Munka miatt már kevesebb magyar akar migrálni, mint négy éve

A Boston Consulting Group és a Profession.hu kutatása szerint a négy évvel ezelőttinél jóval kevesebben akarnak elvándorolni Magyarországról, hogy külföldön dolgozzanak. Érdekesség: a külföldi munkavállalók is kevésbé érdeklődnek az ország iránt, mint négy éve – derül ki a 197 országban, 366 ezer munkavállaló és hatezer munkaerő-toborzó megkérdezésével készített „Decoding Global Talent 2018” kutatásból.

A Boston Consulting Group (BCG) és a The Network által készített nemzetközi kutatás részeként hazánkban a Profession.hu és a BCG 12 443 munkavállalót kérdezett meg. A felmérés eredménye szerint a magyaroknak csak a 35 százaléka menne külföldre dolgozni, a világméretű átlag 57 százalék. A magyar mutató alacsonyabb, mint négy évvel ezelőtt, amikor 58 százalék mondta, hogy szívesen költöznék külföldre dolgozni.

Itthon a csökkenés a fiatalok és a magasan képzettek körében is jól mérhető: a fiatalok 45 százaléka menne külföldre; az előző fölméréskor az arány 60 százalék volt. A magasan képzetteknek most 37 százaléka költöznék külföldre, ellentétben a 2014-i 65 százalékkal.

Érdekes eredmény, hogy a 20 évesnél fiatalabbak mobilitási hajlandósága 66 százalék, ami meghaladja a világátlagot. A hazai munkaerőpiacra évtizedek óta érezhető hatást gyakorol, hogy a magyar átlagnál (35 százalék) többen mennének külföldre munkát vállalni az IT- és a technológiai területen dolgozók közül (46 százalék), az üzleti adminisztrációból (44 százalék) és a médiából (43 százalék). A doktori fokozattal rendelkezők szintén ide tartoznak, közülük 40 százalék költöznék külföldre munkavállalás végett.

A felmérés szerint egész Kelet-Európában csökkent a migrálási szándék; 2014-ben még a nemzetközi átlagnál nagyobb mértékben terveztek külföldi munkavállalást ebben a régióban. A tanulmány szerint a változás oka, hogy a kelet-európai országok gazdaságai megerősödtek és az akkorinál jobb munkalehetőségeket teremtettek az itt élők számára.

Kotsis Ádám, a BCG (=Boston Consulting Group a világ három legnagyobb stratégiai tanácsadó cégének, a „Három Nagy”-nak az egyike) budapesti vezető szakértője tudósítónknak elmondta, hogy a nemzetközi átlagot tekintve az emberek 57 százaléka lenne hajlandó a jobb munka végett külföldre költözni, ami magas érték ugyan, de csaknem 7 százalékponttal alacsonyabb, mint 2014-ben, amikor az előző hasonló felmérés készült. A változás fő oka a kutatás szerint az lehet, hogy sok ország változtat munkavállalási gyakorlatán. Az Egyesült Királyság vonzereje valószínűleg a Brexit miatt csökkent, így Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság a második helyről az ötödikre esett vissza az országok vonzóképességének rangsorában. A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest Svájc vonzereje is halványult.

Németország lett a második legnépszerűbb cél az USA után. Németország nem csupán a teljes népességen belül, hanem a 30 év alattiak között is a második legnépszerűbb célország, mind a mester-, mind a doktori fokozattal rendelkezők, valamint a digitális szakmák művelőinek a körében. Ők azok, akiknek a megjelenése Németországban különösen fontos a demográfiai helyzet okozta kihívások miatt. Németország fővárosa, Berlin is előrelépett, a 2014-i 6. hely után immár a világ harmadik legnépszerűbb városa, elsősorban Berlin startup-központ jellege miatt.

A Brexit ellenére London még mindig az első a városok rangsorában, megelőzve New Yorkot és Berlint is. Ezen városok mellett egyre inkább előre lépnek olyan központok is, mint Dubaj, Abu-Dzabi, Hongkong, amelyek népszerűsége a múlt négy évben meghatározó módon nőtt.

A tanulmány a munkavállalóknak a munkáltató iránti igényeit is vizsgálta. Kiderült: a munkahelyi elégedettségre vonatkozó tényezők országonként és régiónként eltérőek, de a munkavállalók világszerte fontosabbnak találták a jó kapcsolatot a kollégákkal, a munka és az élet egyensúlyát, a jó kapcsolatot a főnökükkel, a munkahelyi tanulás lehetőségét, a karrier kilátásokat és a munkáltató pénzügyi stabilitását, mint a fizetést, ami csak a nyolcadik legfontosabb tényező lett.  

Itthon is csak a negyedik legfontosabb szempont a fizetés, megelőzi a munka és élet egyensúlya, a jó kapcsolat a kollégákkal és a munka elismerése. A fizetést követi a munkahely biztonsága, a munkáltató pénzügyi stabilitása, a jó kapcsolat a főnökkel, az együttműködésen alapuló munkavégzés, a munka érdekessége és a munkavégzés intenzitása.

Az eredményekből kiviláglik: a megváltozott gazdasági környezetben nagymértékű szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a munkáltató hosszú távon is versenyképes maradjon. Előtérbe lépett a munkaerő megtartásának a fontossága is.

A miénknél fejlettebb, nyugati országokban a munkavállalók inkább a munka és az élet egyensúlyára és a jó kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt, a feltörekvő országokban (például Kína, India, Törökország és Marokkó) a tanulásra és a karrierkilátásokra. Oroszországban és Ukrajnában a fizetés és a munkahely stabilitása a legfontosabb szempont. 

A kutatás angol nyelvű eredetije itt, tessék kattintani!