Amerikai–magyar diplomácia: nagyot fordult Cornstein nagykövet
Trump számba veszi a populista vezetőket, s most Orbán Viktor került sorra – címmel a Bloomberg amerikai hírügynökség David Cornstein amerikai nagykövetet kérdezte a várható diplomáciai kapcsolatok milyenségéről. A Fehér Ház eláll a magyar demokrácia visszanyesésére vonatkozó nyilvános kritikájától, amelynek következtében az Obama-kormány elszigetelte Magyarországot. Csak bírálni, nem jó stratégia – szögezte le Cornstein, hozzátéve, hogy nem csak a kormánnyal akar jóban lenni, hanem a magyar néppel is. Így sokkal inkább egyetértés lesz a migránsellenes és euroszkeptikus politikában.
A cikk ellenben kritikusan ítéli meg Trump kritikátlan külpolitikai fordulatát, amelyben az uniós és NATO-szövetségesek helyett – akiket egyébiránt magára haragított az amerikai elnök – sokkal inkább az ellenségekhez pártol, s keresi az autoriter vezetők barátságát, így például Vlagyimir Putyinét, aki Orbánnak már jó barátja. Ugyanakkor Cornstein úgy látja, az elszigetelés eddigi politikája nem vezetett eredményre, már csak ezért sem érdemes azt folytatni. Amerika célja Magyarországot még szorosabb NATO-szövetségessé tenni, amellyel egyben éket ver Oroszország és Kína közé, és emellett arra bírni az Orbánt, hogy cseppfolyós földgázt vásároljon Trump-kormányától az orosz függőség csökkentése végett Ugyanakkor Ukrajna NATO-tagsága fontos a számára, amiben nézetkülönbség van Magyarországgal.
Minden jel arra utal, Orbán illiberalizmusa felett is szemet huny Washington, aminek egyik jele a független médiának ígért 700 ezer dolláros támogatás halogatása. Ugyanakkor azt is nyilatkozta Cornstein, hogy ragaszkodnak a CEU-hoz, akárcsak a hagyományos értékrendhez, így a jogállamhoz, a sajtó- és szólásszabadsághoz. De okosabbnak kell lennünk – fogalmazott az amerikai nagykövet –, mert még ha nincs is szövetségeseinkkel teljes egyetértés, akkor is tiszteletet kell tanúsítani és barátságosnak kell lenni.
A The American Prospect napilap cáfolja, amit Cornstein mondott a magyar média pénzügyi támogatásáról, amely szerint a program nem került le a napirendről. A liberális lap szerint a Fehér Háznak nem áll szándékában a független magyar sajtó támogatása. Orbánt pedig az autoriter rendszerek új európai prófétájaként mutatja be, akitől Bush és Obama elnök is igyekezett távolságot tartani. Bod Péter Ákos volt miniszter és a Republicon Intézet munkatársa elemzi a magyar média-helyzetet: vidéken a Fidesz uralja a sajtót, és a választások előtt ezzel be tudta biztosítani a győzelmét. Richard Damstra, a budapesti amerikai nagykövetség sajtófőnöke meg is erősítette egy interjúban, hogy az amerikai külügyminisztérium most másképp közelíti meg a sajtószabadság kérdését, így a 700 ezer dolláros médiatámogatás programját is. Úgy tűnik föl, Corsntein is távolodik korábbi önmagától, mert Budapestre érkeztekor hitet tett a liberális értékek és a demokrácia védelme mellett.
A The New York Times is ugyanezt a kérdést járja körbe, s információi szerint a tervezett 700 ezer dollárt Európa más részén kívánja elkölteni az amerikai külügy. A civilektől megvont támogatást, illetve a működésük ellehetetlenítésére tett intézkedéseket külön kiemeli a világ egyik mérvadó lapja, amely azt is jól tudja, 15 millió dollárt költött országimázsra az Orbán- kormány, s jutott 20 ezer dollár a CEPA agytrösztnek is, amelynek a vezetője, Wess Mitchell lett a washingtoni külügyminisztérium európai és ázsiai ügyekért felelős miniszterhelyettese. David Cornstein nagykövet a lapnak azt nyilatkozta, hogy Trump elnök rendkívül erős vezetőnek tartja magát, és ezért barátkozik hozzá hasonló vezetőkkel. Orbán pedig, Trumphoz hasonlóan, igyekszik Európát is megosztani, nemcsak a saját nemzetét.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Hollandia után Magyarország is betiltotta az orosz Kapsersky Lab vírusölő szoftverének a használatát az állami hivatalokban – adta hírül az osztrák Kronen Zeitung. Minderre persze azok után került sor, hogy az Európai Unió úgy találta, hogy Kasperskyék az orosz hírszerzéssel is megosztják a szoftverműveletek közben szerzett információkat. Moszkva tagadja a vádakat. A cikk Magyarországot olyan oroszbarát államként mutatja be, amelyik számos területen együttműködik az oroszokkal. A többi között megemlíti, hogy tavaly áprilisban a referendum lebonyolításához az orosz Yandex operációs és keresőprogramot használta a kormány, s eközben derült fény arra is, hogy 2011-ben a magyar ellenzékről szerzett és gyűjtött információk az orosz titkosszolgálatokhoz, az FSZB is eljutottak feldolgozásra.
A gender-tanulmányok betiltása továbbra is téma a nemzetközi sajtóban, így például az Unzensuriert osztrák portál is beszámol róla, méghozzá nyomatékot adva annak, hogy az egyetemeken a baloldalhoz köthető társadalompolitikai tudományok közül a gender-szakokat akarja megszüntetni a konzervatív Orbán-kormány.
Az US News and World Report szinte azonnal beszámolt a budapesti reptéren állítólag történt izotópszennyezés híréről, ami miatt megbénult a légi forgalom. Újságírók a Turkish Airlines gépét azonosították be, mint a szennyezés lehetséges forrását, de egyik fél sem erősítette meg az értesülést, illetve tagadták, hogy bárki veszélybe került volna.
