Acer Aspire One: kellemes szubnotesz

A masina első ránézésre – a mai körömlakkos külső miatt – nőiesnek tűnik túnik föl. Igaz, mi, férfiak könnyen mondjuk ezt arra, ami finom, kecses és tetszetős külsővel próbálja a figyelmet felhívni magára. Jobban megnézve két piros karika világít a gép két oldalán, jelezve: itt a fedelet fogó csukló. Kinyitás után kiderült, hogy ez nem is a csukló mechanizmusa, hanem dísz. Hát, mit mondjak?! A Japán Tervezési Díjat a napokban elnyerte – a szigetországi zsűrinek tetszhetett ez a két piros gyűrű.

De térjünk még vissza a zárt állapotra. Egy fekete sáv van a gép és a fedele között. Ez a sáv egy kicsit befele dől, így a fedél kinyitásakor – nincs semmi zár, semmi retesz, semmi lakat –nyitást segítő fogantyúként is szolgál, így a kijelző nyitását bárhol kezdeményezhetjük. Kis ellenállással szemben tudjuk kihajtani, ez a kis ellenállás szolgálja a kijelző pozícionálását. Szerencsére, a fedél nem súlyos – hiszen az egész gép egy kilogrammos – így nem okoz gondot a könnyen mozgó zsanérozás és várhatóan tartós lesz.

Mielőtt kinyitjuk a fedelet, látunk fent négy ledet, ezek az üzemállapotokat jelzik ki (merevlemez, NumLock, ShiftLock és akkutöltés). Mivel nem a fedélen vannak, hanem az akkut takaró kidudorodáson, így ezek a fedél nyitása után is szem előtt maradnak.

Körbetekintve a gépen, csak a két oldalán találunk csatlakozókat: bal oldalon a táp-, VGA-, Ethernet-, USB- és SD-foglalat, a másikon mikrofon-, fülhallgató-, két USB- és még egy kártyafogadó, amelybe ötféle (SD, MMC, MS, MS PRO és xD) memóriakártya helyezhető be. Ezután egy Kensington lyuk is megtöri a krémszínű oldallapot. Elől egy rejtőzködő kapcsoló látható, ez a WLAN-t engedélyezi/tiltja.

Most már kinyitjuk a gépecskét, és ekkor érthető, hogy a körbefutó fekete sáv miért fekete. Észrevétlenül próbálja keretezni a képernyő fénylő keretét. Ez a fénylő fekete könnyen tisztítható, de az ujjlenyomatok is jól láthatóak rajta – mindegy, most ez a trendi és tényleg nem néz ki rosszul, csak még mindig vastagnak látszik – bár vannak vastagabb kerettel megáldott versenytársak is. Persze, aki megszokta a noteszgépek egyre vékonyodó keretét, így reagál, akinek ez az első gépe, biztosan örül ennek is.

A tapipadot a kéztámasz bemélyítése és a két szélén elhelyezett gomb jelzi. A gombok fehérségükkel ütnek el a káva krémszínétől – vajon meddig? Így, tisztán, nagyon tetszetős. Két új LED jelent meg a fedél nyitásával, mindkettő a kéztámasz jobb oldalán van és a vezeték nélküli kommunikációt jelzi. A bekapcsológombba is jutott egy jelzőfény.

A gép bekapcsolása után hallani valami igen halk zúgást, de ezt az amúgy lecsendesített asztali gépem ventilátorzaja elnyomja.

A kép, ami bekapcsolás után megjelenik a 8,9 hüvelykes WSVGA-kijelzőn, nagyon szép rajzolatú, a LED-megvilágítású háttérfénye egyenletes. Felbontása 1024×600 képpont, de a VGA-kimeneten 2048×1536 képpontot tud kivinni – ezt nyújtja az Intel 945-ös lapkakészlet. A képkeretet jobban szemügyre véve még két dolog tűnik fel: az egyik a mikrofonnyílás, a másik pedig egy kis kamera. Ez utóbbi 640×480 pixeles képeket gyárt. Kiválóan használható, ha videó-telefonálni akarunk a gépecskénkkel, de ügyelni kell a jó megvilágításra, ha igazolványképet akarunk készíteni magunkról.

A masinát használatba véve a legfontosabb két dolog a billentyűzet és a tapipad. Mindkettő jól vizsgázott. Az előbbin nem ütöttem le a szomszédos gombokat is, tehát a gombok mérete jó. Jó a billentésük is, egyedül a szóköz gomb használatakor ütöttem be a billentyűzet és a tapipad közötti perembe az ujjamat. A gombokon a betűk szolidak, ám a különleges jelek mérete megegyezik a normál karakter mérettel, ettől zavarossá varázsolják az összképet. Igaz, hogy így könnyen megtaláljuk az euró-jelzést vagy az áthúzott szárú L-betűt, de ha a belső numpad kék számai tudnak kisebbek lenni, akkor ezek is elmaradhattak volna pár ponttal az alap betűktől. A tapipad szokatlannak tűnő (de nem egyedi) gombelhelyezését másodpercek alatt meg lehetett szokni.

Ezután a gép tempóját kell kiértékelni, ugye? Nos, szerintem ez nem oly érdekes ebben a kategóriában. Az 1,6 GHz-es Atom processzor megy, mint az atom és ez ide tökéletesen elegendő. Ezen a gépen senki sem fog bonyolult 3D-s ábrákat tervezni, vagy ha igen, akkor nagy csodálattal üdvözlöm. A gép arra jó, hogy aktatáskánkban, retikülünkben vagy szütyőnkben hordjuk, írogassunk rajta esetleg az elkészített anyagainkat bemutassuk, ha nem oly képernyő igényes feladatok voltak. Az útközben kameránkkal készített képeinket a kártyaolvasó segítségével lementhetjük és a belső merevlemez 106 gigabájtos kapacitását használva elmentsük.

A gépecske használható arra is, hogy hosszabb utazás esetén – ha nem akarunk a táj szépségeiben gyönyörködni – egy filmet nézzünk rajta. Ehhez persze fel kell tölteni az anyagot a merevlemezre, mert optikai olvasó nincs benne. Ezekhez a feladatokhoz pedig elég a gép teljesítménye. Az egy gigabájtos DDR2-memória egy kis részét elfoglalja a kijelző, de még így is marad elég hely a betöltött programoknak.

A háromcellás akkuval körülbelül három órát tud üzemelni, de kapható hozzá 6 cellás akku is. A gép ötféle színben létezik. Ára az áruházak kedve szerint 88 és 90 ezer forint körül ingadozik. A gép külmérete 249×170×29 mm és a precíziós konyhamérlegen 1082 grammot nyomott.

A gép nagyon kellemes útitárs, rettenetesen lehet szeretni, de asztali gépnek hosszú távra azért egy nagyobb masinát javaslok.

Model:ZG5
120 GB (106)
Atom N270 1,6 GHz
8,9 CristalBrite WSVGA 1024×600
1 GB DDR2 (0,98 GB)
802.11 bg
XP Home