Orbán már az egész Európa-tervet veszélyezteti
A francia elnök arra figyelmezteti Magyarországot és Lengyelországot, hogy elég volt a potyázásból, és megnézhetik a szerkezeti támogatást, ha továbbra ugrálnak a migráció ügyében. Az EU szétesésének veszélyeztetésére figyelmeztet az EP elnöke és az osztrák államfő, Ausztria kancellárja viszont a kvóták feladását sürgeti. Európának csak a legális migránsokat szabad beengedni, ha ismét esélyt akar adni a liberalizmusnak és a sokszínűségnek. (Orbán Viktor középütt.)
The New York Times/AP A francia elnök arra figyelmeztette a migrációs vitában Magyar- és Olaszországot, hogy a nemzeti megoldás nem válik be, az államok kölcsönösen függnek egymástól. Macron azután nyilatkozott, hogy tárgyalt a spanyol kormányfővel, illetve hogy Brüsszelben ma összeülnek 16 ország vezetői a menedékpolitika megújítása ügyében. A francia államfő kiemelte: a szélsőségesek az érzelmekre játszanak, de csupán azért, hogy a legrosszabbat javasolják. A spanyol vendég sürgette, hogy az EU a szolidaritás, felelősség és az emberi jogok tisztelete alapján jusson közös álláspontra a bevándorlás kérdésében. Macron különben azt javasolja, hogy hozzanak létre zárt gyűjtőtáborokat Európában, mert ott a hatóságok gyorsan eldönthetik, hogy ki jogosult menedékkérelmet beadni. Aki maradhat, azt a felvetés értelmében szétosztanák a tagállamok között, mert azokkal is csinálni kell valamit, akik már itt vannak. De a politikus ettől függetlenül támogatja Donald Tusk tervét, hogy a kérelmek feldolgozására Európán kívül létesítsenek átmeneti táborokat.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt emeli ki Macron kezdeményezéséből, hogy büntessék meg az önző államokat, tehát azokat, amelyek nem hajlandóak együttműködni a többiekkel a bevándorlás kérdésében. Macron azzal érvelt, hogy anyagi következményekkel kell járnia, ha egyes tagok masszívan lefölözik az EU hasznát, ám közben a saját, nemzeti pecsenyéjüket sütögetik a migráció kapcsán. Megismételte, hogy a következményeket meg kell vitatni, amikor az unió következő hosszú távú pénzügyi tervezete kerül terítékre, ezen belül is a szegényebb államok felzárkóztatására szolgáló szerkezeti alapokat kell átalakítani. Nevet nem említett ugyan, de az újság megemlíti, hogy főleg a visegrádi csoport keménykedik a vitában.
Az Európai Parlament elnöke óv attól, hogy bárki szétverje az uniót – írja a német Die Welt. Tajani azonban bízik abban, hogy a menekültpolitikában sikerül közös stratégiát kidolgozni, mert itt nincs jó nemzeti megoldás. És ha a tagok csak a saját érdekeiket nézik, akkor összeomlik a közösség. Kiemelte, hogy a földrész stabilitása a német belpolitikai helyzettől függ. De mint mondta, együttes irányvonalat kell találni, nem lehet a következő tartományi választásra kacsintgatni. Az olasz jobboldali politikus nem ért egyet a belső határok lezárásával, szerinte a külső határokat kell hatékonyan őrizni. Az osztrák kancellár ugyanakkor azt sürgette, hogy az EU adja fel a kvóták erőltetését, mert az az unió végét jelentheti.
A francia kormányszóvivő ezzel szemben a V4-ek által tanúsított bojkottot bírálta, azt, hogy visszautasítják a menedékkérők átvételét. Ő is azt kifogásolta, hogy ezek az államok jócskán profitálnak a tagság előnyeiből, ám nem tartják meg a szolidaritás alapvető értékeit. Rámutatott: a közösség most éppen az értékek válságát éli át, pedig azok az alappillért alkotják.
