Befektetési megoldások válsághelyzetekre kisbefektetőknek

Ahogy lenni szokott a nagyobb  tőkepiaci válságok most is az Egyesült Államok tőzsdéiről terjedtek szét a világon. A problémák először az ingatlanpiacon jelentkeztek. Megjegyzem, ez sem új keletű dolog, hiszen a korábbi válságok kialakulásában is nagy szerepe volt az ingatlanárak visszaesésének. Az ingatlanpiac problémái már viszonylag korán napvilágra kerültek, de ekkor még a pénzügyi vezetők álmukban sem képzelték volna, hogy ekkora veszteségeket lesznek kénytelenek leírni cégeik. Egyes szakértők szerint az Egyesült Államok történetének legnagyobb ingatlanpiaci recessziója jött el a 2007–2008-ban. Az ingatlanárak kb. 20-30 százalékkal estek ez idő alatt, ez pedig az amerikai háztartások vagyonából dollár milliárdokat vitt el.

Hogyan lett az ingatlanpiaci válságból hitelpiaci válság? Hogyan lehet ebből a reálgazdaságra átterjedő válság?

A problémák először a subprime hitelekkel kezdődtek. Ezek olyan hitelek, melyeket jellemzően már egy meglévő hitelt követő ranghelyre vettek fel, ugyanis az ingatlanpiaci lufi során megemelkedett ingatlanárak erre fedezetet nyújtottak. A problémák akkor kezdődtek, amikor az ingatlanárak esésnek indultak. Mint minden piacon, itt is hullámban mozognak az árak, és a megalapozatlan emelkedések, lufik kipukkannak egyszer. Ha azonban az ingatlan értéke 20%-ot visszaesik, akkor már nem nyújt fedezetet a hitel teljes egészére, így jellemzően a második ranghelyre felvett subprime hitelekkel lesz a gond. A fedezet nélkül marad hitelek, és az ehhez kapcsolódó hitelfedezeti biztosítások pedig szépen lassan megjelentek a vállalatok mérlegében és eredménykimutatásában. Sok esetben odáig fajult a dolog, hogy sürgős forrásbevonásra lett szüksége a cégeknek.

Miért vállaltak ekkora kockázatot a pénzintézetek vezetői?

Az ok nagyon egyszerű. Extraprofitot szerettek volna, és ezért a kockázatokat teljesen figyelmen kívül hagyták. Köszönhetően a CDS-eknek (pénzügyi termék, segítségével a hitelkockázattal lehet kereskedni) a subprime hitelek kockázatai az ilyen jellegű értékpapírosítás miatt átterjedtek a befektetési bankok, és biztosítótársaságokhoz, így ezen pénzintézetek is kénytelenek a veszteségeket leírni.

A subprime válság első áldozata a  Freddie-Fannie cégóriások. A két vállalat számlájára írható az érintett subprime hitelek jelentős része, így nem is csoda, hogy néhány hónappal ezelőtt égetően szüksége volt a forrásbevonásra a veszteségek fedezése miatt.  A kormány ekkor mentőövet dobott a két társaságnak. Ennek az ára gyakorlatilag az államosítás lett. Bár a két társaság megsegítéshez nem kellettek óriás pénzösszegek (mint például az AIG esetében), de az évek folyamán még további milliárdokra lesz szükség a csődhelyzet elkerüléséhez. Ez a tényező folyamatosan rontja az Egyesült Államok költségvetési egyensúlyát.

Freddi és Fannie óriásokat követte az AIG, a világ egyik legnagyobb biztosítója, (mérlegfőösszeg 1000 milliárd dollár), mely az extra profit iránti éhségében már túllépett a hagyományos biztosítási szerepkörön és a kiadott CDS termékeivel hitel és kötvénybiztosításokat vállalt. Az ingatlanpiaci árzuhanás hatására az összes ilyen termék problémássá vált, ez pedig óriási veszteséget jelent a társaságnak.

Miért kellett megmenteni az AIG társaságot?

Az AIG pozíciójából adódóan rengeteg más bankkal szemben nyitott ügylete van, így ha ez a cég csődvédelem alá kerül, a kapcsolatban levő pénzintézetek is veszteséget kénytelenek leírni. Emellett az AIG életbiztosításokba fektető magánszemélyek elveszítik megtakarításukat. A kormányzat gyorsan reagált, és 80 milliárd dolláros hitel mellett gyakorlatilag államosította a céget. Ha ezt nem teszi meg, most valószínűleg csődvédelem alatt állna a társaság.

Dolgoznak a megoldáson, azaz elkerülhetjük a válság szétterjedését..

Jelen pillanatban folyamatban van a megmentési terv kidolgozása, mely a tervek szerint 700 milliárd dollár államkötvény kibocsátásával finanszírozná meg az elértéktelenedett eszközöket. A pontos részletekre kiéhezve várnak a befektetők, de rengeteg kérdés felmerül. Valóban eléri a célját a tervezet, azaz képes stabilizálni a pénzügyi szektort? Vajon a kongresszus időben jóváhagyja? Milyen gyorsan jelentkeznek az első eredmények? Amíg ezek megválaszolatlanok maradnak, számítsunk az állandó bizonytalanságra.


Mi lesz, ha tovább terjed a válság?

A válság szétterjedésének következményeit még senki sem tudja, így erről csak néhány gondolatot szándékozok írni. Egyébként is kedvelt téma lett a gazdasági szakértők körében világgazdasági összeomlást vizionáló értekezések megírása, így tőlük további részleteket is megismerhet.

