Az „ördögök ügyvédei” maguk nem ördögök

Az eseményt megtisztelte jelenlétével a könyvben szereplő sztárügyvédek zöme: dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Bárándy György, a magyar ügyvédek doyenje, továbbá dr. Dezső Antal, dr. Kiss Attila, dr. Magyar György, dr. Parti Ágnes, dr. Retteghy István, dr. Stiller Magdolna és dr. Varga Gábor. A rendőrségi kihallgatók közül Herczegné Balogh Katalin és Szigeti József. Az esetek védői közül dr. Szőgyényi József időközben elhunyt, dr. Bárándy Péter ügyvéd és dr. Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője pedig más irányú elfoglaltsága miatt nem volt jelen.

Jelen volt ellenben, talán vezeklésül, a kötetben szereplő vádlottak közül az édesapja megölésével elítélt Böszörményi Edina és édesanyja, Mária is, bár egyikük sem szólalt meg. A könyvbemutatón moderáló Varga Izabella színész sorra kérdezte az ügyvédeket a rájuk vonatkozó történet kapcsán.

Bárándy György a tiszazugi arzénes asszonyok 1920-as évekbeli gyilkosságsorozatának eredt nyomába az oknyomozó riporterrel, és a perek utolsó élő, 88 éves szemtanúját is sikerült megszólaltatniuk. Azt már a krónikás mondja, hogy a kötet stilisztikailag és műfajilag legszínvonalasabb passzusa is itt olvasható, Móricz Zsigmond: Tiszazugi méregkeverők című riportjának részleteit idézve, ami akár zsinórmértékül is szolgálhatna: igen, így kell, így kellene megírni ma is egy bűnügyi tudósítást!

Magyar György az apagyilkos Böszörményi Edinát védte, akinél sikerült elérni, hogy bár elítélték, egyetlen napot sem kellett a rácsok mögött töltenie. 

Dezső Attila Kuncze Gábor volt belügyminiszter egykori kertészének megöletése kapcsán a Via Mala című John Knittel regénnyel való hangulati rokonságairól is beszélt. A felbujtó feleség bérgyilkosokkal intézte el az ügyet, miután férje többször bántalmazta és meg is csalta.

Retteghy István csecsemőhalálok ügyeiben képviselte a védelmet. Volt, aki maga veszejtette el gyermekét, máskor a saját kutya okozta iker csecsemők halálát, és ebben vizsgálták az anya felelősségét. De akadt olyan is (Gurdon-ügy), amikor a feleség anyagi féltésből tetette el láb alól a tőle válni készülő férjét.

Stiller Magdolnának a 11 éves Kocsis Franciska gyilkosainak védelme jutott, akit két diáktársa ölt meg szisztematikusan előkészített, különös kegyetlenséggel. Az ilyen, és ehhez hasonló gyermekbűntettek folyományaként vetették le az RTL Klub műsoráról a rossz üzeneteket hordozó Dragon Ball rajzfilm-sorozatot.

Kiss Attila ügyvéd védte a nevelőapját lelövő Simek Kittyt, akit az édesanyja nemhogy megvédett volna, de pajzsként használt a maga védelmére.

Varga Gábor egy családját terrorizáló jogász kollégája sérelmére elkövetett gyilkosságban látta el az asszony védelmét, aki ugyancsak bérgyilkosokat fogadott, és még most is börtönben ül.

Parti Ágnes, egykori bíró, a brutális apját halálra szurkáló Kalmár Mónika védője volt. Szavaiból az is kiderült, mennyire nem mindegy, hogy egy-egy ügy melyik bíróságon és kinek a tanácsánál kerül elbírálásra, nem mindegy, mennyire vizsgálják a konkrét bűn mellett az oda vezető utat is…

A pesti, Népszínház utcai darabolós gyilkos, Karika Klára esetéről a két jelenlévő kihallgatótiszt beszélt. A többi között arról, hogy milyen taktikát kell felépíteni a feltárás céljából egy-egy adott helyzetben? Hiszen az is előfordul, hogy a gyanúsított visszavonja mindazt, amit addig bevallott, és akkor is kell kapaszkodót találni a további kihallgatások folytathatóságához.

