Száznál több új egyetemi tanár
Köszöntő beszédében az államfő az egyetemek, főiskolák fontosságát hangsúlyozta. Míg a közoktatásban a tanítók, tanárok feladata az alapvető ismeretek közvetítése, az egyetemi tanárok a saját kutatásaikba is bevonhatják a tehetséges hallgatókat. Sólyom László szerint ugyanakkor kétségtelen, hogy sok diplomás egyszerű szövegértési problémával küzd. Ami egyrészt rávilágít az általános és középiskolai képzés gyengeségeire, másrészt tükrözi, hogy a korábbiaknál jóval többen jutnak be felsőfokú tanintézményekbe.
További negatívumként említette, hogy az egyetemek, főiskolák a hallgatók 20–30 százalékának nem tudják kiadni a diplomát nyelvvizsga hiányában, így "a hallgató nem fog tanulni sem Bolognában sem Párizsban, mert nincsenek meg a feltételei, nincs meg a hátországa a színvonalas egyetemi képzésnek". Vajon milyen tanár lesz abból, akit kettes érettségivel vesznek fel tanári szakra? – tette fel a köztársasági elnök. Ezzel kapcsolatban utalt az egyetemek "pénzszerzési kényszerére", amelyből fakadóan a hallgatói létszámot igyekeznek a lehető legjobban feltölteni.
Sólyom szerint ugyanakkor valamiféle "ellentársadalmat kell alkotnia" az oktatási rendszernek, vagyis a diákokkal meg kell értetni, hogy "vannak másfajta modellek, mint a könnyű előrejutás, a pénzszerzés, (...) hanem van teljesítmény, van fegyelem, van egy iskolai közösségnek értékrendje, van egy egyetemi csoportnak értékrendje".
A középkor óta létező egyetemi rendszer mindamellett "nagyszerű újítás", ami megszervezte a tudományt, és életpályát adott az ott tanulóknak. Ez az életpályamodell azóta is megvan, és a hallgatóknak lehetőségük nyílik, hogy a hierarchiát végigjárva, demonstrátorból tanársegédek, adjunktusok, majd a folyamat végén egyetemi tanárok legyenek – hangsúlyozta az államfő. (Fotó: Gordon Eszter)