Le Figaro / Der Spiegel: a kiszivárgott munkadokumentum alapján a mai csúcstalálkozón az lesz a fő téma, hogy hozzanak létre hatékony szolidaritási mechanizmust, azaz kötelező kvóták alapján osszák el a menedékkérőket. Ám ez a kérdés vörös posztó a visegrádiak szemében. A német hetilap azt jelentette, hogy Orbán Viktor csütörtökön tombolt, amikor értesült a tervről. Ő, akárcsak a másik három szomszédos ország, nem akar semmiféle közös kezdeményezést, kvótát, kizárólag a külső határok megerősítésére fókuszál.
Közben kitudódott: Merkel hívei úgy kívánják megdolgozni a közvéleményt, hogy a CDU és a CSU harcát a világra nyitott, európai szárny küzdelmeként mutatják be azokkal, akik inkább Orbánhoz és a szélsőjobbos olasz belügyminiszterhez igyekeznek igazodni.
The Daily Telegraph Ausztria kilátásba helyezte, hogy visszaállítja a határellenőrzést, ha Németország a jövőben visszafordítja az illegális migránsokat a két ország közös határán. Kurz, aki a migráció ügyében a héten még tengelyt ajánlott a német belügyminiszternek, most azt közölte, hogy minden megtesz az ország határainak védelmében, ha Seehofer kitart elképzelése mellett. Ez a vizsgálatok visszaállítását jelentené a többi közt a Brenner-hágón is, ami megbénítaná a forgalmat Észak- és Dél-Európa között. Szakértők közben azt várják, hogy nem hoz áttörést a mai brüsszeli egyeztetés, pedig Merkel túlélése múlhat azon. Viszont az osztrák kormány szóvivője megerősítette, hogy Albániában lehetne felállítani olyan migránsközpontot, ahol ideiglenes védelmet és ellátást nyújtanának mindazoknak, akiket elutasítottak, de még nem lehet őket hazatoloncolni.
Neue Kronen Zeitung Az osztrák államfő azt tanácsolja az olyan kis államoknak, mint Ausztria, hogy vegyék fontolóra, mit jelentene számukra, ha megszűnnék az unió. Van der Bellen azzal támasztotta alá a véleményét, hogy nemzetközi keretekben még Németország is kicsinyke. A britek kiléptek ugyan, de látnivaló, hogy mekkora problémákkal kerültek szembe. Az elnök hibásnak tartja a követelést, hogy térjenek vissza a nemzetállamok rendszeréhez, mert ez esetben az érintett országok a nagyok játékszerévé válnak, védtelenül, kiszolgáltatva. Olyan szomszédokkal körülvéve, akik nem mindig jó szándékúak. Azon kívül az EU-tagságtól sok százezer állás függ. És aki nem érti meg, hogy mi a tét, az nem alaposan vette végig a dolgokat.
A The Economist kommentátora úgy látja, hogy szomorú jövő elé néz a schengeni rendszer, pedig itt az EU egyik legjelentősebb vívmányáról van szó. A szabad mozgást jelenti az egységes piacon, ám most bajban van. Akik annak idején létrehozták, nemigen voltak tisztában azzal, hogy a belső határok felszámolása szükségessé teszi a külső határok megerősítését. Mostanában igen-igen kevés menedékkérő, illetve illegális migráns érkezik ugyan a földrészre, csak éppen ma már egyes politikusok elfogadhatatlannak tartanak még olyan számokat is, amelyeket egykor simán toleráltak. Hat állam máris visszaállította a nemzeti határok ellenőrzését, mondván, hogy országuk saját biztonsága felülírja az uniós szabályokat.
Ez azonban dühíti a keleti tagokat, pl. Magyarországot és Szlovéniát, mert attól tartanak, hogy az EU külső körére kerülnek, ha összeomlik a schengeni rendszer. Ám az igazából a bizalmi válság egyik áldozata lett. Az északiak nem hiszik, hogy a déliek megfelelően védik a határokat. A megoldáshoz túl kellene jutni a megfeneklett vitán a menedékpolitika ügyében. Ha nem sikerül, akkor három variáció lehetséges:
1. szép lassan minden tagállam újra bevezeti a saját határok védelmét;
2. a technológia segítségével szűrik ki a nemkívánatos elemeket a határon;
3. regionális keretekben élnek tovább a szabad mozgást szavatoló övezetek.
