Energiahatékonyság – minisztériumi vélemény tudósításunkról
A minisztérium kommunikációs osztályának válasza most érkezett meg az Infovilághoz, olvasóink tájékoztatása céljából nyomban közzé is tesszük:
«Az „Energiahatékonyság: nálunk is beválnék a brit modell?” cikk az angliai energiaszolgáltatók ESCO-tevékenységben (Energy Service Company = Energiamegtakarítást Szolgáltató Vállalat) való részvételéről ad tájékoztatást.
Az ESCO rendszer egy hasznos, és Magyarországon sok év óta eredményesen alkalmazott fejlesztési mód, ott ahol a saját erő nem áll rendelkezésre, de igény van az energia megtakarítására, és a megtakarításból a beruházás megtéríthető. Nálunk elsősorban a közvilágítás korszerűsítése terén voltak a korábbi években sikeres ún. harmadik feles energia-megtakarítási beruházások. Miután az elmúlt tíz év tapasztalatai nagyon pozitívak voltak, ez az energiamegtakarítást segítő rendszer bevezetésre került az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is, a megoldás beépült 2007-2013 közötti időszakban alkalmazott pályázati támogatási formák közé. Az idén kiírásra került KEOP 5. Hatékony energiafelhasználás pályázati rendszeren belül az „5.2. A-2009 Harmadik feles finanszírozás” és az „5.2.B-2009 Harmadik feles finanszírozás (megújuló energiafelhasználással kombinált)” pályázati csomag, amelyekben mintegy 4 milliárd forint vissza nem térítendő pályázati támogatási lehetőség van a 2009-2010 évekre (pályázati rendszer a támogatásintenzitástól függően összesen 8-12 milliárd forintnyi beruházást generálhat).
A cikkben leírtakból nem derül ki, hogy az angol szabályozás milyen konkrét műszaki, gazdasági jogi elemeket tartalmaz. Felmerülő kérdések, hogy milyen előírások vagy támogatások hatására lesznek az energiaszolgáltatókból ESCO-jellegű cégek, az energiaszolgáltatók hogyan finanszírozzák a csökkenő energiatermelésük mellett folytatandó beruházási tevékenységet, hogyan alakul a jövedelmezőségük a jövőben. Miután az energiafogyasztás több irányú, különböző energiahordozókat érint (földgáz, villamos energia, távhő stb.) kérdéses az is, hogy, az energiatakarékossági beruházás költségeit és a fogyasztói befizetésekből eredő megtérülést szolgáló összegeket miként osztják meg a szolgáltatók egymás között. A rendszer részletes ismerete, a bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatainak elemzése mindenképpen szükséges, mielőtt adaptálnák a brit modell valamely részét.
A magyarországi ESCO-cégek is a különböző energiahordozók megtakarításaiból fedezik a megtakarítást biztosító beruházás költségeit. A harmadik feles finanszírozásban megvalósuló energiahatékonysági fejlesztések felgyorsítása részben a megtérülést javító állami támogatások, preferenciák, részben a beruházók és a használók biztonságát szolgáló, hosszú távon stabil jogi környezet kialakításával lehetséges. Az ESCO-rendszer szélesebb körre való kiterjesztetését vizsgálni lehet, illetve szükséges. A továbblépés, az ESCO-megoldások elterjedését segítő vagy éppenséggel kényszerítő lépések azonban csak az összes szereplővel, az energiaszolgáltatókkal a lakossággal és önkormányzatokkal való egyeztetések után, egyetértés esetén lehetnek sikeresek.
Minden megoldási forma – így az angol megoldás is – érdekli a tárca szakembereit, akik folyamatosan figyelemmel kísérik a nemzetközi példákat, azokat a hazai adottságok alapján elemezik. Az alkalmazott megoldásokat folyamatosan vizsgáljuk, hogy a legjobb, a leghatékonyabb intézkedésekkel tudjuk a vállalkozások és a lakosság energiatakarékossági törekvéseit segíteni.»
Szerkesztőségünk ezúton köszöni az olvasóink sokoldalú tájékoztatását szolgáló minisztériumi választ.
