Megújításra szorul a nemzetközi tudásfelmérés
A három világcég kezdeményezésének főigazgatója Barry McGaw (PhD), a Melbourni Egyetem oktatáskutatási intézetének igazgatója lesz. A széles körű tudományos és kutatási tapasztalattal rendelkező szakember a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) oktatási igazgatója, ahol nemzetközi tudásfelméréssel foglalkozott a PISA (Program for International Student Assessment) keretében.
Piaci kutatásai közben a Cisco, az Intel és a Microsoft arra a következtetésre jutott, hogy az oktatási rendszerek többsége nem tartott lépést a gazdaság igényeivel, a diákok nem sajátítják el azokat a készségeket, amelyek a későbbi boldogulásukhoz szükségesek. Közéjük sorolandó a kritikus és kreatív gondolkodási, illetve az együttműködési készség, valamint a technológiának az üzleti életben és a társadalomban történő felhasználásához való alkalmazkodás.
A kezdeményezés számos olyan kulcsterületre összpontosít, amely a legígéretesebb lehetőségeket kínálja az oktatás és a felmérési módszertan megújításához. A programban részt vevő oktatók és tudósok a tudásfelmérés módszertanaira és technológiáira, a hatékony tanulási környezetre, valamint a másolható infokommunikációs tanítási és felmérési módszerekre összpontosítanak. Ezek egyben segítik azoknak a készségeknek a fejlesztését és felmérését, amelyekre a diákoknak a sikerhez szüksége lesz. A cél, hogy a PISA- és a TIMSS-felmérések következő verziójában mindez már megjelenjék. Evégett áttekintik majd a 21. századi készségek tanítására és kipróbálására alkalmazott, bevált iskolai gyakorlatokat is.
Barry McGaw, akezdeményezés főigazgatója elmondta: „A szűkülő erőforrások és a piaci nyomás azt jelzik, hogy az oktatás többé nem csupán a kormányok felelőssége. A jövőbeni munkaerő képzéséhez szükség lesz a magánszektor elkötelezettségére az állami intézményekkel való partneri együttműködés céljából. A felmérések megreformálása alapvető fontosságú az oktatás rendszerszintű átalakításához. A PISA nemzetközi tudásfelmérés olyan készségekre összpontosít, mint a szövegértés, a matematika és a természettudomány. A 2003-i PISA felméréskor tettünk egy újabb lépést, és a felmérést kibővítettük a problémamegoldó képességek vizsgálatával, de ezt az elemző-érvelő képességekre korlátoztuk. Reméltük, hogy 2006-ban az infokommunikációs készségeket is felvehetjük a felmérésbe, de ez akkor nem valósult meg. Most mindannyiunknak együtt kell működnünk a felmérés gyakorlatának fejlesztése végett.”
A Cisco, az Intel és a Microsoft kezdeményezése elnyerte a felmérésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek támogatását. Különösen az OECD és az iskolai oktatás eredményességét vizsgáló nemzetközi szervezet, az International Association of the Evaluation of Educational Achievement (IEA) jelezte érdeklődését, hogy a 21. századi képesség-felmérések eredményét felhasználnák saját nemzetközi fejlesztésű terveikhez, a PISA-felmérésnek, illetve a matematika és természettudomány nemzetközi összehasonlító teljesítménymérésének (TIMSS) a továbbfejlesztése közben.
