Rövid, könnyen olvasható történetek arról, hogyan teszi jobbá az életet az EU. Gyors és egyszerű navigáció régió, szakma, és szabadidős elfoglaltság alapján. Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani mutatta be az EU törvényhozásának új weboldalát.

A minapi legfrissebb Eurobarométer-felmérés szerint a válaszadók jó kétharmada úgy véli, országuk nyert az uniós tagsággal. Csakhogy meglehetősen ritkán kerül szóba, hogy milyen konkrét előnyökkel jár a mindennapi ember számára az Európai Unió léte. Ez a weboldal vállalkozott a feladatra, és a jövő májusi európai választások előtt szeretné megmutatni, hogy mekkora hatással van életünkre az unió.

Az interaktív és többnyelvű Európa-weboldal könnyen olvasható, egyoldalas történetek százai által mutatja be az EU pozitív hatását az emberek életére. A használók könnyen találhatnak saját régiójukhoz, szakmájukhoz vagy kedvenc szabadidős tevékenységükhöz kapcsolódó, konkrét információt.

„Az európaiak kérdésére, hogy mit tesz értük Európa, az Európai Parlament új weboldala érthető, zsargonmentes választ ad. A weboldal értékes eszköz lesz ahhoz, hogy az Uniót közelebb hozzuk polgáraihoz" – mondta az oldalt bemutató Tajani elnök.

A neten vagy pdf-formátumban letölthetően kereken 1800 történet várja az olvasókat, megosztókat. A történetek egyik része  „A régiómban" rovatba tartozik, ahol az olvasó kiválaszthatja, ahol ő vagy családja él – például a Dél-Alföldön. Hogyan jelenik meg Európa a városunkban vagy régiónkban? A rovatban csaknem 1400 helyet járunk körbe egész Európában.

A másik rovat „Az életemben", ahol az érdeklődők és érintettek 400 téma közül választhatják ki a számukra érdekeseket. Miként hat az unió a családok életére, az egészségügyre, a hobbikra, az utazásra, a biztonságra, a fogyasztói választásokra vagy a szociális jogokra. Hogyan támogatja az EU az egyes szakmákban dolgozókat, a méhészektől kezdve a sörfőzőkig? Mit tett az unió a sportot, a vidéki turizmust, az internetezést vagy a tévézést kedvelőkért? Ebben a rovatban egy sor, több nyelven elérhető podcast is helyet kapott.

Az újságírókról ez olvasható a portálon:

Mivel az újságírók a szabad és plurális média szívét-lelkét jelentik, elengedhetetlenek az európai demokrácia számára. Annak ellenére, hogy az Unió alapjogi chartája garantálja a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az újságírókra még az Unióban is egyre nagyobb nyomás nehezedik.

A tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével foglalkozó, részben az Unió által finanszírozott kutatási és képzési központ kiveszi a részét a média helyzetének javításáért folytatott küzdelemből. A központ egyik jelenleg futó projektje olyan újságírókat támogat, akiknek fenyegetésekkel, valamint szerkesztői szabadságuk és szólásszabadságuk megnyirbálásával kell szembenézniük, az alábbiak révén:

– az újságírókat támogató jogi szakértőkből álló nemzetközi hálózat igénybevétele,

– a szabályozási és jogi paraméterek jobb megértését segítő eszközök biztosítása az újságírók számára,

– jelentések készítése a sajtószabadság megsértésének eseteiről,

– a nyilvánosság tájékozottságának növelése a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége elleni fenyegetésekkel és ezek megsértésével kapcsolatban,

– képzések segítségével határokon átnyúló újságíró-hálózatok kialakítása,

– díjak odaítélése az online tényfeltáró újságírással kapcsolatos legjobb kezdeményezésekért.

Az Unió ezenkívül számos olyan szervezetet és projektet támogat, amely a tömegtájékoztatás szabadságáért és a minőségi újságírásért tevékenykedik. Ide tartozik például a szerkesztőkből, újságírókból és médiavezetőkből álló globális hálózat, a bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet is. Az Unió támogatja a sajtó- és médiaszabadság európai központját (ECPMF) is, melyet 25 európai szervezet hozott létre 2015-ben. Az ECPMF a média, a sajtószervezetek és a tudományos világ összefogása segítségével száll szembe a sajtószabadság és a tömegtájékoztatás szabadsága elleni támadásokkal, és segít egy közös európai médiatér kialakításában.

