Lemaradunk Európától? – romolhat az elme-egészségügyi ellátás

Az összes uniós országban elsőbbségben részesítik a pszichiátriai kezeléseket, hiszen az életszínvonaltól függetlenül magas a mentális betegségekben szenvedők aránya. A jó gyógyszereknek köszönhetően csökkent a fekvőbeteg-ellátás, ám ha nincs szociális háttér, gondoskodó család, kórházban kell elhelyezni az érintetteket. Magyarországon több betegotthonra lenne szükség, és enyhíteni kellene a járóbeteg-ellátásban a gondozók túlterheltségén – fejtegette Németh Attila, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.

A pszichiátriai bántalmakban szenvedők sokrétű kezelést kapnak – a gyógyszertől a művészetterápiáig. Egy részüknek elegendő a nappali szanatórium vagy valamilyen szociális foglalkoztató, ahol hasznosan, közösségben tölthetik el az időt. A lehetőségek megoszlása Magyarországon nagy szóródást mutat: Budapesten nincs különösebb probléma, a területi egyenlőtlenség másutt gondokat okoz.

A lelki egészség megőrzése, a mentális egészségvédelem, illetve a pszichiátriai bántalmak megelőzése egyre nagyobb feladat elé állítja a magyar orvostársadalmat. A gondokat jelzi, hogy az utóbbi évtizedben száz pszichiáter hagyta el az országot. Az Egészségügyi Világszervezet Európai Régiója tavaly egybehívta a tagországok egészségügyi minisztereit az elme-egészségügyi ellátás közös stratégiájának megfogalmazása, és a tennivalók meghatározása céljából. A találkozót mintegy kétéves előkészítés előzte meg. Az értekezleten elfogadott és közösen aláírt nyilatkozat az elme-egészségügyet minden ország számára legfőbb prioritásként határozza meg. A nyilatkozatot gyakorlatra átfordító feladatterv meghatározza a konkrét tennivalók kereteit. Egyebek között azt, hogy az intézményi rendszer modernizálása nem jelentheti az ellátás veszélyeztetését. A kórházi ellátó rendszer súlyának viszonylagos csökkentése (pl. ágyszám-csökkentés) csak úgy és csak akkor történhet, ha az alternatív ellátó szolgálatok megfelelő mértékben kiépültek.

A Magyar Pszichiátriai Társaság szerint kifogásolható, hogy az egészségügy átalakításának dokumentumai között a mentális egészség nem szerepel nemzeti prioritásként. Pedig a szakma készített nemzeti programot, amelynek véglegesítése az Egészségügyi Minisztérium támogatása nélkül nem lehetséges, illetve értelmetlen. Aggályos továbbá a tervezett kórházi kapacitás-csökkentés is, mert ez nem kapcsolódik össze az alternatív ellátó szolgálatok fejlesztésével.

Az sem világos, kell-e fizetniük vizitdíjat, kórházi ápolási díjat a kényszerbeutaltaknak. A betegségtudattal nem rendelkező pszichiátriai betegek – önmagukra vagy a környezetükre vonatkozó – veszélyeztető állapotuk miatt, gyakran akaratuk ellenére, de az ő érdekükben, kerülnek kórházba. Például a szkizofrén betegek téveszméik következtében kiszámíthatatlan cselekedeteket követhetnek el; mániás betegek fellazult, kritikátlan viselkedése okozhat a családjuk számára is súlyos anyagi és erkölcsi károkat, elbutulásban szenvedő betegek otthonukból elkóborolhatnak, és a mentő szállíthatja be őket a pszichiátriai osztályra.