Nem árt azonban ha tisztában vagyunk a veszélyekkel, ugyanis ha a kormányzatnak nem sikerül stabilizálni a bankszektort, komoly problémáknak nézhetünk elébe. Egyrészt a bankok között megnő a bizalmatlanság, a bajba jutott pénzintézeteknek senki nem fog hitelt nyújtani, illetve nem talál befektetőt a forrásbevonásra. (Ez lett a veszte a Lehman Brothers befektetési banknak is, ahol a tőkebevonás kudarcba fulladt, az állam pedig nem adott hitelt.) A bankcsődök hatására a befektetők bizalma is megrendül, így kiveszik pénzüket a bankokból, ez pedig újabb bankcsődökhöz vezet.

Mire figyeljünk?

Átfogó képet kaphatunk arról, hogy a recesszió tovább erősödik, vagy éppen kifelé megyünk a válságból, ha a következő időszakban rendszeresen követjük a makroadatok alakulását. Már néhány adat változásából egyszerűen megállapítjuk, milyen irányba mozog a világgazdaság. Nem árt ha követjük az ingatlan-értékesítési adatokat, a fogyasztási volumen változását, a heti munkanélküliségi rátát, az ipari termelés volumenére vonatkozó adatokat, és a GDP negyedéves alakulását. Célszerű az USA gazdasága mellett az Európai Unió nagyobb tagállamainak makroadatait is követni.

Hol van jó helyen a pénzünk?

A kérdésre nehéz egyértelmű választ adni, hiszen ez azon is múlik, milyen befektetési tapasztalattal rendelkezünk, és milyen időtávban gondolkodunk.

Egy rövid távú befektetéshez, spekulációhoz sokat kell tanulni, tapasztalat szükséges. Éppen ezért óva intek mindenkit attól, hogy a megtakarítását a tőzsdére vigye, és például OTP részvényeket vásároljon, azzal a háttérrel, hogy néhány hét múlva felmegy az ára. Más a helyzet akkor, ha már kellő gyakorlattal rendelkezünk, és megfelelő kockázatkezelési módszereket is alkalmazunk a kereskedés során. Az átlagos kisbefektetőre azonban nem ezek a tulajdonságok jellemzőek.

Az egyik legjobb, amit tehetünk, hogy rövidtávon állampapírokba vagy pénzpiaci befektetési jegyekbe fektetjük pénzünket. (Egy korábbi vizsgálatunk alapján kiderült, hogy az utóbbi időszakban a pénzpiaci alapok produkálták a legnagyobb hozamot.

Pénzpiaci alapok esetén a befektetési bankok csődje miatt nem árt az óvatosság, hiszen előfordulhat olyan pénzpiaci befektetési jegy, ami egy másik alap jegyeit vásárolja, és ez utóbbi alap olyan kötvényeket vásárolt, melyek érintettek a válságban. Például a Lehman kötvényeivel ez előfordulhatott, hiszen európai alapkezelők is vásároltak a portfóliójukba. A jól csomagolt befektetési termékekből pedig nem derül ki egyértelműen hova kerül a befektetők pénze. Éppen ezért ha pénzpiaci alapot választunk, győződjünk meg róla, hogy pontosan milyen termékekbe fekteti pénzét az alapkezelő. Legegyszerűbb ha az alapkezelési tájékoztatót vagy az éves jelentést vizsgáljuk meg. Emellett az állampapír befektetés is jó megoldás lehet, akár hosszabb távra is, hiszen most viszonylag magas (8%) kamatszinten fektethetjük be pénzünket. Ugyanakkor a megvásárolt állampapírjaink hozamának növekedésére számíthatunk, ha csökkenti a kamatot a jegybank.

A részvények és részvényalapok most a szokásosnál nagyobb kockázatot jelentenek, így csak abban az esetben javaslom, ha legalább 10 éves időtávban gondolkodnak. Ugyanez a helyzet akkor is, ha már megvásárolta a papírokat. Érdemes hosszabb távon megőrizni a részvényeket, hiszen bizonyított, hogy hosszabb időtávon a részvényekkel nagyobb hozamokat lehet elérni. A papírok megválasztásánál elég ha a józan eszünkre hallgatunk, és megkeressük azokat a szektorokat, vállalatokat, melyeknek működése stabil, és növekedési lehetőségei nincsenek lekorlátozva.

Alternatív befektetési lehetőségként szóba jöhet az abszolút hozamra törekvő alap. Bár ebből csak néhány vásárolható meg hazai alapkezelőktől, és az eredményeik sem megnyugtatóak, így a múltban elért teljesítményüket érdemes a befektetés előtt megvizsgálni. Ezek az alapok rendelkeznek a legnagyobb szabadsággal, így az alapkezelő short pozíciókat is nyithat, ami nem jön rosszul az árfolyamesések idején.


Ezek után azt tudom javasolni a kisbefektetőknek, hogy legyenek türelmesek. Várjuk ki a végét. Hiába állítják a szakemberek, hogy a válság nem gyűrűzhet át. Ezt állították a korábbi válságok idején is, és mindegyiknek érezhető hatása volt itthon. A mai globalizált világban sokkal nagyobb az esélye ennek. Elég ha csak a Lehman és az AIG esetére gondolunk, ugyanis mindkét cégnek van hazai érdekeltsége, illetve pénzügyi terméke a piacunkon.