A nyugati bankokat kitiltotta, az orosz bankot Budapestre hozatják Orbánék

Szijjártó Péter az ukrán külügyminiszterrel, Pavlo Klimkinnel New Yorkban folytatott megbeszélése után orosz kollégájával, Szergej Lavrovval is tárgyalt, ezúttal Moszkvában – erről az orosz TASZSZ hírügynökség is beszámol. Kérdésünk: miért nem sikerült ezeket megtárgyalni az ENSZ éves közgyűlési ülésszakán? Az, hogy Szijjártó Moszkvába utazott, több mint szimbolikus üzenet.

A TASZSZ híradása orosz szemszögből ítéli meg a magyar–ukrán helyzetet, s ehhez Szijjártó szavait idézik csupán, aki szerint Kijev rontotta meg a két ország közti diplomáciai kapcsolatot. A kisebb baj, hogy listáznak engem Ukrajnában, a nagyobb baj, hogy megsértik a magyar etnikum jogait, mert az ígért határidőre nem módosították az oktatási törvényt, benne a kisebbségi nyelvhasználatot garantálva – mondta a magyar külügyminiszter, akiről most két tudósítást is közölt az orosz hírügynökség.

Moszkvából Budapestre helyezi át központi székhelyét az MIB, azaz az orosz Nemzetközi Befektetési Bank – erről is a Lavrovval folytatott tárgyalás után adtak hírt, miután a részvényesekkel megállapodtak a részletekről – írja ugyancsak a TASZSZ. Magyarország a 3. legnagyobb részvényes a bankban. Itt is szükséges némi zárójeles megjegyzés: az Orbán-kormány eddigi bankpolitikája az volt, hogy idegen bankoknak nincs helyük Magyarországon. A nyugati bankokat csaknem mind kiűzték, de most ők hozzák be az oroszt.  

Önnek közeli kapcsolata van a Trump kormányzattal, igaz? - kérdezte Christiane Amanpour a CNN esti műsorában a magyar külügyminisztertől, akivel még New Yorkban, az ENSZ éves közgyűlési időszakán készített interjút. Szijjártó azt mondta, mivel ő nem amerikai állampolgár, ezért ez egyáltalán nem számít, ellenben, ha azt kérdezte volna tőle Amanpour, hogy jobb-e a viszonya a mostani kormánnyal a magyar vezetésnek, mint az előző, demokrata kormánnyal, akkor viszont határozottan igen a válasza. Amanpour szerint a Trump-féle migráns politika és a magyar nem sokban különböznek egymástól. Utóbbit viszont elítélte az Európai Unió, ami egyebek között hozzájárult ahhoz, hogy elindítsa a 7-es cikkelyben foglalt eljárást Magyarország ellen. Amanpour bírálta, hogy a bajba jutott menekülteket Orbán behatolóknak és terroristáknak minősítette, illetve a keresztényekkel szembe a muzulmánokat állította. Szijjártó elmondta, szuverenitást követelnek, mivel Magyarország sem szól bele mások politikájába.

Másrészt megint visszakérdezett Szijjártó: hogy mi megtartjuk-e a nemzetközi törvényeket? Igen, határozottan. Arra a kérdésre, hogy ha nincs is migrációs problémánk, akkor miért kell keresztény Magyarországot erőltetni, a külügyminiszter azt válaszolta, azért nincs, mert a kormány megakadályozta az illegális bevándorlást. A kvótarendszer pedig csak bátorítja a menekülteket. Hazánk 1 milliárd forintot költött határvédelemre és ez is megállítja a menekülteket. Szijjártó gúnyos mosollyal az arcán azt is kijelentette, hogy nem fogják, mert nem tudják hazánk ellen alkalmazni a lengyel és cseh vétó miatt a 7-es cikkelyt. A Soros-kampány antiszemita áthallását tagadta a külügyminiszter, és azt bizonygatta, hogy a magyar zsidóság újjászületését követhetjük nyomon és nem antiszemita a kormány. Amanpour viszont nem tudott érdemben reagálni arra, miért nyerte meg harmadszorra is –, és minden eddiginél nagyobb győzelmet aratva – a Fidesz a választásokat, mint ahogy a korrupcióra sem tért ki. Szijjártó nemegyszer utalt arra és természetesen a riporternőre is, hogy például a Sargentini-jelentést sokan úgy bírálják, hogy el sem olvasták, s ugyanez áll a menekülteket segítő civilek szankcionálását lehetővé tevő törvényre is.

Katherine Stihler, skót munkáspárti uniós képviselő az Euronewsnak írt cikkben magyarázta meg, miért szavazott Orbán ellen a Sargentini jelentés elfogadásakor. Szólásszabadság, tolerancia, igazság és egyenlőség – szerinte ezek közös uniós értékek, amelyekhez minden tagországnak hűnek kell maradnia. S mindaz, ami kimaradt Christiane Amanpour interjújából, az ebben a cikkben tételesen benn van: így a választási rendszer, az igazságszolgáltatási rendszer totális átírása, illetve az ezek miatt kinyomozhatatlan korrupció kérdésköre. Stihler iszlamofóbiával, antiszemitizmussal és a fehérek felsőbbrendűségét hirdető nacionalizmussal vádolta meg saját tory, uniós képviselőit, mert azok az Orbán-kormány mellé álltak. Írását azzal zárja, az uniós vezetők nem viselkedhetnek úgy, mintha vakok lennének, és nem látnák, mi zajlik Magyarországon.