Jobb, ha otthon maradsz, és nem beszélsz a migrációról?

Az országgyűlés nem sokkal ezelőtt két újabb, az alapvető jogokra komoly veszélyeket hordozó törvényt fogadott el. Az új gyülekezési jogról szóló törvény szélesre tárja a rendőrség előtt a tüntetések (gyűlések) önkényes, szubjektív indokokra alapított megtiltásának lehetőségeit, ezzel pedig számottevően szűkülhet a szabad gyülekezés és véleménynyilvánítás lehetősége Magyarországon. A bevándorlási különadó bevezetése pedig lényegében a kormányétól eltérő véleményekre kivetett sarc, amely a többi között a politikai véleményük alapján hátrányosan különböztet meg bizonyos szervezeteket.

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) egyes rendelkezéseinek szakmai felülvizsgálata indokolható, azonban ehhez rosszul nyúlt a jogalkotó. A törvény és a hozzá kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlat eddig többnyire megnyugtatóan rendezte a felvetődő vitás kérdéseket, „kommunista örökségnek” beállítani a gyülekezési jogi törvényt pedig nevetséges, pusztán emiatt teljesen új törvényt elfogadni szükségtelen.

Vannak fontos és előremutató részei az új gyülekezési törvénynek – például az egymással térben és időben versengő rendezvények szabályozása, valamint annak tisztázása, hogy ki a tüntetés tényleges vezetője, illetve a szervezetek bejelentési jogának egyértelművé tétele vagy a spontán illetve sürgős gyűlések szabályozása – de a törvény visszalépés a korábbihoz képest, miután egy sor kérdésben meglehetősen homályosan fogalmaz és tág teret biztosít a rendőrségnek arra, hogy korlátozza az emberek békés gyülekezéshez való jogát.

A korábbi Gytv. ebben a vonatkozásban jól működött, hiszen két, objektív alapon nyugvó korlátot ismert (a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működésének súlyos veszélyeztetését, illetve, ha a közlekedés más útvonalon volt nem biztosítható), így ezek alapján a rendőrség csak valódi, tényeken alapuló okokra hivatkozva tilthatta meg a tüntetéseket (rendezvényeket).

Az új szabályozás két új tiltási okot vezet be: 1. ha megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés „a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti”, vagy 2. „mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár”, amelyekre példákat is hoz: a bíróságok működésének megzavarását, a közlekedés rendjének sérelmét, a diplomaták feladatteljesítésének akadályozását vagy a magán- és családi élet védelméhez való jog sérelmét.

Az új tiltási okok a korábbiakhoz képest sokkal tágabb teret engednek a rendőrség szubjektív és önkényes jogértelmezésének. Önmagában egy gyűlés megtiltására nem lehet ok, hogy az másokat zavar vagy a közlekedés egy rövid időre nehezebbé válik: ez a közterületeken megvalósuló események túlnyomó többségére igaz. Az minden demokratikus ország jogrendjében alapelv, hogy az emberek békés gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való joga, vagyis részvétele a közös ügyeink megvitatásában ezeknél az aggályoknál sokkal fontosabb. Ha a rendőrség ezentúl önkényesen mérlegelheti ezeket a szempontokat, akkor kérdés, hogy lehet-e majd ezentúl tiltakozni nagykövetségek vagy a bíróságok előtt, illetve lehet-e olyan felvonulásokat tartani, amelyek például egy fővárosi híd vagy nagy forgalmú út lezárásával is járnak.

„A békés gyülekezéshez való jogot csak a legvégső esetben, tényeken alapuló indokokra hivatkozva lehet korlátozni. A most elfogadott előzetes tiltási okok azonban homályosak, szubjektívek és önkényesek. Az emberek békés gyülekezéshez való joga az egyik legfontosabb politikai szabadságjog egy demokratikus társadalomban, amely ezzel a törvénnyel nagyon komoly veszélybe került” – összegezte Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

A bevándorlási különadó bevezetésének ötlete ismerős lehet már 2018 februárjából, amikor a „Stop, Soros!”-törvénycsomag akkori verziója által érintett, „migrációt támogató” egyesületeknek és alapítványoknak a külföldi támogatásaik 25%-át kellett volna „bevándorlási finanszírozási illetékként” befizetniük.