A kötetben olvashatunk még a Fekete Angyal néven elhíresült Faludi Tímea ápolónő esetéről, (védte Szőgyényi József); a taxisgyilkos lányokról, (védő Gál Zsolt); az apját megölető orvostanhallgató lány esetéről, (róla Petőfi Attila beszél); az alkoholista anyáról, aki hagyta gyermekét halálra fagyni (védte Bárándy Péter), és a gyermekét a szenvedéstől megváltó gyilkos anyáról (őt Mezei Imre vizsgálótiszt idézi).

Tizennégy fejezet, mind megannyi a maga idejében nagy sajtóvisszhangot és közönségérdeklődést keltő eset. P. Gál Judit 1995 óta bűnügyi tudósító, riporter. Tíz évvel ezelőtt az „Én, a Whiskis” kötetével vált ismertté, azóta megírta a Bűn-üldözőket (2001), a Szerelmes gyilkosokat (2005), valamint az Ördögök ügyvédei első (2003) és második (2007) kötetét: Gyilkosságból felmentve címmel.

A szerző stílusa meglehetősen távolságtartó, szenvtelen, jogászi, és nem szépírói. Írói megközelítésében e kötet írásainak célja az ügyeknek az ügyvéd, illetve a kihallgató szemszögéből, és csak másodlagosan a vádlott szemszögéből való láttatás.

Erre is vonatkoztathatók az előszót író Bánáti János szavai, aki a sajtóeseményen azt fejtegette, miért is van szükség a védőkre?  A közvélemény első felhorgadásában sokszor „kíván vért”, és szeret megfeledkezni arról, hogy még a legelvetemültebb gyilkosnak is van joga védelemre, ami a vádakkal szemben feltárja a mellette szóló érveket, vagy rávilágít a bizonyítási eljárás gyengeségeire. Az olvasónak jár az információ, de hogy ez ne váljék egyoldalúvá, azért hasznos, ha a védő is megszólalhat.

„Az ördögök ügyvédei” maguk nem ördögök, hanem a jogot jól ismerő szakemberek, akik a védelem feladatát látják el a büntetőügyekben. „Nem annak az egy személynek az érdekét szolgáljuk, akit képviselünk, hanem mi jelentjük a garanciát az emberek szabadságjogának védelmére” – mondta Bánáti János.

A könyv sajtóbemutatóján megkérdeztem: Miért van szükségük jól menő sztárügyvédeknek arra, hogy ilyen, vagy hasonló kiadványokban is szerepeljenek, különös tekintettel arra, hogy őket az ügyvédi titoktartás is kötelezi, ugyanakkor egykori védenceik sokszor itt élnek közöttünk, akikre, és nem utolsósorban a családtagjaikra az ilyen frissen megírt bulvárkötetek még a büntetés letöltése után is további meghurcoltatásokat hozhatnak?

Kérdésemre némi hallgatás után dr. Dezső Attila azzal válaszolt, hogy ő mindig megkérdezi az érintett alanyokat, hozzájárulnak-e ahhoz, hogy ügyükről beszéljen, és ha azok nem akarják, akkor szó sem lehet róla, hogy nyilatkozzék.

Dr. Bárándy György úgy válaszolt, hogy a sajtó dolga a tájékoztatás, mert a hír fontos az embereknek. Csakhogy a sajtóhírekben sokszor téves információk szerepelnek, amiknek a tisztázása, a nem igaz dolgok helyre tétele fontos, ezért jó, ha az ügyvédek is kapnak megszólalási lehetőséget a védői szempontok megvilágítására. A tárgyalások általában nyilvánosak, és sok is a hallgatójuk. Ők, az ügyvédek nem a fülükbe súgott tikokat akarják elmondani, egyébként is a védő csak azokat az információkat tárhatja a bíróság elé, amik a védenceik érdekeit szolgálják, és a rá nézve kedvező körülményekre világíthat rá. Bíró pedig eleve nem nyilatkozhat a saját ügyéről. Tehát ahhoz, hogy ne csak a nyomozás adatai, szempontjai jussanak közvélemény tudomására, szükség van a védők hasonló megszólalási lehetőségére is…

Konkrét válasz, jogászi precizitással.

Akik ezt a műfajt szeretik, gyaníthatóan most is meg fogják vásárolni a Babusz Bt. Kiadásában megjelent riportkönyvet, különösen, hogy számos híresség ajánlja a borítón, aki már kéziratban olvasta. Akkor hát kellemes borzongást az olvasónak!