Schengen a küszöbön: pénteken leomlanak a belső, uniós határok

A Schenge Alap négy fő célkitűzést határoz meg: a külső határok őrizetével kapcsolatos fejlesztések, a mélységi ellenőrzés hatékonyságának növelése, a rendészeti szervek adatszolgáltatási képességének növelése, valamint a nemzetközi bűnügyi együttműködési képesség és kapacitás fokozása. A csatlakozási szerződés Magyarország számára mintegy 165,8 millió eurót biztosított három éves időtartamra, amit a schengeni csatlakozással kapcsolatos beruházások, beszerzések, intézményfejlesztések és képzések finanszírozására lehetett fordítani.

A támogatás fő kedvezményezettjei a Schengen Alap ún. Szakmai Közreműködő Szervezetei – amelyek egyben a fejlesztések szakmai megvalósításért is felelősek voltak –, azaz az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és a Gazdasági és a Közlekedési Minisztérium.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium bruttó 35 milliárd forintot, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága 7,3 milliárd forintot, a Gazdasági és a Közlekedési Minisztérium 3,2 milliárd forintot, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 4,5 milliárd forintot, végül a Külügyminisztérium 1 milliárd forintot fordított a Schengen Alap céljainak megvalósítására.

A támogatás felhasználása közben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tölti be az ún. Felelős Hatóság szerepét, tehát felel a Schengen Alap forrásaiból finanszírozott feladatok megvalósításáért. A Felelős Hatóság fő feladatai közé tartozik, hogy kapcsolattartóként működjék együtt az Európai Bizottsággal, felügyelje az alap felhasználására vonatkozó szabályok betartását, és működtesse a monitoring rendszert. A Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység feladata volt egyebek között a közbeszerzési eljárások lefolytatása és a szerződéskötés, továbbá az Alap forrásainak fogadása, továbbítása és a kifizetések szabályszerűségének szavatolása.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által megvalósított fejlesztések rendkívül összetettek. A határőrizeti kirendeltségekhez kapcsolódó építési beruházásokon kezdve, a speciális eszközbeszerzéseken át, a komplex informatikai fejlesztésekig igen sokféle intézkedés fedezetét teremtették meg a Schengen Alap forrásai. Az eszközbeszerzések nyomán továbbfejlődött a határellenőrzés speciális technikai háttere, a mobilitást biztosító gépjármű állomány és a rádió-kommunikáció technikai feltétele. Mindezek elősegítették az európai szintű határőrizetet, a határforgalom-ellenőrzést és megvalósult az integrált határrendészet. Az informatikai eszköz és alkalmazásfejlesztések nyomán megvalósult nyilvántartások harmonizációja. Ezen kívül lehetővé vált a schengeni elvárásoknak megfelelő adatcsere, valamint az egyszerűbb és gyorsabb idegenrendészeti ügyintézés. Az informatikai fejlesztések további célja, hogy biztosítsa a második generációs Schengeni Információs Rendszerhez (SIS II) történő csatlakozás technikai feltételeit.

A Vám- és Pénzügyőrség a rendelkezésre álló források nagyobb részét a határellenőrzés megerősítésére fordította. Ennek keretében fejlesztették a határátkelőhelyeket, kiépítették a biztonsági térfigyelő kamerarendszert, valamint beszerezték a kábítószer- és fegyverkereskedelem elleni harchoz szükséges eszközöket.