A mostani szabályozás azokat a támogató szervezeteket (vagy ha ők nem fizetik meg az adót), a támogatást felhasználó szervezeteket (kivéve pártok, pártalapítványok és nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján mentességet élvezők) érinti, akik „bevándorlást segítő tevékenységet” támogatnak vagy folytatnak Magyarországon vagy itt székhellyel rendelkeznek.

A „bevándorlás segítése” a törvény szerint a bevándorlás közvetlen vagy közvetett előmozdítása, vagyis az emberek véglegesnek szánt áttelepülésének a lakóhelyük szerinti másik országba. Nem tartoznak ide azok, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeznek a 2007. évi I. törvény alapján. Az adó alapja a bevándorlás segítésére szánt vagy fordított anyagi támogatás, mértéke a támogatás 25%-a. A törvény meghatározza, mi számít „bevándorlást segítő tevékenységnek”: 1. média kampányok, média szemináriumok folytatása, azokban való részvétel, 2. hálózatépítés és működtetés, illetve 3. bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység. 

A törvénymódosítás valójában semmilyen legitim célt nem szolgál, ez pusztán a kormány által évek óta támadott, menekültekkel és migránsokkal foglalkozó civil szervezetek elleni propaganda-hadjárat újabb fejezete. Félretéve azt a tényt, hogy a törvényszöveg teljesen értelmezhetetlen fogalmakat használ (bevándorlás, propaganda-tevékenység stb.), sajnos, a szöveg nemcsak abszurd, de nagyon veszélyes is.

Egyszerűen megfogalmazva, a július 1-jén hatályba lépett, a menedékkérőknek és migránsoknak segítőket kriminalizáló „Stop, Soros!" után (amely miatt az Európai Bizottság tegnap kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen) a kormány most büntetőadót vet ki azokra a szervezetekre, amelyek a migrációval kapcsolatban mást gondolnak és mondanak, mint a kormány.

A „bevándorlási különadó” súlyosan sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogokat, illetve ellentétes lehet a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó egyes előírásokkal is (különösen a médiakampányokra, szemináriumokra vonatkozó rész). A különadó sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát (Alapjogi Charta 21. cikk), mivel politikai vélemény alapján különbséget tesz szervezetek között. A gyakorlatban azok a szervezetek, amelyek ellenzik a bevándorlást (vagy nem mondanak róla semmit), kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mivel nem kell különadót fizetniük, a törvény hatálya alá esőktől pedig elvennék a támogatásuk negyedét.

A törvény ellentétes a véleménynyilvánításhoz való joggal és a tömegtájékoztatás szabadságával (11. cikk), mert a célkeresztbe került szervezetek véleménynyilvánítását korlátozza, illetve korlátozza annak lehetőségét, hogy az emberek, újságolvasók független információkhoz férjenek hozzá hatósági korlátozások nélkül, illetve a sajtószabadság is tovább szűkül, ha az újságok, tévék nem számolhatnak be szabadon ezekről a véleményekről. 

Az Alapjogi Charta 12. cikke egyértelműen kimondja, hogy mindenkinek joga van „másokkal való bármilyen szintű, különösen politikai, szakszervezeti és polgári célú egyesüléshez”, a különadó pedig ennek korlátozását jelenti, mert különbséget tesz „bevándorlást támogató” és nem támogató szervezetek között, előbbiek működését pedig számottevően megnehezíti a forrásaik egy jelentős részének elvonásával.

Sérül továbbá az oktatáshoz való jog (14. cikk), mivel korlátozza az oktatási intézmények ahhoz való jogát, hogy eldönthessék, milyen elvek és anyagok mentén beszélnek a diákoknak a bevándorlásról. A büntetőadó hatására előállhat az a helyzet, hogy nem fognak kiegyensúlyozott információkhoz jutni a diákok, és ezáltal nem tudnak tájékozódni a migráció szerepéről, jelentőségéről, hatásairól, amelyek a 21. században az új generációk számára létfontosságúak.  

„A börtönnel fenyegetés után most itt van a büntetőadó. Egészen elképesztő, hogy egyes szervezeteknek azért kellene odaadniuk a pénzük negyedét az államnak, mert mást gondolnak valamiről, mint a kormány. Nem gondoltuk volna, hogy valaha eljön a pillanat, amikor pénzbüntetést kell valakinek fizetnie a véleményéért, amelynek egyébként az Európai Unió, az ENSZ és más szervezetek kultúrájában teljes létjogosultsága van” – mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Az Amnesty International elemzése a „Stop, Soros!” törvénycsomagról és az alaptörvény hetedik módosításáról itt érhető el.