Neumann János regényes élete

Egy, sőt, két film készítésének köszönhető, hogy most a magyar olvasók kézbe vehetik Wisinger István Neumann Jánosról készült rendkívül érdekes és olvasmányos könyvét. Nem könnyű vállalkozás egy reáltudományokkal foglalkozó tudósról érdekfeszítő, a hétköznapi ember számára is érthető módon, ráadásul olvasmányosan beszámolni. Sokunk örömére, gyarapodására Wisinger megtette. (A kép forrása: https://www.iq-test.net/what-is-john-von-neumann-iq-pms100.html)

Elöljáróban ide kívánkozik: kollégánk, az újságíró, televíziós műsorvezető-riporter, médiakutató, szociológus, főiskolai tanár Wisinger István remekül megoldotta ezt a kettős, olvasmányosan ismeretterjesztő feladatot. Művéből – csaknem azt írtam: krimijéből – Neumann fordulatokban gazdag, rendkívül széles területen kifejtett, magas szintű munkásságát – ismerhetjük meg. Mindehhez hozzájárul a – mindenekelőtt a digitális számítógép megalkotásáról világszerte ismert – tudós személyes élete fordulatainak leírása, barátainak Neumannról alkotott véleményének közreadása. 

Neumann Jánosról – vagy miként a világ ismeri: John von Neumann – zseniális tudósról 1983–84-ben készített filmet Dénes Gábor filmrendező. Előtte, 1984-ben egy másik világhíres, ugyancsak Amerikában élő Nobel-díjas tudósról, Szent-Györgyi Albertről készült el a filmje: Psalmus Humanus címmel. Mivel eredetileg csak a C-vitamin atyjáról akart filmet forgatni, itthon gazdaságossági megfontolásból azt javasolták neki, hogy ha már Amerikában jár, akkor rögtön (és legalább) két filmet forgasson. E filmek elkészítéséhez kérték fel munkatársnak Wisinger Istvánt, aki remekül beszélt angolul és tanulmányainak köszönhetően jó helyismeretre tett szert az Egyesült Államokban, hogy riporterként és tolmácsként működjék közre Dénes Gábor stábjában.

Akkoriban idehaza nem sokan ismerték a különleges képességű, számos területen kiváló teljesítményt elért Neumann János nevét. Dénes Gábor filmrendezőtől, amikor megemlítette Neumannt, a filmgyárban azt kérdezték, hogy miért akar a német varrógépről Amerikában forgatni. (Jegyezzük meg: a filmgyári illetékesek összekeverték a szezont a fazonnal, mivel a varrógépmárka helyesen: Naumann…)

Milyen nehéz lehetett 50 esztendővel ezelőtt a Számítógép-tudományi Társaságot elnevezni Neumann Jánosról, ha a magyar–amerikai tudós neve, munkássága ennyire ismeretlen volt a hazai nagyközönség előtt – mondta Dömölki Bálint matematikus, informatikus, a társaság alapító tagja, 1994 óta tiszteletbeli elnöke.

Azóta nem csupán neve vált idehaza is széles körben ismertté, munkásságát hungarikummá nyilvánították. Igaz, legtöbben „csak” a számítógép feltalálójaként emlegetik, pedig mint Wisinger Neumann-könyvéből is tudható, számos tudományos területen (matematikusként, informatikusként, kémikusként, fizikusként, mérnökként, feltalálóként, közgazdászként, magfizikusként, egyetemi oktatóként) kiemelkedően kamatoztatta zseniális tudását.

Visszatérve a film készítésére. A két tudósnak – Szent-Györgyinek és Neumann-nak – valóban nagyon sok közös ismerőse volt, aki mindkettőt kiemelkedő képességű személyiségként tisztelte. Csak néhány példa a legnagyobbak sorából: Pólya György matematikus (Standford Egyetem), Teller Ede fizikus (Stanford), Albert Tucker közgazdász (Princeton), Wigner Jenő fizikus (Princeton).

A filmek után, személyes élményei, szívós kutatómunka alapján Wisinger István előbb megírta „A Nobel-díjas kém” című könyvét (Athenaeum Kiadó, 2016) a Szent-Györgyi Albertről, majd pedig a mostanit Neumann Jánosról.

(A kép forrása: https://boutique.arte.tv/detail/

john_von_neumann_phrophete_21eme_siecle)

„Neki annyira könnyen ment minden és olyan messzire előtte járt mindenki másnak, hogy olyan volt, mint Mozart” – mondta a Neumannról Herman Goldstine matematikus.

„Sok embert ismerten életemben Einsteintől Heisenbergig, aki a barátom volt. Ugyanakkor sok tehetséges, magyar származású tudós dolgozott Amerikában, de zseni csak egy: Neumann János." Így emlékezett barátjára, iskola- és munkatársára a Nobel-díjas tudós, Wigner Jenő.

Neumann Jánost ma elsősorban a számítógép atyjaként ismerik, holott tudománytörténeti eredményeket ért el a kvantummechanikában, megalapozta a játékelmélet közgazdasági összefüggéseit, elvégezte a legfontosabb számításokat az atombomba elkészítéséhez, és foglalkozott más matematikai és fizikai problémákkal, még időjárás-előrejelzéssel is. Rendkívüli emlékezőtehetségének köszönhetően a princetoni házában tartott társasági eseményeken viccekkel és ókori történetekkel szórakoztatta vendégeit.
Wisinger István dokumentumregénye Neumann rövid életének (1903–57) élvezetes krónikája. Elsősorban arról szól, hogyan (és miért) jutott el a magyar zseni az Egyesült Államokba, és miként lett hagyatékából – Galilei, Newton és Einstein életművével összemérhetően – az egyetemes tudomány kincse.

Jó szívvel ajánlom elolvasásra.

Wisinger István: Egy elme az örökkévalóságnak / Athenaeum Kiadó, 2018