Mekkora kárt okozhat az aszály és a szárazodás?

Egyre sűrűbben köszönt ránk az aszály. Mind gyakrabban sújt olyan térségeket is, ahol eddig nem, vagy kevésbé volt jellemző – állapították meg az Akadémia, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Vahava hálózat szakemberei az aszály és szárazodás témájú konferencián. A múlt évszázadban apránként mintegy tizedével csökkent a Kárpát-medencében lehullott csapadék mennyisége.

Kedvezőtlenebbé vált a megoszlása is. Nyáron időnként ömlik az eső, ám hamar elpárolog, elfolyik. A melegebb, szárazabb teleken pedig kevesebb hólé, eső pótolja az apadó talajvizet. A klímaváltozás pedig további felmelegedést, szeszélyesebb időjárást hoz. Lényegesen romolhat élelmezésünk, ivóvíz-ellátásunk, s építményeink biztonsága is.

A konferencia résztvevői intézkedéseket, összefogást sürgetnek a vízkészletek megőrzése, tisztaságának védelme, az öntözés, a megfelelő vetésszerkezet kialakítása, a tartalékok képzése, a biztosítási rendszerek létrehozása céljából. Mindenekelőtt az Országgyűlés segítségét kérték az EU víz-keretirányelvvel meg a készülő Duna-stratégiával összhangban lévő „nemzeti víz- és élelmiszer-ellátási, létbiztonság program” megalkotásához. Állásfoglalásukban felhívták a figyelmet a korai és kései fagyok, az özönvízszerű esők, sárlavinák, jégesők, viharok, az ár- és belvíz növekvő gyakoriságára, a soha nem tapasztalt hőségnapok, az erdő-,bozót- és tarlótüzek jelentkezésére, s a kialakuló új feltételeketkedvelő kórokozók, kártevők megjelenésének veszélyére.

A mezőgazdasági károkat valamelyest mérsékelte az öntözés a múltban. Az utóbbi évtizedekben azonban visszaszorult az öntözéses gazdálkodás, s tovább zsugorodhat. Csökkenhetnek a mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termelőalapok. Bizonytalanná válhat a lakosság ellátása megfelelő minőségű vízzel, élelmiszerrel. Zavarok keletkezhetnek a humán- és állategészségügyben, az építészetben, az energiaiparban, a szállításban, a közlekedésben, a turizmusban és más területeken is. A változások következtében romolhat a gazdaság költséghatékonysága, növekedhet a vállalkozások kockázata. Csökkenhet biztonságérzetünk, jövőnk tervezhetősége.

Az egész világra kihat a globális klímaváltozás. Egyre nagyobb népesség tart igényt a létfontosságú élelmiszerre és vízre. Kérdés, hogy a kereslet vagy a kínálat lesz-e jellemzőbb Európában, a Kárpát-medencében, Magyarországon. Sok múlik azon, mennyit őrizhetünk meg a valaha volt vízbőségből és a jó termőtalajból. Mielőbb határoznia kell az Országgyűlésnek a víz- és élelmiszer-ellátás biztonságát szolgáló stratégia, intézkedési terv kidolgozásáról, a jogszabályokkal alátámasztott cselekvési program előkészítéséről, kormánybiztos megbízásáról, a beszámolási kötelezettségről, az ösztönző intézkedésekről, ezek feltételeiről, a végrehajtás szereposztásáról, valamint elkülönített források biztosításáról.

A konferencián részt vevő szakemberek javasolják, hogy a tartós víz- és élelmiszerhiány megelőzését szolgáló intézkedések között jelenjenek meg az alábbiak:

■ a társadalmi tudatformálás céljából

tájékoztatási és párbeszédprogramok kezdődjenek a kormányzati, szakmai, társadalmi, civil szervezetek között;
a kormányzati, szakmai szervezetek ösztönözzék a vízhiánnyal és a szárazsággal foglalkozó rendszeres médiatevékenységet.

■ felső szintű döntésként

az Országgyűlés határozzon a lehető legrövidebb időn belül „nemzeti víz- és élelmiszer-ellátási létbiztonság program” kidolgozásáról, az EU-irányelvekhez igazodó tartalommal;
készüljön nemzeti aszálystratégia, cselekvési program, végrehajtási utasítás, valamint új támogatási rendszer;
szerepeljen a támogatás feltételeként az igazolt felkészülés;
nevezzenek ki kormánybiztost a megvalósítás, a folyamatos tájékoztatás, a kommunikáció, az Országgyűlés és a kormány elé kerülő jelentések összehangolására;
különítsenek el forrásokat a feladatok megvalósítására, s intézkedjenek a beszámolási kötelezettség, valamint a számonkérés rendszerességéről;
kerüljön sor az alapvető vízigények mindenkori kielégítése érdekében, a víz-keretirányelvnek megfelelően, vízkészlet-vízhasználati megállapodások kötésére a vízgyűjtő terület érintett államaival;
kezdeményezzenek olyan K+F-programokat, melyek tudományosan megalapozzák a szükséges intézkedéseket. Működtessenek nyomon követési, ellenőrzési és visszajelző rendszereket;
készüljön oktatási program a megelőzés, védekezés, a szakképzés erősítésére és a tanácsadó szakemberképzés javítására, valamint az állampolgárok ismereteinek bővítésére;
a vállalkozások, gazdasági és más szervezetek, önkormányzatok, társadalmi csoportok körében;
váljék alapvető követelménnyé a megelőzés;
a jó gyakorlat szerves részét képezze a vízkészlet-gazdálkodás, továbbá a vízhiány megelőzése, és a talajok nedvességmegtartó képességének megóvása.