Újabb földrengés Chilében – amikor megmozdul és pusztít a föld

A Cooperatíva chilei rádióállomás jelentése szerint a földrengés-sorozat megrémisztette a lakosságot. A belügyminisztérium válságközpontjában kiadott nyilatkozat azonban nem tud sem sebesültekről, sem pedig épületkárokról. A telefonhálózatban azonban volt néhány perces kimaradás. A tengerészet hidrográfiai szolgálata cunami-riadót rendelt el.

Emlékezetes: február végén 8,8-es erősségű rengés rázkódtatta meg Chile déli vidékeit, az akkori természeti katasztrófa 350 ember életét követelte. Az országban azóta is rögzítettek több erős földrengést.

Ama bizonyos februári hétvége földmozgások és cunami-riadók jegyében telt el a csendes-óceáni térségben. A Chilében pusztító „évszázad rengése” következtében ugyanis Dél-Amerikától az orosz Távol-Keletig megnövekedett a szökőárveszély. A természeti katasztrófa Chile történelmének legnagyobb földrengései közé sorolható: az ország egy része romokban hevert. A földmozgások egy blogbeszámoló szerint 3-5 percig is eltartottak, az erősségük pedig a Richter-skálán mért 8,8-et is elérték, majd pedig hosszú időn át kisebb, 4,5-es utórezgések követték.

A mérések alapján 1900 óta a dél-amerikai országban ez volt az ötödik legerősebb földrengés. Az epicentrum az óceánparti nagyvárostól, Concepcióntól 90 kilométerrel északkeletre, a fővárostól, Santiagótól bő 300 kilométerrel délnyugatra volt, 55 kilométeres mélységben. A szakértők becslése szerint a földmozgás százszorta erősebb volt, mint a Haitit január 12-én romba döntő, 7,0-s földmozgás.

Chilében gyakoriak a rengések: 1960-ban itt következett be a világon eddig mért legerősebb, 9,5-es katasztrófa; akkor 1655 ember vesztette életét, két millióan pedig fedél nélkül maradtak.

Hasonlóan rengéses területként tartják számon Japánt is, a szigetország ezúttal sem kerülhette el a földmozgást: szombatra virradóra 6,9-res erősséggel rázkódtatta meg a földet. (A hatóságok olyannyira tisztában vannak a helyzettel, hogy minden középületben kötelező a többnyelvű figyelmeztetést elhelyezni az ilyenkor előírt viselkedésről, például az elektromos berendezések, ezen belül is elsősorban a lift használatának tilalmáról.) A több mint 70 chilei rengés utóhatása elérte dél-amerikai partoktól 670 kilométerre fekvő Robinson Crusoe-szigetet, az Egyesült Államok ötvenedik tagállamát, Hawaiit, és még a dél-japáni Okinava szigetén is érződtek, majd elérték az orosz Távol-Keletet: Szahalint és a Kuril-szigeteket is, vasárnap pedig Pakisztánt reszkettette meg 6,2-es erősségű földmozgás.

A 2004 karácsonyának másnapján Indonéziát, Szumátrát, Balit, Srí Lankát és Thaiföldet sújtó szökőár (230 ezer halott) következtében tökéletesített riasztórendszernek köszönhetően ezúttal cunami-riadót rendeltek el a teljes csendes-óceáni térségre. Az ausztráliai Sydney híres strandjait, köztük Bondi-t is le kellett zárni. A nagy hullámok azonban ezúttal elmaradtak (a 2004. évi 15-höz képest ezúttal csak legföljebb 1,5 méteres áradat keletkezett, ezt az értéket az új-zélandi Catham-szigeten mérték), ezért a figyelmeztetést vasárnap feloldották, Oroszország és Japán kivételével, mivel a szakértők szerint különböző erősségű hullámokra még legalább 2-3 napon át számítani kell.

A Richter-skála

A földrengés erősségét a nemzetközileg használt Richter-skála szerint mérik egységesen. A módszert Charles Francis Richter amerikai szeizmológusról nevezték el, aki 1935-ben dolgozta ki.

Mi történik földrengéskor?

A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása. A földrengések általában a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullámok, amelyek a keletkezési pontból – ezt nevezzük a földrengés hipocentrumának – gömbhéjszerűen terjednek minden irányba. A legnagyobb feszültségek a kőzetlemezek találkozásánál keletkeznek, a földrengések nagyrésze ezen a területen alakul ki.