Az újságíró archívumából: előkészületek a határnyitásra

Ez alkalommal a bel- és külpolitikailag különösen turbulens, a történelem menetét meghatározó 1989 nyara és ősze történéseit fölelevenítő egyik tudósítását adja közre. Az alábbi írás az akkor rangos és mértékadó napilapként ismert Magyar Hírlap 1989. szeptember 4-i számában jelent meg. Fogadja érdeklődéssel, kedves Olvasó!

Szeptember 6-a előtt nem kezdődik meg a kiutazás
Kohl kancellár az NDK-menekültek iránti szolidaritásra szólította föl a nyugatnémeteket

A magyar kormány megerősítette: az országban tartózkodó minden NDK-állampolgárnak, aki ebbéli szándékát hivatalos helyen bejelenti, lehetősége van Magyarországot Ausztria irányában elhagyni – vonták le a következtetést nyugati hírközlő szervek az MTI, a lapok – köztük az ügyről részletesen tájékoztató Magyar Hírlap – a rádió, valamint a Budapesten járt Karsten Voigt nyugatnemet politikus egybehangzó közléseiből.

Becslések szerint 150–200 ezer NDK-állampolgár tartózkodik jelenleg a Magyar Népköztársaság területén: mintegy tizede nem kiván visszatérni az NDK-ba. Ugyancsak a hétvége híre: szombaton éjjel 25, vasárnap éjjel pedig 50 keletnémet állampolgár – tehát minden eddiginél kevesebb! – ment át a magyar–osztrák zöld határon és jelentkezett a burgenlandi Vöröskeresztnél – közölte a kismantoni rádió. A Kópházával szembeni Deutschkreuz menekülttáborában jelenleg 20 NDK-belit, két román és egy csehszlovák állampolgárt tartanak nyilván.

Annak ellenére, hogy az „egyéni kiutazást" választották, a hét végén Ausztriában jelentkezett keletnémetek arról számoltak be, hogy Magyarországon folytatódnak az előkészületek a Nyugatra távozni akaró NDK-sok táboraiban. A Vöröskereszt aktívái igyekeznek meggyőzni a keletnémeteket arról, hogy semmi értelme nekivágni a határon át vezető bizonytalan útnak, jelentkezzenek inkább a Magyar Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat valamelyik táborában, vagy jelentsék be szándékukat a nyugatnémet külképviseleten, ahonnan értesíteni fogják őket a kiutazás időpontjáról és helyérői.

Ausztriába átjutott NDK-beliek azt is elmondták, hogy a magyarországi fölvevőtáborok már majdnem mind megteltek. Azt viszont nem tudták megerősíteni, hogy ezekben a táborokban náthajárvány lenne; a hét végi osztrák lapok ugyanis ilyen értesülést is közöltek.

Mind valószínűbbnek látszik az is, hogy szeptember 6. előtt nem kezdődik meg a Nyugatra távozni szándékozó keletnémetek tömeges elutaztatása a budapesti és Balaton-parti táborokból.

Bajorország osztrák határ menti öt helységében időközben elkészültek az NDK-menekültek számára épített sátortáborok. A passaui egyetem vezetése további 300 keletnémet számára ajánlott föl elhelyezést és ellátást. A nyugatnémet parlament szabaddemokrata frakciójának lakásépítési ügyekben illetékes szóvivője fölszólította a községek, városok, az ország vezetőit: mérjék föl, mely középületekben lenne hely az NDK-ból menekülők, áttelepülők számára. A sátortáborokban ugyanis nem maradhatnak ezek a tömegek – közte több ezer gyerek – a rossz idő beálltával. A nyugat-berlini Morgenpostnak adott interjújában a város egyik szociáldemokrata polgármesternője fölszólította a szenátust és a városkerületek vezetőit: mozgósítsanak minden tartalékot, hogy a Kelet-Berliniből és az NDK más részeiből áttelepülő minél több keletnémetet fogadhassanak be. Emlékeztetett arra, hogy augusztusban már 4000 személyt sikerült Nyugat-Berlinben elhelyezni, és rövidesen további kétezernek kellene helyet találni. Sajnálatos módon a menekültek és áttelepülők ügyében a város nem számíthat a szövetségesek segítségére.

Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár az eddiginél is nagyobb szolidaritásra hívta föl az NSZK állampolgárait az NDK-ból menekültek és általában Keletről a szövetségi köztársaságba áttelepülők iránt. A kormányfő óva intett attól, hogy a Nyugat-Németországba igyekvőket holmi gazdasági menekültnek könyveljék el. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy alapvető emberi jog a meglévőnél kedvezőbb gazdasági körülményekre törekvés. Nyugatnémet politikusok két, meglehetősen ellentétes véleményt is hangoztattak a hét végén: egyik fél szerint évente mintegy 20 milliárd márkával kellene segíteni az NDK-t, hogy megszüntethesse a Nyugathoz mért elmaradottságát – jelentette ki WDR rádióállomásnak adott interjújában Biedenkopf, a CDU egyik vezető politikusa. A belnémet kapcsolatok minisztériumának államtitkára viszont az NDK-nak nyújtandó Marshall-segély ellen foglalt állást; a Welt am Sonnntag című lapnak nyilatkozva leszögezte: Bonn egy fillérrel sem támogathatja a sztálinizmust. Követelte, hogy mielőbb tartsanak valóban szabad választásokat NDK-ban, és csak azután lehet szó a Nyugat részéről gazdasági segítségnyújtásról.   (kulcsár)