágos Magyarországért» kezdeményezője és nemzetközi koordinátora "kész tények" elé állította a sajtó azon munkatársait, akiket a Lipótra invitált: a szigetközi falu ugyanis nemzetközi sikerrel szerepelt az európai megmérettetésben. Tizenkét ország huszonötezer települése között nyerte el a földrész legvirágosabb falujának járó aranyérmet. Ne feledjük: a végső megmérettetésben már csak a kiválasztott "leg"-ek indultak, azaz Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Horvát-, Ír-, Német-, Olaszország, Szlovénia és hazánk egy-egy falva és városa. Micsoda véletlen: az első európai aranyat ugyancsak egy Duna menti község, a Bács-Kiskun megyei Géderlak kapta 2002-ben; vele együtt ezüséremben részesült a szintén Duna-parti Paks városa.

De most Lipótról van szó. Tóth polgármester a "titkokba" is beavatja a krónikásokat: "Apróságokon múlik a nagy siker – mondja. – A helybéliek, amióta csak az eszemet tudom, mindig is csinosították a portájuk meg a falu köztereit. Elsősorban saját ültetésű palántákkal, amiket aztán odaadással gondoztak. A szépet szerető lipótiak nem csupán a saját előkertjüket, árokpart részüket, parányi parkjaikat, ágyásaikat, grupjaikat, hanem a másokét is óvták, óvják, mondván: mindannyiunk gyönyörűségét szolgálják. A közterületi ágyásoknak is van gazdája, bár valamennyi mindnyájunké. Csak be kell szólni a kerítésen át Józsi bácsinak, Mari néninek, hogy legyen gondja a köztéri növényekre is, locsolja meg, ha már a sajátját is rendben tartja. Utána már nincs rá gond, mert van gazdája 
a közösnek..."

Az "európai hölgyek és urak", a virágbizottság tagjai, akik szigorú szemmel és nyílt lélekkel járták Lipót utcáit, tereit, környékét, nem pusztán arra voltak kíváncsinak, hogy van-e elegendő virág a köztereken, a portákon, ablakokban, elég takaros-e a falu. Azt is vizsgálták, hogy mekkora figyelmet fordítanak a helyben élők a saját környeztük védelmére, ápolására, miként nevelik a szép szeretetére és megtartására az óvodásokat, iskolásokat, előnyben részesítik-e a környéken honos növényeket, virágokat, rendezett-e, tiszta-e az elhunytak nyughelye, a temető. Lipót külön szerencséje, hogy beépült a természeti környezetbe, hiszen közvetlen környezete, az egész Szigetköz kiemelten természetvédelmi terület – az ország egyik legszebb tájegysége.

Ennek a vidéknek az egyik gyöngyszeme ez a falu, ami az utóbbi két évtizedben történelminek nevezhető átalakuláson ment át. Eltűntek az egykor poros utcák, vezetékes vizet kapott, csatornát, gázhálózatot építettek a házakhoz, nyaralókhoz, üdülőkhöz, és most éppen a kikötőt kívánják fejleszteni, hogy megindíthassák a komp- és kirándulóhajó-járatot. A vízi alkalmatosságot is a falu szeretné megvenni (pályázati pénzből), hogy még több vendég érkezzék a gyógyfürdőbe, a faluba, a szállodába, a környékre az Öreg-Duna túlpartjáról is. Lipóttal szemben van Bős/Gabčíkovo, ám híd és rendszeres vízi összeköttetés híján ma még csak nagy kerülővel közelíthető meg odaátról Lipót. Ha meglesz a hajó (később talán hajók is), akár Esztergomig, Pozsonyig, Bécsig kirándulhatnak majd a Lipóton pihenők...

Addig sem kell ám unatkozniuk sem a helybélieknek, sem pedig vendégeiknek. Van helyi (a térségben jól szereplő) labdarúgócsapat, és elkészült már a világon egyedülálló, egész évben használható két, termálvízzel fűtött focipálya, az egyik természetes, a másik műfüves. Endrődy István, a Lipóti Futball Tréning Center vezetője a többi között elmondta, hogy a pályák a FIFA előírásai szerint épültek, minden nemzetközi követelménynek megfelelnek, villanyfényes mérkőzések is tarthatók Lipóton. (Ez a kis videó az idén februárban készült a műfüves pályán tartott edzőmérkőzésről.) A létesítmény gazdái szeretnék, ha a hazai és a környékbeli (osztrák, szlovák, cseh, lengyen, ukrán stb.) csapatok felfedeznék a lipótiak által kínált egyedülálló (és költségkímélő!) lehetőséget: pálya, elszállásolás, ellátás egyaránt adott téli edzőtáborokhoz. 

Az európai virágos városok és falvak idei versenyében a Lipóti Futball Tréning Center is hozzájárult az 
aranyéremhez, akárcsak a nemrégiben felújított, kibővített nátrium-hidrokarbonátos vízű termálfürdő, ahol tavasztól 
késő őszig különösen nagy az élet. Az évtized elején 20 ezer, az idén már mintegy 140 ezer vendége volt a 
fürdőnek. Előfordult, hogy egyetlen napon 11 ezer vendéget fogadott a létesítmény, amely számos diáknak ad jól fizető nyári elfoglaltságot. "Itt, aki akar, és miért ne akarna, megtanulhat dolgozni" – jegyzi meg a polgármester, majd hozzáteszi: "Bár Lipótnak van termálvizes wellness-szállodája, szeretnénk, ha a konferencia-szervezésben különösen nagy tapasztalatú, és remény szerint rövidesen bővülő «Orchiedán» kívül még egy épülne, a fürdőhöz, ami egyúttal befogadhatná a sportcentrum reménybeli sportolóvendégeit és kísérőit is, és részt vállalna a gyógyászatból, rekreációból. A falu és környező települések elsősorban az idegenforgalomra alapozzák jelenüket, jövőjüket, képesek ellátni-kiszolgálni a mostaninál sokszorta több vendéget is. Aki nyugalomra, jó levegőre vágyik, Hédervár, Lébény, Mosonmagyaróvár, a Hanság, Győr, Pannonhalma, Pozsony, a környék természeti szépségeire, holtágakra, nádasokra, erdőkre, gazdag növény- és állatvilágra, kutúrájára, történelmére, épített értékeire kíváncsi, annak valamennyi kívánsága teljesülhet nálunk – akár egész éven át".