Győr többet érdemel(ne) – kérdéseink és a válaszok
Lapunk győri fiókszerkesztőségének munkatársai jó esztendő óta rendszeresen foglalkoznak az ország, sőt Közép-Kelet-Európa talán legszebb barokk (és más, megbecsülendő) építészeti jegyeket őrző városának képével. Miután az újságírónak nem pusztán az a dolga, hogy dicsérjen és méltasson (az ugyanis dicstelen korszakok krónikásainak magatartására emlékeztetné az olvasót), hanem jobbító szándékkal rámutasson a hibákra, hiányosságokra is; győri írásaink egy része is ebből a célból készült. (Nyitó képünkön: a győri Király utca 4., "Napóleon-ház", a képtár épülete.)
E cikkeinknek meg is volt a visszhangja: a városukat szerető polgárok egyetértő aggodalommal nyugtázták a fénykép-felvételekkel erősített megjegyzéseinket és javasolták, hogy munkatársunk „ne szálljon le a témáról”. Voltak olyanok is, akik szerint hiábavaló mindezt szóvá tenni, évek óta semmi sem változik. Kaptunk telefonhívásokat, amelyek szerint a szépet és jót kellene észrevenni Győrben; természetesen olyan is megjelent a 18 évvel ezelőtt alapított és azóta folyamatosan frissülő hírportálunkon.
Ez alkalommal arra kértük Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala sajtóreferensét, hogy működjék közre a szakmai válasz megszerzésében néhány felvetett témánkat illetően. Íme a kérdések és válaszok – szerkesztőségi kommentár nélkül:
A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum a honlapján azzal hirdeti magát, hogy „nyitott és eleven”. A Széchenyi téri épület lehet, hogy nyitott: igaz, nem a nagyközönség, hanem a madarak számára, és eleven is: benne az állatvilág képviselői, csak éppen látogathatatlan. „A kiállítás az épület felújítása miatt bezárt 2014. március 20-án. Nyitás 2016 májusában.” Miért nem nyitották meg? A ma emberének szüksége van olyan történeti oktatóhelyre, ahol eredeti leletek, relikviák által ismerkedhet meg szűkebb környezete, szülő- és lakóhelye történelmével.
A műemléki épület teljes felújításának engedélyezési tervei 2017-ben kaptak jogerős építési engedélyt. Az idén a részletes, minden szakágra kiterjedő kiviteli tervek készítésén dolgoznak a tervezők. Elkészültük után megkezdhető a beruházás kivitelezőjének kiválasztását célzó közbeszerzés, amelynek eredményes lezárása után kezdődhet a kivitelezési folyamat.
Az ország legrégebbi, a 19. század utolsó éveiben épült, omladozófélben lévő csónakháza a győri Radó-szigeten.
Van-e Győrnek „városképi felelőse”, aki a többi között a rengeteg elhanyagolt, omló-málló épületet nyilvántartja és felújításukat szorgalmazza. A legfrissebb „lelet” a Deák/Aradi Vértanúk utca 6. számú ház, amelynek kapuja mellett/fölött tábla hirdeti, hogy itt gyerekeskedett Jászai Mari. A ház kívül sincs jó állapotban, ám belül borzalmas.
A város minden évben városképi pályázatot hirdet a műemléki épületek felújítására. Nagyon sok magántulajdonos, társasházi közös képviselő nyújt be támogatási kérelmet ingatlanjai felújítására, amelyet a város közgyűlése anyagilag jelentős mértékben támogat. Ennek eredményeképpen újult meg az elmúlt években több Aradi vértanúk útjai épület is.
Mit kívánnak kezdeni a Dunakapu téri abszolút stílusidegen üvegkalitkával?
Információnk szerint a tulajdonos bérbeadással hasznosítja az ingatlanát.
Igaz-e, hogy újabb mélygarázst építenek a csúszó-mászókat magában foglaló bástya szomszédságában, ahol valószínűleg a győri erődítmény további maradványait rejti a talaj? Konkrétan: mi a terv a színház előtti nyilvánvalóan meglévő Császár-bástya maradványaival? Visszatemetni bűn lenne!
Jelenleg a nem egészen nyilvánvalóan meglévő Császár-bástya helyén régészeti feltárás van folyamatban, amelynek lezárultát követően lehet a tervezési programot véglegesíteni.
A győri városházára is ráférne egy kis renoválás.
Mire jó az ilyen garázsokkal becsábítani a személyautókat az egyébként is szerfölött zsúfolt belvárosi utcarendszerbe?
A Bécsi-kapu téri Schäffer-ház csúfítja az éppen most megújuló teret.
A belvárosi utcarendszer személyautóktól való mentesítése céljából épülnek parkolóházak és garázsok.
A „Duna bástya mélygarázs” kifüggesztett házirendje szerint a térben csak az autóval parkolók tartózkodhatnak, azok is csak a parkolás idejére, majd távoznak. A látványhoz mérten kicsiny betekintő ablakon aligha tanulmányozhatja a turista a bástya „bemutatására” szánt darabkáját. Gyakorlatilag e céllal be sem léphet.
A győri Dunakapu mélygarázs üzemeltetője az automata üzemű mélygarázsban a betekintő ablakon keresztül biztosít lehetőséget a tárlat megtekintésére. A láthatóság javítása érdekében e teret külön fényforrás világítja meg, amelynek kapcsolója a betekintő ablak mellett található.
Egy évvel ezelőtt tette szóvá az Infovilág ebben a cikkben a rettenetes állapotot. Miért nem kötelezik a tulajdonost a Bécsi kapu tér 1–3. épület és a vele együtt a volt Vaskakas étterem felújítására? Létezik-e egyáltalán településképi kötelezés? Ha van, célszerű lenne bevetni.