További információk:

• Az EU Alapjogi Chartája , https://ec.europa.eu/info/aid-development-cooperation-fundamental-rights/your-rights-eu/eu-charter-fundamental-rights_hu

• A tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével foglalkozó központ (CMPF) , http://cmpf.eui.eu/about/

• EPRS | Az Európai Parlament Kutatószolgálata , http://www.epthinktank.eu/

Az érdekes példákon nyugvó és a továbbolvasáshoz linkekkel ellátott történetek nem  felsorolják az EU valaha megtett összes lépését, hanem inkább betekintést nyújtanak az unió tevékenységébe.

A weboldal harmadik rovatában a későbbiekben hosszabb lélegzetű, aktuális uniós politikákról szóló összefoglalók lesznek. Köztük olvashatunk majd a jelenlegi parlamenti ciklusban elért eredményekről és kitekinthetünk a jövőre, elsősorban a közvéleményre és az európaiak elvárásaira koncentrálva.

A webportált az Európai Parlament kommunikációs és fordítási szolgálataival együttműködésben az Európai Parlament kutatószolgálata állította össze.

Hosszú távú uniós büdzsé: a Parlament pénzügyi prioritásai a 2020 utáni időszakra

A képviselők több forrást kérnek a fiatalokat, a kutatást, a növekedést, a munkahelyteremtést és az éghajlatváltozás elleni fellépést támogató programokra. Megfelelő források kellenek az új kihívásokra, köztük a migrációs és védelmi kiadásokra. A hagyományos mezőgazdasági és kohéziós politikákra szánt összeg nem csökkenhet. Közvetlen bevételeket adó új forrásoknak kell kiváltaniuk az Unió adófizetői finanszírozásának egy részét.

A Parlament kiemelte, hogy egységes és készen áll a következő, a 2021–27 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetésről (MFF) szóló tárgyalások elkezdésére a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal. A képviselők egyben sajnálatukat fejezték ki, hogy a tagállamok még nem jutottak előre közös álláspontjuk kialakításában.

A képviselők az Európai Bizottság által benyújtott MFF-javaslatot kiindulópontnak tekintik, és úgy vélik, hogy az abban javasolt összegek nem teszik lehetővé, hogy az unió eleget tegyen politikai ígéreteinek és válaszoljon az előttünk álló fontos kihívásokra. A Parlament az alábbi prioritásokat sorolta fel (a teljesség igénye nélkül):

• a Horizon Europe kutatási programra szánt összeget emeljék 2018-i árakon számított 120 milliárd euróra (a Bizottság 83,5 milliárd eurót javasolt);
• bővítsék az európai stratégiai befektetési tervet (az ún. Juncker-tervet);
• növeljék a közlekedési infrastruktúrára és a kis- és középvállalkozásokra szánt összeget;
• őrizzék meg a mezőgazdaságra és kohézióra szánt összegek korábbi szintjét;
• szánjanak kétszer annyit a fiatalok munkanélküliségének kezelésére, háromszor annyit az Erasmus+ programra; és
• az éghajlatváltozás kezelésére szánt összeget legalább az MFF összegének 25 százalékában állapítsák meg, amelyet a lehető leghamarabb, de 2027-ig mindenképp emeljenek 30 százalékra.

Az Európai Unió költségvetésének bevételi oldala nagyon bonyolult, igazságtalan, nem átlátható és az uniós polgárok számára teljesen követhetetlen, jelentették ki a képviselők az Unió saját bevételeinek tervezett reformja kapcsán.

Bármilyen új rendszernek látványosan csökkentenie kell a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló bevételhányadot, és elegendőnek kell lennie az új MFF-ben megállapított uniós kiadások fedezésére. A Parlament támogatja a tagállami visszatérítések és egyéb kiigazító mechanizmusok felszámolását.

A képviselők új saját bevételi források kijelölését kérik. Ilyen lehetne például egy új vállalati adó (amely a digitális ágazatban tevékenykedő nagy cégek megadóztatását is magában foglalná), az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó bevétel, vagy egy műanyagadó.

