Orbán a szélsőjobbra sodródik, elszigeteli Magyarországot – megint Putyinhoz utazik

A jogállamot számon kérve büntették az uniós képviselők Magyarországot – írja a The Washington Post az AP tudósítása alapján. Hiába rótták meg a demokratikus értékek megtagadása miatt, Orbán a kompromisszumnak semminemű jelét sem mutatta. A Fidesz továbbra is az Európai Néppárt tagja kíván ugyan maradni, de a szerdai strasbourgi szavazás vélhetően a szélsőjobb koalíciók, a német AfD és Le Pen pártja felé fogja sodorni. A cikk megjegyzi: Orbán nem tett le arról, hogy az EPP-t tulajdonképpen migrációellenes párttá alakítsa.

A folytonos uniós kritikák hatására Orbán kiengesztelésképpen végrehajtott egy-két apróbb törvényi módosítást, azonban mindezekkel nem változtatott azon a rendszeren, amely 2010-től kezdve erős központosításon alapult, hatalmi rendszere minél szélesebb kiterjesztése érdekében. A Policy Solutions szakértője, Bíró-Nagy András szerint Orbán ezek után még jobban bekeményít, s a B-terv szerint igyekszik megtámogatni és szélesíteni a szélsőjobbos mozgalmakat. Igazi barátai az Európai Néppártban elhagyták, s az új barátokat most szélsőjobbról gyűjti be. A Lisszaboni Szerződés szövegét tanulmányozva nem egyértelmű a tartózkodó szavazatok beszámolása.

„Örülünk a demokratikus értékrend védelmében hozott, történelmi léptékű döntésnek” – nyilatkozta az AP-nek Heather Grabbe, az Open Society European Policy Institute igazgatója, hisz’ az Orbán-kormány fel akarja számolni a civil szervezeteket és elnémítani a szabad sajtót, megfojtani a tanszabadságot.

A magyar Helsinki Bizottság értékelése szerint az uniós döntés értelmezésében az illiberalizmus szembe megy az uniós demokrácia-felfogással. Végül a tudósítás kiemeli az Orbán és a mostanáig őt pártoló Manfred Weber közt kiélesedett a szembenállás.  

A The Economist már az alcímben kijózanít: szankciók aligha valószínűek, még ha elítélte is hazánkat az Európai Parlament. Ugyanakkor az unió szemére veti, hogy 2010 óta szinte alig tett valamit a demokráciát aláásó orbáni intézkedések ellen.

Judith Sargentini jelentése alapos változást hozott mindezek megítélésében. Sőt, kiemeli azt a mondatát a strasbourgi vitából, hogy vajon a képviselők most többre értékelik-e az uniós alapértékeket annál, mint hogy csak papírra vetett szó legyen csupán? A cikk szerzője úgy látja, hogy Orbánt nem igazán zavarta a szavazás eredménye, mert sokkal inkább a saját választóinak üzent: hogy őt, mint a haza bátor védelmezőjét meg akarják törni az ellenséges külső erők, akik – teszi hozzá a szerző –, persze fizetik Orbán számláit. Sőt, azt prognosztizálja, hogy ezek után még nagyobb népszerűségnek örvend majd hazájában.

A német Die Zeit azt emeli ki, hogy az unió végül harcba szállt, a képviselők helyre akarják tenni Orbánt és illiberalizmusát, ami egyelőre csak egy hosszúra nyúló konfliktus kezdete.

Az Euronews a vitából szemezgetett, mint például: „ön a világ egyik legkorruptabb kormányának a feje, és ez az unióban van, nagyon szomorú, de így igaz… Vagy a volt belga kormányfő, Guy Verhofstadt azt mondta: „a szankciókat a kormánnyal szemben, és nem a magyar néppel szemben kell alkalmazni. A korrupció a kormányra vonatkozik, nem a magyar emberekre”.

Az amerikai közszolgálati rádió, az NPR is többször foglalkozott Magyarországgal az utóbbi két napban, s most is kiemelte: az Európai Parlament először büntet meg egy olyan országot, amelyik sárba tiporta a demokráciát, s ez az ország Magyarország. S annak kormányfője – félő, még jobban meg fogja osztani az uniót.

A brit közszolgálati rádió, a BBC is vezető külpolitikai hírként közölte a 7-es cikkelynek zöld utat adó Sargentini-jelentést, hangsúlyozva, hogy Orbán minden rá vonatkozó állítást tagadott. Nick Thorpe pedig úgy zárta tudósítását, hogy Magyarország halad az elszigetelődés felé.

A CNN szintén vezető hírré tette az éjszakai órákban Orbánról szóló tudósítását. Az Európai Néppárt egyik tagja is megszólal, aki elmondja, Orbán makacssága ráébresztette a párton belüli eddigi támogatóit arra, hogy nem tűrhető tovább mindaz, amit csinál, meg kell őt állítani. Elemzések, véleménycikkek és összefoglaló videóklip foglalkoznak több témában Orbán Magyarországával, s a legtöbb cikk arra jut, hazánk egyre jobban hasonlít Putyin Oroszországához. Guy Verhofstadt véleménycikket írt a CNN online számára, amelyben cselekvésre, Orbán megállítására  szólítja fel az Egyesült Államokat, mert ahogy Trump, úgy Orbán is a nemzetközi politikára nézve fenyegető veszély.

A TASZSZ orosz hírügynökség friss tudósítása pedig megerősíti, Orbán Viktor szeptember 18-án Putyinnal tárgyal Moszkvában az orosz gázszállításokról.