Duna-deklaráció – embernek, természetnek sokáig szüksége van a vízre
Balogh Alexandra (WWF) tudósítása ♣A Duna vízgyűjtő-terület vízgyűjtő-gazdálkodási terve a következő öt évre meghatározza az országok vizeivel való gazdálkodását. A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a tervnek határon átnyúló olyan problémákra is megoldást kellene találnia, amelyek Magyarországot alvízi országként különösen érzékenyen érintik.
APA-OTS / Robert Strasser felvétele.
A folyók, patakok, tavak, felszín alatti vizek élővilágát, vízminőségét vagy vízmennyiségét az emberi tevékenységek különféle mértékben károsították és károsítják még ma is. A beavatkozások hatásait csökkenteni, a károkat megszüntetni ma már nem csak szorgalmi feladat, hanem uniós kötelezettség is. Az Európai Unió víz-keretirányelvének előírása ugyanis, hogy felszíni és felszín alatti vizeink jó állapotba kerüljenek 2015-re, ami vonatkozik az ökológiai, vízminőségi és vízmennyiségi állapotra is.
A cél elérésére közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kellett készíteni, aminek kidolgozásában az unión kívüli országok is részt vettek. Az elkészült dokumentumot a 14 érintett ország ma írta alá Bécsben. A WWF Magyarország szerint a terv fontos lépés a Duna ökológiai értékeinek megvédéséhez. Azonban vannak akadályozó tényezőként fellépő infrastruktúra-fejlesztési igények is.
A Duna hajózhatóságának fejlesztésére tervezett beavatkozásoknak például számos káros hatása lehet. A mederben lévő zátonyok elbontása, a mederanyag kitermelése, valamint egyéb fizikai beavatkozások, pl. a vezetőművek vagy a sarkantyúk hatására a folyó természetes élőhelyei tűnnek el, vizes élőhelyek szakadnak el a folyótól, és megváltozik a folyó egészséges működése. További problémát okoz a Magyarország feletti Duna-szakaszon (Szlovákiában, Ausztriában, Németországban) épült vízerőművek sorozata, és az építkezések alapanyagául szolgáló nagy mennyiségű mederanyag éveken át történő kotrása, ami a ma is súlyosbítja a Duna medrének mélyülését, és károsan hat a folyó menti területek vízellátására és élőhelyeire. A Duna-deltában végzett csatornaépítés Európa egyik leggazdagabb vizes élőhelyét veszélyezteti és a tokfélék kihalásával fenyeget.
A WWF szerint a hajózhatóság természetbarát módon történő fejlesztéséhez, valamint a Duna hordalékhiányából fakadó hatások csökkentéséhez a Duna menti országok valódi, a gyakorlatban is működő összefogására lenne szükség. Erre csak a határon átnyúló, hatékony együttműködés képes. "Egyik állam sem akar kiszolgáltatott helyzetben lenni, és nem akar a szomszédos országok tevékenységeinek következményeiből adódó ökológiai problémákkal küzdeni. A tapasztalat: egy adott ország számos esetben utólagos megoldásokkal és nagy költséggel próbálja megszüntetni mindazokat a problémákat, amiket a többi folyó menti ország tevékenységei okoznak" – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója. "A nemzetközi tervezési folyamat közben lehetőség adódott, hogy országhatáron átnyúló problémákra az országok együtt keressenek megoldást. A most lezáruló tervezéskor azonban ezek nem kaptak kellő figyelmet. Szakmai és diplomáciai együttműködés erősítése, közös tervezés és megvalósítás szükséges" – tette hozzá Figeczky.
A WWF figyelemmel fogja kísérni a tervek megvalósítását az egyes országokban, és kapcsolatban fog állni a brüsszeli döntéshozókkal. Ez vonatkozik a Duna vízgyűjtő szintű – a hajózás és a környezetvédelem együttes fejlesztéséről szóló – közös állásfoglalás irányelveinek a gyakorlatban történő megvalósítására, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekre is. A most készülő Európai Duna Stratégiának a folyó menti országok fenntartható fejlődését kell szolgálnia; a vízgyűjtőgazdálkodási-terv jó alap lehet.
