Becsengetés előtt túl az országhatáron (2.)
Nem egészen két hét múlva iskolakezdés Európa (és feltehetően a világ) legtöbb országában. Munkatársainkat, tudósítóinkat arra kértük, írják meg: miként történik náluk a beiskolázás, mi illeti meg „alanyi jogon” a diákokat az állami oktatási, illetve az egyre szélesebb körben terjedő magániskolai rendszerben. Szerettük volna megtudni, mennyibe kerül a szülőknek gyermekük/gyermekeik beiskolázása, mennyi pénzzel kell számolniuk, ha mindazt megvásárolják, amit az iskola előír vagy tanácsosnak tart beszerezni. Mibe kerülnek az esetleges különórák, ha például nincsenek benne a „rendes” órarendben az idegennyelv-oktatás, a különféle szakkörök... (Cikksorozatunk első része itt olvasható, tessék kattintani!)
Lapunk német nyelvű rovata szerkesztőjének, Marianne Látkinak pedagógus lánya, két fiúgyerek édesanyja, Rita (a képen) sok év óta Bécsben él családjával. Kérésünkre ő is megírta tapasztalatait:
Száz eurót költöttem a két gyerekre. Mi a tanév végén kapunk egy listát a beszerzendő dolgokról (írószerek, tornafelszerelés stb.). A füzeteket, tankönyveket az iskola veszi meg és bocsátja a tanulók rendelkezésére, ezért nekünk, szülőknek nem kell külön fizetnünk. Iskolatáskát 50–250 euróért lehet venni, a választék nagy, csakis pénztárcafüggő. Az esetleges különórák – idegen nyelv, sport- és szakkörök –, ha nincsenek benne a „rendes” órarendben félévente átlagosan száz euróba kerülnek
Az idegennyelv-oktatás már azért is különösen érdekes, mert a külföldre költözött sok százezer magyar gyermekei általában alapos, a tanuláshoz elengedhetetlen színvonalú német, angol,
francia, holland, svéd, norvég, olasz stb. nyelvtudás nélkül kezdik a tanévet. Mit tesznek a befogadó országok a magyar (és más nemzetiségű) migránsgyerekek felzárkóztatásáért? A kérdésre Rita ezt válaszolta:
Ausztriában eddig integráltan zárkóztatták fel a bevándorlók gyerekeit. Azaz: volt egy külön nyelvtanár, aki megadott óraszámban külön foglalkozott (az osztályteremben a többiek mellett) a gyerekekkel.
Ezt a lehetőséget és módszert új osztrák kormány radikálisan meg akarja változtatni, és elvileg már a 2018–19. tanévben Deutschklassékat szervez. Azaz: információim szerint, ha egy adott osztályban több mint nyolc gyereknek nem megfelelő a nyelvtudása, egy évig gyakorlatilag csak a nyelvet tanulja, elkülönítve a többi, jól beszélő gyerektől. Kíváncsian várjuk, hogy meddig lesz életképes a modell, amelyet a tanárok nagy része határozottan elutasít.
Ezért nem kell külön fizetni.
Mi, magyarok, vihetnénk a gyerekeinket magyarórára heti egyszer ingyen. Kerületenként van egy iskola, ahol a bevándorlók gyerekei a saját anyanyelvüket tanulhatják, hogy pontosan melyeket, azt nem tudom.
A mi gyerekeink magániskolába járnak, itt több modell közül lehet választani: a havi tandíj 158 euró, lehet kérni hozzá 5 napra ebédet az további 122 euró. A háromnapos napközi ebéddel, uzsonnával együtt 200, az ötnapos 260 euróba kerül.
Bécsben nagyon kevés az egész napos iskola és a napközi költségei nagyon magasak: havi 169,28 euró+ebéd további 65,35 €. Az iskolai, az osztálykirándulások költségeit a tanárok határozzák meg, félévente 15–20 eurós kiadás. A magániskolák tandíja havi 150–600 euróra rúg.
Ha a család nettó havi jövedelme nem több, mint 2848,90 euró, akkor igényelhetnek kedvezményeket (ennek a mértékét sajnos nem tudom). Viszont az államiak napközijében azt is figyelembe veszik, hogy dolgozik-e mind a két szülő. Ha igen, akkor gyermekük nagyobb eséllyel kap helyet a napköziben.
A kérdésre, hogy elegendő-e a családi pótlék (ha van) a beiskolázási kiadások fedezetére? Kapnak-e – rászorultsági alapon – segítséget a családok a helyi önkormányzatoktól, netán a központi költségvetésből, Rita ezt válaszolta: a családi pótlék két gyerek esetén – gyerekenként – 129 euró. A családi pótlékot egyébként a gyermekek életkora és száma határozza meg). Iskolakezdéskor – 6–15 éves kor között – gyerekenként 100–100 euró kiegészítés jár.
Az egynyelvűség gyógyítható
Bécsben a 6–14 éves gyermekek esetében a Stadtschulrat a felelős az iskolalátogatásra kötelezett korosztály oktatásának megszervezéséért – kezdte válaszait lapunk kérdéseire Mentsik Szilvia, az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke (a képen). Az osztrák főváros minden kerületében több Volksschule (elemi iskola) várja az alsó tagozatos kisdiákokat. A szülők és a tanárok a gyermek eredményei alapján a 4. osztály után döntenek arról, hogy gimnáziumban vagy Mittelschuléban folytatja-e a nebuló a tanulmányait. Ez utóbbi a magyarországi általános iskolák felső tagozatának fele meg, amely után, ha a gyermek nagyon jó teljesítményt nyújt, akár a nyolcosztályos gimnázium Oberestuféjában (az ötödikben) folytathatja a tanulást.