A kiutat illetően különféle elképzelések vannak forgalomban, de a jelek vészterhes idők eljövetelére utalnak. Mert az államok kerítéseket és nem hidakat építenek.
Azért, hogy előbbre jusson a menekültpolitikában, Merkelnek szüksége van Bécs, illetve Róma támogatására, ám a két kormány a jelek szerint inkább magának akarja kikaparni a gesztenyét a tűzből – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A kancellárnak vannak barátai, pl. Macron, de az északi és déli államokat is hasonló érdekek vezérlik, mint Berlint. Az ellenoldalhoz leginkább Magyarország és Lengyelország tartozik. Ők azt hirdetik: bezárkózni, leengedni a sorompót a külső határon, kerül, amibe kerül. Orbán már évek óta harcol ezért, így neki is része volt a mostani válság kibontakozásában. Három éve százezreket küldött tovább Ausztriába és Németországba. Akkoriban igencsak csikorgó volt a viszony Béccsel, de Kurz jelenleg ugyanazt akarja, mint a magyar politikus: előretolni a védelmet Afrikába. Ám ha valaki megkapja a menekültstátuszt, ott megint csak felvetődik az elosztás és a szolidaritás.
Ha németek lezárják a bajor határt, rövidesen követik a példát az osztrákok, majd az olaszok is. A földrész 2015-ben már látta, hogy megy ez. Akkor persze a törökökkel kötött megállapodás segített, ilyesmi azonban ezúttal nincs kilátásban.
Viszont Róma megteheti, hogy továbbküldi a menekülteket, akár regisztráció nélkül is. Ily módon Salvini minden ideológiai rokonság ellenére kiszámíthatatlan marad Bécs számára. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a német belvitában Európának csupán a néző szerepe jut.
A Der Standard kommentárja felveti, hogy liberális alapállásból sem szabad elvetni az „Európa-erődöt”, mert az unió eddigi, szabadelvű menedékpolitikája jobbra tolta a földrészt és az egész EU értékeit, illetve jövőjét veszélyezteti. A tolerancia és nyitottság megőrzése végett el kell érni, hogy csakis a legális bevándorlás legyen lehetséges. Immár három éve, hogy a szír háború és a migránsok elleni magyarországi uszítás láttán Merkel úgy döntött: befogadja a menekülteket, ám annyian jöttek, hogy az érintett államokban a hallgatag többség részéről a kezdeti borúlátás dacba ment át. A németeknél, osztrákoknál, magyaroknál és olaszoknál azóta megerősödtek a jobbos, illetve jobboldali-populista pártok, ők diktálják a közbeszédet. A mai brüsszeli csúcsértekezletet az osztrák kancellárral az élen olyan politikusok irányítják majd, akik elutasítják Berlin irányvonalát. A migráció és az iszlám érzelmileg alapvetően mozgósítja az embereket. És ebben a helyzetben észérvekkel nem lehet semmire sem menni, mert a tét az identitás és a biztonság.
A gondokat csak súlyosbítja, ha a politika azt a benyomást kelti, hogy nem ura a helyzetnek. A kvótadöntés súlyos hibának bizonyult, mert olyan országokban is feltüzelte az idegengyűlöletet, ahol nem volt lényeges mértékű migráció. A keleti tagok ennek következtében még inkább jobbra tolódtak, és pl. Orbán már az egész Európa-tervet veszélyezteti. Schengen az egész visszalépés legártatlanabb áldozata. A közös stratégia nem jó jelszó, mert a legtöbben nem akarják átengedni Brüsszelnek, hogy ki jöhessen az országukba egy idegen kulturakörből. Így most azt kell nyomatékosítani, hogy a külső határok erősek, továbbá mi mondjuk meg, ki léphet be hozzánk. Jó eszközül szolgál ehhez, hogy legyenek táborok Afrikában vagy Albániában. Mert a liberális menedékpolitika a liberális társadalmat fenyegeti. Viszont akit már befogadtak, annak segítenie kell a beilleszkedését. De Európának előbb erőddé kell válnia, hogy ismét esélyt kapjon a liberalizmus, a sokszínűség.
