Magyarország kezességet vállal az ESS önrészének fedetetére

Az Európai Neutronkutató Központ (ESS) megvalósításáért a svédországi Lund, a spanyol Bilbao és a magyarországi Debrecen versenyez. A kiemelt kutatási nagyberendezés helyszínét nem pályázati úton és nem EU-közösségi szinten választják ki, hanem az érdekelt (tag)országok meggyőzése révén. Ott valósulhat meg a beruházás, ahol a helyszín kapcsán a szükséges, pénzügyileg elkötelezett nemzetközi támogatás a leghamarabb a rendelkezésre áll.

Az ESS magyarországi (debreceni) megvalósítása az innováción alapuló tudásgazdaság fejlesztésének és a minőségi FDI (külföldi közvetlen tőkebefektetések) -vonzásnak támogatást adó, kivételes és ritkán előforduló esélye. A terv – tudományos kutatási, oktatási hatásain túl – gazdaságilag megtérülő beruházás, növekedést, foglalkoztatást közvetlenül és közvetetten generáló vállalkozás. A versenytársakkal szemben a magyarországi megvalósítás melletti három legfontosabb érv:

♦ a várható építési költségek hazánkban – ugyanazon műszaki tartalom mellett – a svédhez képest mintegy 30%-kal, a spanyolhoz képest 15%-kal alacsonyabbak;
♦ nincs ilyen jellegű nagyberendezés az új tagországok területén;
♦ rendelkezünk a beruházáshoz és a működtetéshez szükséges helyi tudományos, szellemi, kapacitásokkal.

A magyar kormány tegnapi döntésével tovább növeli a debreceni megvalósítás esélyeit, és ha a berendezés Magyarországon valósulna meg, úgy készen áll a beruházási költségek 30 százalékát finanszírozni. Az összköltség a befogadó város által ingyen átadott földterület ára és az előkészítési költség nélkül (a számítások az egyetlen eddig elkészült, hasonló, de kisebb léptékű létesítményen, az Egyesült Államokbeli Oak Ridge-i neutronforrás költségvetésén alapulnak) mintegy 1073 millió euróra rúg. A potenciális résztvevők igényeihez és a versenytársak ajánlataihoz igazodva, a Magyarország által fedezendő (tervezett) önrész 90 milliárd forint. Az önrészt három forrás egyenlő arányban folyósítja: a központi költségvetés, a Strukturális Alapok (Regionális Operatív Program (ROP), a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap.

Mind az EU kutatási infrastruktúrák stratégiai fóruma, az ESFRI (European Strategy Forum on Research Infrastructures), mind pedig az IAB (International Advisory Board) 2008 szeptember elejére ígérte állásfoglalását a pályázók alkalmasságára vonatkozón, illetve a Versenyképességi Tanács 2008. szeptember 25–26-i ülésén is szerepel az ESFRI nagyberendezések kérdése.


Az ESS az Európai Unió tudományos nagyberendezéseinek listáján szereplő, műszakilag és technikailag is kivitelezésre érett projekt, mely megvalósulásával számos tudományág területén biztosítja a roncsolás-mentes anyagkutatás és az ehhez kapcsolódó ipari fejlesztés és alkalmazás tudományos infrastruktúráját. Az ESS egy olyan békés célú, 21. századi technológiával működő anyagvizsgálati módszer, amely teljesen veszélytelen. A vizsgálat során a neutronnyalábok ütköznek a vizsgált anyaggal, ekkor a neutronok iránya megváltozik, és az eltérülésből leírható az anyag szerkezete. A nagyberendezés létesítését az indokolja, hogy a neutronforrások iránti igény az elkövetkező évtizedekben jelentősen megnő majd. A neutronkutatási vizsgálat jól alkalmazható orvosi gyógykezelések (agydaganatok és más rákbetegségek gyógyítása), gyógyszerkutatás, kenőanyagok kifejlesztése, öntisztuló falfestékek, szennyezés-lepergető felületek kutatásaiban.