Nagyon népszerűek azok a szakiskolák, ahol az érettségi mellett valamilyen szakmát is kitanulnak a fiatalok, ezek 5 vagy 9 évfolyamosok.
Az állami rendszerben az oktatás ingyenes, a tankönyvekért sem kell fizetni. Az étkezésért viszont igen, de ehhez jár állami támogatás, figyelembe veszik a családok szociális helyzetét, átlagosan egy kisiskolás 65 €-t fizet havonta. Ha nem egész napos iskolába jár, a napközi 170 euróba kerül.
A magániskolákban van tandíj is; népszerűek az egyházi iskolák, általában a tandíjak nem túl magasak, havi 120–150 euró. Több gyermek esetén kedvezmény jár. Vannak olyan iskolák pl. az elit körökben kedvelt francia vagy amerikai iskola, ahol egy félév tandíjának az összege 3–5 ezer €-ra is rúghat.
A szakköri foglalkozások széles választékát kínálják az iskolák az egész napos oktatás keretében. A szülők sok esetben éppen ennek a többletnek az ismertében döntenek arról, hogy hová íratják gyermekeiket. Ezek általában ingyenesek, vannak azonban a fizetős, főként sporttanfolyamok, amelyek ára meglehetősen változó. Kerületeként is változik, hogy pl. egy hiphop-táncóra mennyibe kerül. Egy féléves tanfolyam ára 70 €, de ennek többszöröse is lehet.
Taneszközökből az iskolák egymástól eltérő felszerelést kérnek, sok másolt anyagot kapnak a tanulók, így az biztos, hogy mappából célszerű többet vásárolni. A nagy áruházakban ilyenkor óriási a kínálat és a szülők pénztárcája határozza meg a keretet.
Lehet nagyon kedvezményesen is vásárolni, de még így sem olcsó az iskolakezdés, különösen a többgyermekes családok számára. Egy-egy gyermek iskolakezdése átlagosan 200–220 € kiadással jár.
Az ünnepnapokon, szünetekben a tanulók ingyen használhatják a tömegközlekedést, a hétköznapokon az iskolába oda-vissza útért szintén nem kell fizetniük és egy kiegészítő jegy megvásárlásával Top-Jugendticket jár nekik, ami egy évre mindössze 70 euróba kerül, és egész Ausztriában érvényes.
A tanulmányi kirándulások, sí-tanfolyamok viszont nagyon borsos árúak, akár 500–700 eurót is kérhetnek értük; a például Máltára szervezett angol nyelvi hetekért 1000 €-t is elkérnek. Ezt persze a szülő fizeti, de nem lehet kötelező. Csakhogy: képes-e a szülő nemet mondani a gyerekének akkor, amikor az osztálytársai mennek. Tudok olyanról, ahol ez a nyelvi hét volt „A” nyaralás – jegyzi meg az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke.
Az egyes iskolákat a helyi, a kerületi cégek is szokták támogatni, pl. rendezvények finanszírozásában, eszközök beszerzésében. A szülői testületnek bizonyos kérdéseket illetően beleszólásuk van az iskola működtetésébe pl. étkeztetés, iskolabüfé, kirándulások, sőt anyagi keretet is létrehozhat, akár eszközvásárlásra is.
Az iskolákban az angol nyelv tanítása nagyon jól megszervezett, anyanyelvi tanárokkal is támogatott az állami oktatási intézményekben is. Általában 14–15 éves korukra A2-/B1-szinten beszélnek a diákok.
A nem német anyanyelvűekkel felzárkóztató tanfolyamokat tartanak az iskolákon belül is. A német nyelv elsajátítására egy türelmi év áll rendelkezésre, amikor még nem osztályozzák a gyereket. A következő évben vagy képes folytatni a tanulmányait a következő szinten, vagy megismétli az adott évet. Lehetőség van arra is, hogy németből további egy évre még felmentést kapjon.
A tapasztalataink szerint különösen az első évben külső segítségre is szükség van, attól függően, hogy a szülők beszélnek-e németül és a gyermek miként tud beilleszkedni az osztályba.
A hivatalos statisztika szerint Bécsben az állami alapiskolákban a tanulók 60–75 százaléka nem anyanyelvű, vannak olyan iskolák, ahol még ennél is több a németül nem jól beszélők aránya.
Az új kormányzat tervezett intézkedései között a legfontosabb a többnyelvűség támogatása: Einsprachigkeit ist heilbar – Az egynyelvűség gyógyítható (Hans-Jürgen Krumm, a Bécsi Egyetem Germanisztikai Intézetének professzora).
A bécsi városháza külföldet tájékoztató sajtóirodája, az EuroComm PR ezt a tájékoztatást juttatta el lapunkhoz:
Az osztrák főváros az idén 4,7 millió euróval támogatja a bécsi családok iskolakezdését. Ennyiért vásárolhatnak füzeteket, ceruzákat, vonalzókat és más olyan alapanyagokat, amelyek a kézimunka- és a technikaórán a barkácsoláshoz szükségesek. Így ezeket nem a családoknak kell megvenniük, hanem a gyerekek eleve megkapják az órákon. Az alsósok esetében ez tanulónként átlagosan 33, felsősöknél 47, a kilenc-tizedikesek esetében pedig évi 70 euró hozzájárulás az iskolai kiadásokhoz.
Az iskolaszereket az oktatási intézmények a bécsi városháza illetékes ügyosztályánál kérhetik, vagy maguk is beszerezhetik a tanárok igénye alapján. A támogatást a városi fenntartású és a magánkézben lévő általános iskolák egyaránt igénybe vehetik.
(Képek: © Stadt Wien – GGR BIJP)
