Királylányok messzi földről – kiállítás a Nemzeti Múzeumban
A katalán és a magyar nép közös múltjának keresztmetszetét kínálja a közös – barcelonai és budapesti – erőfeszítéseknek köszönhető kiállítás, amelynek létrejöttéről nemrég az Infovilág is beszámolt.
S hogy kik ezek a királylányok? Például Aragóniai Konstancia, aki I. Imre magyar király felesége lett 1198-ban, vagy Árpád-házi Jolánta, aki 1235-ben költözött Barcelonába, hogy I. Jakab király felesége legyen. A legismertebb a messze földről jött királylányok közül Beatrix, Mátyás király felesége. Kettejük házassági szerződését is silabizálgathatjuk a tárlaton.
Négy éven át folyt az a nagyszabású összefogás a katalán közösség és Magyarország között a mintegy 800 ezer euró értékű kiállítás létrejötte végett. A műtárgyak biztosítási értéke megközelíti a százmillió eurót. A legnagyobb katalán uralkodó, I. (Hódító) Jakab születésének 800. évfordulóját ünnepelték 2008-ban Katalóniában. A kiállítás megrendezésének ötletét eredetileg ez az évforduló adta.
Műtárgyak és korszerű multimédiás eszközök segítségével mutatja meg a Nemzeti Múzeum a két ország létrejöttét, a közöttük fennálló dinasztikus kapcsolatokat, a két nép gazdaságát, társadalmát, kultúráját jellemző sajátosságokat. Mindez segít eligazodni e két távoli területen élő emberek életében.
A bemutatott textíliákra és pergamenekre különleges előírások vonatkoznak: a világítás fényerőssége maximum 50 lux lehet, így viszonylag sötétetek a kiállító terek. Az állandó hőmérséklet 20–22 Celsius fok, a páratartalom pedig 40–60 százalék között mozog. Egy-egy adott területen, a kiállított tárgyakra egyszerre több, egymást támogató biztonságtechnika eszköz, illetve technikai rendszer ügyel, jelzései közvetlenül a fegyveres biztonsági őrséghez érkeznek.
A hazai megnyitóra olyan különlegesség is érkezett, mint a Veszprémvölgyi Apácamonostor 900 éves kiváltságlevele, ami most először hagyjt el a Magyar Országos Levéltár falait.
A Magyar Nemzeti Múzeum gazdag programcsomagot állított össze november 29-ig. Előadások, koncertek, iskolai és családos programok várják a nagyközönséget. Négy szombaton éjszaka is, szerdánként pedig este nyolc óráig zajlanak majd az események. A múzeum falain kívül az Örökmozgóban filmklub kezdődik "Szentek és Elveszettek" címmel, s a MÚZEUMOK ŐSZI ÉJSZAKÁJÁNAK sztárja is biztosan ez a kiállítás lesz november 14-én.
A veszprémvölgyi kiváltságlevél
A 1109-ben, Könyves Kálmán király által kiadott oklevél a Magyar Országos Levéltár
legrégibb, eredetiben fönnmaradt oklevele. Az állított téglalap alakú pergamenre két szöveget írtak. Először lemásolták Szent István eredeti görög szövegét, alsó részére pedig azt a latin nyelvű oklevelet írták, ami elmagyarázza, miért kellett az eredeti istváni oklevelet felbontani és újra lemásolni. A latin rész egyúttal újra összefoglalta és aktualizálta a királyi rendelkezést. Az oklevelet a veszprémvölgyi monostorban őrizték a törökök bejöveteléig, akkor, valószínűleg 1543-ban Körmendre menekítették, majd 1627-ben a győri jezsuiták őrizték tovább. A jezsuita rend eltörlése (1773) után a Kamarai Levéltárba került, és így az Országos Levéltár része lett.
