Izlandi vulkánihamu-felhő: lezárják a magyar légteret

Az Eyjafjallajokull gleccser alatt megbúvó tűzhányó március 21. óta működik ismét, legutóbb 1821–23 között volt aktív. A kilövellt láva mellett óriási füstfelhő bodorodik a kráterból, s a légkörbe került hamu a műhold-felvételeken is jól látható, hatalmas felhőt képez, amit a légköri áramlatok messze a kontinens belseje felé sodornak.

Sandra Beckefeldt (40) kiképzett pilóta így látja az európai légi forgalmat akadályozó helyzetet: „Egy vulkánihamu-felhőbe berepülni egyenlő azzal, mintha homokviharba kerülnénk. Semmit sem lehet látni! Ha pedig a hamu a hajtóműbe is bekerül, a legrosszabb is megeshet a géppel. A kerozin elégetéséhez ugyanis oxigénre van szükség, márpedig a hamufelhőben meglehetősen csekély mennyiségben fordul elő. További gondokat okoz a sebességmérés. Az erre a célra szolgáló kis csövecskék könnyen eldugulhatnak, így a pontos tempó meghatározása lehetetlenné válik. Ha pedig a gép túlságosan lelassul vagy fölgyorsul, az zuhanáshoz vezethet.”

Joggal vetődik föl a kérdés: vajon nem veszélyes-e a hamu belélegzése? A válaszról még vitatkoznak a szakértők. Bernd Zimanowski, a würzburgi egyetem élettaniföldrajz-intézetének professzora állítja: „A hamu csak abban az esetben veszélyes az egészségünkre, ha igen magas koncentrációban jelentkezik, egyébként semmi károsodást nem okoz.” Ezzel szemben dr. Peter Halbach (71), a berlini Freie Universität geológiai intézetének professzora úgy véli: „A hamufelhő szemcsés, éles morzsákból áll, amelyre kénes savcseppek tapadhatnak. Nagyon veszélyes elegyről van tehát szó.”

Veszélyes lehet-e a hamufelhő a földekre, a zöldség- és gyümölcs-ültetvényekre? Szerencsére nem. Franz Ossing, a német földkutató központ szóvivője szerint „a láva és a hamu különösen termékennyé teszi a talajt. A vulkáni vidékek éppen ezért tápanyagban gazdagok, ahol a növények igencsak szépen fejlődnek”. Tegyük hozzá: és kiváló borok teremnek rajta – gondoljunk csak a badacsonyi szőlőkultúrára.

Mi lesz a gépkocsikkal? Zimanowski professzor azt mondja: „Megtörténhet, hogy itt vagy ott az autókat reggelre porréteg fedi. A mai motorokat azonban nem károsítja.”

Milyen hatással lehet a hamufelhő az időjárásra? Dr. Stefan Kinne (65), a hamburgi Max Planck meteorológiai intézet munkatársa a következő szakvéleményt adja: „Ha a vulkánkitörés tartós marad, és a hamufelhő ennek következtében még jobban kiterjed, a szulfátrészecskék akár a sztratoszférába, tehát mintegy 11 kilométeres magasságba is eljuthatnak, ahol a napenergia egy részét tükrözik a világűrbe, tehát Földünk lehűl.”

Veszélyben volna az idei nyár? Dr. Karsten Brandt diplomás meteorológus megnyugtat: „Nem, ha azonban a kitörés még néhány hétig elhúzódik, a nyári átlaghőmérséklet fél fokkal csökkenhet.”

Bejelentették: ma este hét órától lezárják hazánk légterét, emiatt szünetel a polgári légi közlekedés.