Létezik településképi kötelezés, amelyet műemléki épületek esetén a Járási Kormányhivatal tud a tulajdonosra kivetni élet és balesetveszély esetén.
Van-e a városnak elképzelése a Zrínyi utcai gazdag múltú városi kórház jövőjéről? Elvégre városarculati elem...
Az ingatlan a Magyar Állam tulajdonában áll.
Győr egyik legszebb utcája a Kossuth Lajos utca. Mi a szándék vele a remény szerinti sortatarozás után? Megújulnak-e az épületek belülről is?
Az önkormányzat teljes körű, komplex épület-felújításokat végeztet el a műemléki ingatlanokon, azt követően bérbeadással hasznosítja őket.
A HÍR SZENT, A VÉLEMÉNY (EGYELŐRE) SZABAD
Fenti cikkünkhöz Jáky György (Győr) a következő gondolatokat fűzte:
Győr, sajnos, klasszikus Patyomkin-város. Néha olyan vélekedést is hallani, hogy szándékos a nemtörődés, mert a cél hosszú távon a privatizálás s e szándék indokolása várhatóan az lehet, hogy a város nem volt jó gazda.
Győrben bőven él annyi igen tehetős ember, hogy simán fel tudják maguk között osztani az inkriminált épületeket. Egyébként a Vaskakas háznak (Bécsi kapu tér 1–3. – a szerk. megj.) új tulajdonosa van, aki bérlakásokat és a földszinten üzleteket tervez a hírek szerint, Az egykori Tavernáról azonban nem hallani semmit.
A csónakházról korábban egy cég állította, hogy megvette és nagyon professzionálisan helyre kívánja állítani, azonban ez a dolog megállt, hírt senki nem ad róla. (Az Infovilág adott volna, ha az új tulajdonos, aki állítólag lebontatná és újjáépíttetné nem zárkózott volna el a tájékoztatástól. – a szerk. megj.) Győrben nincs egyetlen egy nem versenysport célú polgári csónakegylet sem, pedig sokan szeretnénk evezni járni, egyszerű síma tagsági igazolvánnyal és bérlési lehetőséggel. Milyen szép lenne, ha bérelhetne ott az ember csónakot, evezne egyet, utána meg este a teraszon ihatna egy csapolt sört, ahogy ez gyerekkoromban még természetes volt, akkor ugyanis mindegyik csónakháznak volt verseny-szakosztálya és polgári műkedvelő evezősegylete is.
Az üres üzletek valóban meghökkentőek Győrött, nem hinném, hogy akad még egy város, amelynek főterén zárt, üres üzleteket találhatnánk. Győrben a Széchenyi téren a legelegánsabb helyen két üzlet is zárva, bérlő nem akad. A híres Baross úton szintén üres üzletek állnak, pedig tizenöt éve még ezeken a helyeken kizárólag kihalásos alapon lehetett helyiséghez jutni.
A szép Kisfaludy utca Baross út és Virágpiac közé eső szakasza kihalt, pedig ott is nagy élet volt régebben. Bezárt Győr legszebb kávéháza, a Kisfaludy ezen a szakaszon, azóta se jut eszébe senkinek újra nyitni. A mi utcánkban, a Király utcában naphosszat nem látni egy tucat embert sem a Baross út és a Bécsi kapu tér közötti szakaszon.
Ezen nem segít ám egy-egy tér vagy utca lekövezése, egészen más szemléletre volna szükség, hagyni kéne a várost élni, kipakolni a kereskedőket, színes forgatagot a mindennapokba és mindenekelőtt visszatenni a rendes heti két piacot a helyére. Úgy tűnik föl, jelenleg Győrben mindenki mindig éhes és szomjas, mert etetőkön és itatókon kívül egyéb nem nyílik, s ha valahol egy üres üzlethelyiség után érdeklődik valaki, kizárólag vendéglátás jut az eszébe.
Pedig a torkosság az egyik főbűn, a másik meg az, amit Győrrel tettek az elmúlt tíz-tizenöt esztendőben.
A győri városképről szóló megjelenések az Infovilágban (a legfrissebbtől időrendben visszafelé):
Pusztuló patinás pénzügyi palota – Győr többet érdemel(ne)
Mi lesz veled, Rába-parti műemlék csónakház? – A Duna-parti is fölújításra vár
Győr többet érdemel(ne) – konyhaszagot árasztó gazdasági udvar a klasszicista műemlék lakóházban
Győr továbbra is többet érdemel(ne) – Baross utcai bibik
Győr többet érdemel(ne) – Jó munkához idő kell?
Győr többet érdemel(ne) – Rozália sebeitől a Sarló közi fekélyekig
Emlékezésre csábító győr-szigeti illatok
Vasbetonba merevedett világ(kép) – Győr többet érdemel(ne)
Ceterum censeo „levélre válaszolni illendő dolog”
Győr többet érdemel(ne): sebek sokasága csúfítja a várost
Győr többet érdemel – visszatemetett reneszánsz kori kincsek a Dunakapu tér alatt
Háztáji, egyúttal közérdekű – a HIVATAL és a sajtó
Győr többet érdemel(ne) – a Bécsi kapu tértől a Káptalandombon át
Egy kis séta – nem Nagyváradon, hanem Győrött
Ötletroham az omladozó Schäffer-ház láttán (2.)
Győr többet érdemel(ne) – Ötletroham az omladozó Schäffer-ház láttán
