Juncker sikert aratott Washingtonban

A Bloomberg amerikai hírügynökség véleménycikket közöl egyik rendszeres publicistájától, Leonid Bershidskytől, a Vedomosztyi orosz üzleti napilap alapítójától, aki ezúttal arról ír, hogy az európai populisták nem egységesek az Amerika iránti viszony megítélésében: a Trump-pártiság nem feltétlenül jelent Amerika-pártiságot.

A szerző szerint az európai „trumpisták” nem csupán az Egyesült Államok kívánatos világszerepéről gondolkodnak különbözőképpen, hanem Izraelt is eltérően látják. A cikknek ezzel foglalkozó része kitér Magyarországra is. Bershidsky szerint Orbán Viktort gyakran vádolták ugyan antiszemitizmussal, és a Soros elleni kampánynak csak alig leplezett antiszemita felhangjai voltak, mégis, a magyar kormányfő Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nagy barátja.

Magyarországon még az egykor nyíltan antiszemita és egyébként Amerika-ellenes Jobbik is Izrael-pártivá vált, avégett, hogy több szavazatot kapjon – olvasható a Bloomberg véleménycikkében.

Az osztrák közmédia, az ORF ma hajnali belföldi lapszemléje szúrta ki, hogy az Osztrák Néppárt egykori menekültügyi koordinátora élesen bírálja saját kormánya és személyesen Sebastian Kurz kancellár menekültügyi politikáját. Christian Konrad a Kleine Zeitungnak adott nyilatkozatában azt mondja, a Néppárt, amely a bécsi kormány vezető ereje, az ő szemében immár nem tekinthető keresztényszociális irányzatú pártnak.

„Kurz dolgozószobájának a falán ott van ugyan a kereszt, de a politika másfelé kényszeríti az emberiesség kérdésében” – fogalmaz a volt menekültügyi koordinátor. Szerinte pártja – érvelés helyett – csak felerősíti azt a félelmet, amelyet a 2015-i menekülthullám idején keletkezett képek keltettek az emberekben.

Chistian Konrad nem csupán a más kontinensekről érkezőkkel szembeni osztrák néppárti politikát ostorozza, hanem hajmeresztőnek nevezi azt a szociálpolitikai javaslatot is, hogy kurtítsák meg azoknak a családtámogatását, akiknek a gyerekei Kelet-Európában vannak. „A külföldi idősápolók nélkül siralmas állapotban lenne társadalmunk” – figyelmeztet.

„Köszönöm, Jean-Claude” – idézi Donald Trump amerikai elnök szavait a Handelsblatt című német gazdasági lap, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének a washingtoni tárgyalásairól szóló cikkében. A két vezető a Fehér Ház-i találkozón megállapodott abban, hogy elkerülik a kereskedelmi háborút az Egyesült Államok és az Európai Unió között, nem vezetnek be további védővámokat egymás exporttermékeivel szemben, sőt, igyekeznek lenyomni a mostani vámtételeket.

Tekintettel arra, hogy a vámháborúskodást a Fehér Ház kezdte, amikor az unióval szemben is érvénybe léptette az importált acél- és alumíniumtermékekre kirótt extra vámot, a Handelsblatt Juncker nagy sikerének minősíti a Trumppal kötött megállapodást. Az Európai Bizottság elnökének sikerült az – írja a cikk szerzője -, ami Merkelnek és Macronnak nem: megtalálta a személyes hangot az amerikai elnökkel. Trump nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy vendégül láthatja Junckert, akit „nagyon okos és kemény embernek” nevezett, olyan valakinek, aki „jól képviseli országait”. „Ilyen a szavakat az Európai Bizottság elnöke otthon soha nem hallana” – jegyzi meg a Handelsblatt.

A terjedelmes cikk a kereskedelempolitikai kérdések boncolgatása mellett kitér egyebek közt arra, hogy Juncker – Trumphoz hasonlóan - szókimondó ember. Példaként felemlegeti, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt „Helló, diktátor” megszólítással köszöntötte.

Az, hogy az amerikai elnökkel meg tudott állapodni a kereskedelmi háború elkerülésében, talán Juncker hosszú politikai pályafutásának eddigi legnagyobb sikereként könyvelhető el, véli a Handelsblatt. Felidézi, hogy a 18 éven át Luxemburg kormányfői tisztét ellátó politikus számára nagyon kemény éveket hozott a 2014 óta betöltött, jövőre lejáró európai bizottsági elnökség. Egyik válságot követte a másik, a menekülthullám, az Európa-ellenes populista pártok felemelkedése, a brexit, a transzatlanti feszültségek. Juncker „mindkét keze tele volt munkával” – fogalmaz a német lap -, hogy egyben tartsa az ellentétes érdekű tagállamokat. Ez - folytatódik a cikk – nem mindig sikerült neki jól. A Lengyelországgal és Magyarországgal való vita máig lezáratlan, az EU nem egységes abban, miként osszák el a menekülteket.