Stratégiai területként kezeli a kormányzat a logisztikát
A megbeszélésen a kormányzat és a szakmai szervezetek képviselői megvitatták, hogy miként érintik a szektort a gazdasági és pénzügyi válság hatásai, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy Magyarország – kedvező földrajzi helyzetét kihasználva – a térség meghatározó logisztikai szolgáltató központjává váljék.
A nemzetközi gazdasági válság következtében az eddigi irányzatok, üzleti modellek és logisztikai megoldások megváltoznak, alakulásuk a recesszió jelenleg még nem látható hosszától és hatásaitól nagymértékben függ, s ez megnehezíti a tervezést az ágazat számára.
Magyarország a Cushman&Wakefield által a logisztikai központokról készített legutóbbi, európai országrangsorban Belgium és Hollandia után a harmadik, a Világbank logisztikai versenyképességet mérő Logistics Performance Indexe (LPI) alapján pedig a világon a 35. legjobb volt.
A logisztika más szektorokat kiszolgáló ágazat, ezért működése, piaci kereslete azok teljesítményével van összhangban. A válság hatásai leginkább azokat a mikro- és kisméretű logisztikai vállalkozásokat sújthatják, amelyek a krízis által érzékenyen érintett szektoroknak (pl. járműipar, elektronika) szolgáltatnak, illetve kevés partnerrel dolgoznak együtt.
Avégett, hogy Magyarország logisztikai versenyképessége a jövőben tovább erősödjék, a kormányzat oktatási-képzési, infrastruktúra-használati, díjstratégiai, vám- és kereskedelemfejlesztési akciókat tervez, illetve megerősíti a közlekedési infrastruktúra-fejlesztési projekteket és a záhonyi térségre vonatkozó komplex programot.
A tervezett intézkedésekhez kapcsolódóan az ülés résztvevői áttekintették a széleskörű egyeztetéssel kialakított Magyar Logisztikai Stratégia (2007–13) alapján készülő, öt évre szóló logisztikai cselekvési terv főbb elemeit is.
