Büntethető email-címkereskedés – adatvédelem

Az előzmény: az Infovilág állásfoglalást kért az adatvédelmi biztostól a szerkesztőségi postafiókba érkező sokadik üzleti ajánlattétel után. A többi között az ilyen és hasonló levelek verték ki a biztosítékot:

"Tisztelt Címzett! Az elektronikus Direkt Marketing közismerten a leghatékonyabb reklámozási módszer.. Közvetlenül elmondhatja potenciális ügyfeleinek, mivel szolgálhatja ki igényeiket. Legyenek azok vállalkozások, magánszemélyek, a címzettek jelentos része biztosan meg fogja látogatni az Ön által meghirdetett oldalt, s persze ennél sokkal többen fogják megismerni a levélben bemutatott terméket, vagy szolgáltatást.

Fentiek jegyében szeretném ismertetni Önnel szolgáltatásomat:

E-mail címek adás-vétele

- Érvényes, nem elavult listák
- Akár külföldi címek is
- Rendkívül alacsony árak
- Gyors ügyintézés
- Rugalmasság
- Diszkréció
- Targetálási lehetõség (női/ férfinevekre szűrt listák, cégek/magánszemélyek alapú szűrés. Cégek esetében: küldhet emailt info@, office@, domain@domain.hu címekre.)

Amennyiben nem megoldott a hírlevél előkészítése és kiküldése, abban is tudok segíteni.

Az Ön szolgálatában:
K.Z."

Az adatvédelmi biztost az «Infovilág – a hiteles hírportál» megerősítő vagy megengedő állásfoglalás közzé tételére kérte a fenti levél alapján, tekintettel arra, hogy a szerkesztőség véleménye szerint az ilyen tevékenység nincs összhangban a törvényeinkkel.

Jóri András adatvédelmi biztos az ügyben a Büntető Törvénykönyv módosítását kezdeményezte, melynek lényege, hogy büntethető lesz az email címekkel való kereskedelem.
 
Számos panasz érkezett az adatvédelmi ombudsmanhoz a kéretlen elektronikus levelekkel, a spamekkel érkező, jogtalan adatbázisokat értékesítő ajánlattételek miatt. Több panaszos sérelmezte beadványában, hogy internetes postafiókjában olyan kéretlen üzenetekre (spamekre) bukkan, amelyekben email címeket, elérhetőségeket, személyes adatokat tartalmazó adatbázisokat kínálnak megvételre a küldők.

Az adatvédelmi biztos megállapította, hogy már maga a megkeresés, a tulajdonképpeni ajánlattétel is többnyire jogsértő módon történik. A hatályos törvények szerint direkt marketing célú elektronikus üzenet csak a címzett előzetes hozzájárulásával küldhető. Emellett a megvételre felajánlott adatbázisok általában több száz személy nevét, elérhetőségét és egyéb személyes adatait tartalmazzák, amelyek többnyire jogszerűtlen forrásból származnak, illetve ilyen célú felhasználásuk jogellenes az érintettek hozzájárulásának hiányában. A személyes adatokkal való ilyen kereskedelem súlyosan sérti nemcsak a személyes adatok védelméhez való jogot, hanem beavatkozást jelent az egyének magánéletébe - véli az ombudsman.

Jóri András ezért a Büntető Törvénykönyv módosítását kezdeményezte, javaslata alapján akkor is büntethető lesz a személyes adatokkal való visszaélés, ha azt üzletszerűen vagy jogtalan haszonszerzés céljából követik el. A hatályos törvények szerint a személyes adatokkal való visszaélés csak akkor büntethető, ha jelentős érdeksérelemmel jár, illetve egyéb körülményekkel társul.