X–37B: szupertitkos űrrepülőgépet próbált ki az amerikai légierő

A szupertitkos X–37B csütörtökön esett át a tűzkeresztségen. A személyzet nélküli űrjármű kívülről olyan, mintha egy repülőgép és egy űrsikló keveréke volna (valamivel kisebb, mint a NASA-flotta szolgálatát idén befejező utolsó két példánya). Csütörtökön (magyar idő szerint péntekre virradóan) Cape Canaveralból, a floridai űrrepülőtérről bocsátották fel egy Atlas 5-ös rakétával, további részletek azonban – beleértve a küldetés időtartamát is – egyelőre nem ismeretesek. Csak annyi tudható, hogy Föld körüli pályán kering, tervezett elsődleges leszállóhelye pedig a kaliforniai Vandenberg légi támaszpont, Los Angelestől északnyugatra.
 
Az US Air Force elképzelései szerint a robotűrrepülőt úgy alakították ki, hogy akár 270 napig is Föld körüli pályán maradhasson, és eredetileg egy NASA-űrrepülő helyezte volna el az űrben. Az immár tíz esztendeje kifejlesztett járművet a Boeing cég Phantom Works üzeme állította elő, a hivatalos adatok szerint súlya 5 tonna, hosszúsága 8,9, magassága 2,9, szárnyainak fesztávolsága pedig mindössze 4,5 méter. Farkán nem egy függőleges, hanem két ferde vezérsík van, rakterében több kisebb műholdat is képes szállítani. Hajtóművét napelemek és telepek látják el energiával. A mostani próbaúton az automatikus vezérlőrendszert és a többször is használható repülő tárgy hőpajzsát vizsgáztatják. Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA 1999-ben törölte programjából a jármű tervezését, amit később átvett és tovább fejlesztett a légierő. A pontos költségek ugyancsak nem ismeretesek, de az biztos, hogy a Pentagon több százmillió dollárt költött rá.

Szakértők véleménye szerint azért lehet ilyen nagy a hidegháború éveire emlékeztető titkolózás, mert az X–37B révén az amerikai harci repülőgépek olyan képességekhez jutnak, amilyenekre a jövőben nagy szükségük lesz, vagy legalábbis lehet. Bírálói megjegyzik: miközben Obama elnök a minap írta alá Prágában Medvegyev orosz államfővel a nukleáris fegyverek, az atomtöltetek számának további korlátozásáról szóló egyezményt, a katonai űrrepülőgép újabb fegyverkezési versenyt indíthat el.

A NASA még az idén kivonja a forgalomból még meglévő, de már elöregedett űrrepülőgépét. A Discovery 1983 novemberében érkezett meg a floridai Kennedy űrközpontba, első küldetését a következő év augusztusában teljesítette. Azóta 38 bevetésen vett részt, és a legtöbbször járt az űrben. Még egyszer ellátogat el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), szeptemberben, majd hazatérése után nyugdíjba vonul.

Az Endeavour 1992 júliusában rajtolt először, eddig összesen 24 alkalommal járt az űrben. Az egykor öt gépből állt flotta legfiatalabb tagjának még két indulása lesz: legközelebb májusban, majd júliusban, és utána befejezi szolgálatát; ez lesz a NASA utolsó, 134. űrrepülőgépes utazása.

Ismeretes: a legrégebbi űrrepülő, a Columbia a 28. útja alkalmával, földet érés előtt 16 perccel 2003 januárjában felrobbant. Hasonló sorsra jutott, de már a felszállás 73. másodpercében a Challenger, aminek ez lett volna a 10. missziója. Az Atlantis békés véget ért: 31. repülése után, 2009 novemberében kivonták a forgalomból.

A NASA már szerződést kötött az orosz űrhatóságokkal arról, hogy a jövőben az amerikai űrhajósokat is Szojuz-űrhajókkal utaztatják a Föld és az ISS között.