A képviselők hangsúlyozták: a költségvetési kiadások és bevételek kérdését egy füst alatt kell rendezni, vagyis az MFF és a saját bevételek csomag kapcsán minden kérdést nyitva kell hagyni egészen addig, ameddig mindkét területen megállapodás nem születik.

A Jan Olbrycht lengyel néppárti, Isabelle Thomas francia szocialista, Gérard Deprez belga liberális és Janusz Lewandowski lengyel néppárti jelentéstevő által jegyzett, a 2021–27 közötti MFF-re vonatkozó, a parlamenti álláspontot tartalmazó időközi jelentést 429 szavazattal, 207 ellenszavazat és 40 tartózkodás mellett fogadták el.

A Parlament az MFF-ről szóló állásfoglalása 2018. márciusi elfogadása óta készen áll a Tanáccsal folytatandó tárgyalásra, amelyek azonnal elkezdődhetnek, ha a Tanács elfogadja közös álláspontját. Az új MFF-rendelet elfogadásához a Parlament hozzájárulására van szükség.

A képviselők várakozásai szerint  „a 2019-i európai választások előtt megfelelő megállapodást kell kötnünk annak érdekében, hogy elkerülhessük, hogy a pénzügyi keret késedelmes elfogadása miatt az új programok komoly hátránnyal induljanak el."

Az uniós költségvetés közel 94 százaléka egyenesen az állampolgárokhoz, régiókhoz, városokhoz, gazdálkodókhoz és vállalatokhoz kerül vissza. Az unió adminisztratív költségei az összköltség 6 százalékára rúgnak.

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2018.11.14.)

A vita felvételről (2018.11.13.)

Az eljárás lépései (angolul)

MFF kérdés-felelet (angolul)

Interaktív ismertető az EU költségvetéséről

Az „Izlandi amazon” nyerte az Európai Parlament LUX-filmdíját

Az izlandi–francia–ukrán koprodukcióban készült „Izlandi amazon” nyerte az Európai Parlament 12. LUX-filmdíját, jelentette be a Parlament elnöke, Antonio Tajani.

A három döntősnek gratuláló Tajani elnök elmondta: „ Büszke vagyok a filmdíjunkra, amely 2007 óta az Európai Unió számára alapvetően fontos témákkal foglalkozó, európai produkciókra fókuszál. Ilyen téma az európai értékek egyetemessége, az integráció és a tolerancia, és a kulturális sokszínűség védelme. A LUX-filmdíj odaítélése minden eddiginél nehezebb volt. Mindhárom döntős mind eredetiségében, mind témájában kiemelkedő alkotás.

„A három döntős Európa szempontjából kulcsfontosságú témákkal foglalkoznak: a szélsőséges nacionalizmus veszélyeivel, a környezet védelmének sürgősségével és a migrációs válságra adandó koherens és tartós válasszal. A témájukban és műfajukban eltérő alkotások egy fontos jellemzőben megegyeznek: mindhárom erős nők történetét meséli el, akik eltökéltek a dolgok megszokott menetének megváltoztatása mellett.

„Az Európai Parlament nevében szeretném köszönetemet kifejezni a jelen lévő rendezőknek és forgatókönyvíróknak, és mindenkinek, aki hozzájárult a filmek elkészítéséhez és az idei LUX-filmdíj sikeréhez. Azzal, hogy új és személyes szemszögből mutatták meg nekünk Európánkat, jelentősen hozzájárultak az ebben az intézményben naponta zajló politikai vitához" – mondta Tajani.

Az izlandi Benedikt Erlingsson Izlandi amazon (Kona fer í stríð) című filmje politikai alkotás, feminista krónika és mese egyben, amely egy kórusvezetőnő történetét meséli el. A főszereplő munkája mellett szenvedélyes környezetvédelmi aktivista, akinek politikai meggyőződése megérdőjeleződik, amikor terve, hogy örökbe fogadjon egy gyermeket, valóra válik.

A másik két döntős Mila Turajlić dokumentumfilmje, A másik oldal (Druga strana svega) és Wolfgang Fischer Styx című filmje.

További információ a 2018-i LUX-filmdíjról és a filmek kiválasztásáról

Videofelvétel a díjátadásról

A 2018-i LUX-filmdíj – multimédiás csomag

A 2018-i LUX-filmdíj döntősei – interjú a rendezőkkel

A LUX-filmdíj honlapja (angolul)