Trump Putyinnak adott nyálas csókja új világrendet pecsételt meg – Orbán lelki társához készül Izraelbe

Otthon visszaütött Donald Trump azon igyekezete, hogy fölmelegítse a kapcsolatokat Oroszországgal, miután nem volt hajlandó kiállni az Egyesült Államok hírszerző közösségének az álláspontja mellett, amely szerint Moszkva beavatkozott a 2016-i amerikai elnökválasztásba.

Az elnök köntörfalazását mindkét nagy párt elítélte, és Trump elidegenítette magától szövetségeseit is – ebben összegzi a National Public Radio, vagyis az amerikai közrádió a tegnap Helsinkiben tartott csúcstalálkozó legfőbb visszhangját. A megbeszélésen Trump felvetette ugyan ezt a beavatkozási ügyet, de készpénznek vette Vlagyimir Putyin tagadását, holott mindössze néhány nappal ezelőtt emelt vádat egy amerikai nagyesküdtszék 12 orosz hírszerző tiszt ellen az elnökválasztásifolyamattal kapcsolatban.

A National Public Radio szó szerint idézi Donald Trump szavait, amelyek a csúcstalálkozót záró sajtóértekezleten hangzottak el. „Nagy a bizalmam a hírszerzési embereimben. De azt kell mondanom önöknek, hogy Putyin elnök rendkívül erős és erőteljes volt ma a tagadásban. Dan Coats – ő az amerikai nemzeti hírszerző szervezetek közösségének az igazgatója – azzal jött hozzám, és néhányan mások is, hogy úgy hiszik, Oroszország volt az. Itt van nekem Putyin elnök. Éppen most mondta, hogy nem Oroszország volt az. Én azt mondom: nem látom semmi okát, hogy miért lett volna.”

A rádió idézi John McCain arizonai republikánus szenátort, aki szerint nehéz felmérni, mekkora kárt okozott Trump naivitása, az önkényurak iránti rokonszenve, az viszont egyértelmű, hogy a helsinki kijelentés tragikus tévedés volt. 

Paul Ryan, az amerikai képviselőház republikánus elnöke is azt hangoztatta: az Egyesült Államoknak arra kell összpontosítania, hogy rámutasson Oroszország felelősségére, és hogy véget lehessen vetni a demokrácia elleni aljas orosz támadásoknak.

Ezzel a véleménnyel állnak összhangban az amerikai lapokban a csúcstalálkozóról megjelent cikkek megállapításai. Csak néhány példa. A The New York Times szerkesztőségi kommentárja szerint Trump Putyin lábához feküdt. A The Washington Post azt írja: a pillanat azt követelte Trumptól, hogy álljon ki Amerika mellett, ehelyett meghajlott. A The Wall Street Journal arra hívja fel a figyelmet, hogy Trump hozzáállását mindkét párt törvényhozói úgy minősítették, hogy az az Egyesült Államok ellenfele melletti felsorakozás volt.

A Politico szerint Trump nyálas csókja, amit Putyinnak adott, új világrendet pecsételt meg, az amerikai elnök a feje tetejére állította a barátok és az ellenségek globális definícióját. A The Boston Globe kommentárja egyenesen azt kérdi, hogy az ellenségnek nyújtott segítséggel Trump nem követett-e el hazaárulást.

A Trump irányvonalával erősen rokonszenvező Fox News hírtévé ugyanakkor exkluzív interjút tett közzé Vlagyimir Putyinnal, és abban az orosz elnök nevetségesnek minősítette a beavatkozás vádját, és azt is tagadta, hogy az orosz titkosszolgálatoknak bármiféle kompromittáló információjuk lenne Donald Trumpról, aki – még jóval elnöksége előtt, dúsgazdag üzletemberként – fényes külsőségek közepette szépségversenyt szervezett Moszkvában.

„Nem akarom megsérteni Trump urat, de amíg be nem jelentette, hogy indulni kíván az elnökségért, csak egy volt a számos gazdag amerikai közül, és egyáltalán nem érdekelt bennünket” – bizonygatta Putyin az amerikai riporternek, hogy annak idején nem fordítottak erőforrásokat Trump szoros megfigyelésére.

Nem csupán az amerikai politikai körökben és médiában keltettek felzúdulást Donald Trump kijelentései, hanem az európai médiakommentátorok is megrökönyödéssel fogadták a Helsinkiben elhangzottakat. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című mérvadó német konzervatív lap kommentátora döbbenetesnek nevezi, mi mindent hajlandó az amerikai elnök a Kremlnek felkínálni azért, hogy kivételes amerikai–orosz kapcsolatokról lehessen beszélni. Donald Trump – írja a Frankfurter Allgeimeine – vörös szőnyeget terített Vlagyimir Putyin elé, amikor úgy állította be a dolgokat, hogy a rossz amerikai–orosz viszonyt Amerika butasága, valamint Mueller különleges ügyész vizsgálata okozta, és korántsem a Kelet-Euópa elleni orosz agresszió. Putyin számára – olvasható a német lapban – elfogadható a Washingtonnal való különleges viszony, ha annak jegyében elismerik a Kreml igényét a kelet-európai orosz befolyási övezetre, és ha nem bírálják autoriter berendezkedését. 

Mindezek mellett sem szeretném azonban, ha a magyar téma kimaradna ebből a mai médiaszemléből. Így röviden megemlítem, hogy a Haaretz című izraeli lap háromrészes sorozatot kezdett ma Magyarországról, abból az alkalomból, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő – mint a felvezető fogalmaz – ellátogat lelki társához, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökhöz.

A szerdán kezdődő izraeli Orbán-látogatáshoz időzített cikksorozat azt mutatja be, miként bontja le Orbán a magyarországi demokráciát. A Haaretz szerint a magyar vezető, ideológiai partnere támogatásával, a menekültválságot az ország demokráciájának az aláásására használja fel. A háromrészes sorozat első eleme a szerb-magyar határvidékről keltezett beszámolót tartalmaz.