Utcatárlat, nyitott műtermek – a magyar festészet napja

A magyar festészet napja tükröt tart a művésztársadalom elé is, megmutatja, hol tartunk nemzetközi viszonylatban, hová fejlődött és milyen irányba halad a hazai festészet – nyilatkozta Freund Tamás akadémikus, agykutató, a rendezvény fővédnöke.

Bár a tárlatok és a hozzájuk csatlakozó események mindegyikét nehéz felsorolni, íme ízelítőnek néhány meghatározó esemény és újdonság: figyelemreméltó a 14-én este nyíló Kortárs Üvegfestészeti Kiállítás a Róth Miksa Emlékházban, ahol a megnyitóhoz színi előadás és "élőfestés" kapcsolódik. Újszerű kísérlet a 15-én kezdődő Festők-Szobrászok kiállítás, ahol művészeti keverékként festett szobrokkal, illetve szobrászkodó festők műveivel találkozhatnak az érdeklődők.

Kiemelkedő és szembeszökő kezdeményezés lesz idén a 16-i utcatárlat, melyen a budai Szent Gellért tértől a Móricz Zsigmond körtérig festmények nagyításai vonják magukra a figyelmet. A Hegyvidék Galéria pedig megismétli a tavalyi "kirakat-kiállítást", ezúttal XII. kerületi, fiatal festőművészek képei kerülnek a környékbeli üzletek "ablakaiba" a Városmajor utcán egészen a Hegyvidék Galériáig.

Október 17-től a Fonóban vár mindenkit a Festőrajzok című rendezvény; ez a fiatal alkotók fesztiválja lesz, valamint a Fazekas Gimnázium, ahol a legfiatalabbakat várják a művészeti iskolák találkozóján. A már hagyományos "Doyenek kiállítása" október 19-én kezdődik, ennek megnyitóján adják át egy iskolateremtő idős művésznek az életműdíjat. A nem fővárosi események közül kiemelendő a szolnoki zsinagóga kiállítása, a keszthelyi Balatoni Múzeum tárlata, a szigetszentmiklósi és soroksári művészeti rendezvények, Veszprém részvétele, valamint Dienes Gábor és Nagy Gábor műveinek közös bemutatója Szegeden. A magyarországi helyszínek mellett az idén is több, határon túli városban megünneplik a VIII. magyar festészet napját.