Az újságíró archívumából: Így lett magyar Suzuki 

Huszonöt éve avatták fel a Magyar Suzuki Rt. esztergomi autógyárát. Az erre emlékező jubileumi eseményre ide utazott Osamu Suzuki, a Suzuki Motor Corporation elnöke. Tekintettel arra, hogy a ma már csak archívumokban föllelhető előzmények az évfordulón különösen izgalmasak és érdekesek, Trom András kollégánk, az MTI egykori tokiói tudósítójának jelentéseiből és egyéb újságcikkekből állítottunk össze olyan információcsokrot, amely talán még azok számára is újdonság, akik kortársként megélték az esztergomi Suzuki-gyár létrejöttét.

„Legnagyobb meglepetésemre a minap futár csengetett otthonomban: Esztergomból hozott küldeményt, benne ezzel az emléklappal:

Nagyon meghatott a cég figyelmessége – mondja kollégánk, Trom András. –  Ez késztetett arra, hogy az archív anyagaimat átnézzem és az Infovilág rendelkezésére bocsássam. A «Mégis lesz Suzuki?» című tudósításom  – 1989. október 29-én küldtem Tokióból – önmagában is nagyon érdekes, ipartörténeti szempontból. Külön pikantériája, hogy különösen a második részben, névtelen véleményre hivatkozott kommentárok és Osamu Suzuki sommás megjegyzésének idézése miatt megorrolt rám az MTI akkori főszerkesztője azzal az indokkal, hogy «nem volt jogom beavatkozni a magyar gazdaságpolitikába». Aligha sejtés csupán, hogy az általam nagyra becsült főnök kollégámnak föntről a fejére koppintottak. A főszerkesztő egyébként kiadta a tokiói jelentésemet, amit azonnal átvett az egész magyar sajtó” – emlékezik a csaknem három évtizeddel ezelőtt történtekre Trom András.

A „Most vagy soha: Suzuki” (Népszava, 1989. november 30.) publikáció jól érzékelteti, miként fogadták az hírt a szerkesztőségek, hiszen a címadással («Most vagy soha: Suzuki») ők is nyomást gyakoroltak a döntéshozókra. „Talán nem szerénytelenség feltételeznem, hogy a döntéshozatalban szerepet játszott ez a tudósításom is – mondja Trom András. – A többi megjelenés is jelzi, hogy végre felgyorsultak az események és öt év után megszülethetett a mindenképpen ipar- és gazdaságtörténeti Suzuki-megállapodás. Ezzel kezdődött a hazai személygépkocsi-gyártás meghonosítása és nemzetközi integrálódása.”

„Fontos adaléknak tartom – folytatja kollégánk –, hogy Horn Gyula, akinél még 1988 nyarán jártam, akkor külügyi államtitkár volt, és elmondta: a projektet a magyar járműipari lobbi akadályozza, mert attól félnek, ha megvalósul, kiderül, hogy még nálunk is lehet hatékonyan, világszínvonalon termelni…”

 

A képen: a Népszava 1989. október 30-i cikke.

Mégis lesz Suzuki?

Trom András, az MTI tudósítója jelenti /Tokió, 1989. október 29. vasárnap

Lehetséges, hogy mégis lesz Suzuki-gyártó japán–­magyar vegyes vállalkozás. Erre lehet következtetni a japán sajtóban a hét végén napvilágot látott hírekből. Eszerint a távol-keleti ország első számú kiskocsigyártó cégének az elnöke, Suzuki Osamu november elején Magyarországra utazik, hogy az érintett járműipari vállalatokkal és a kormány magas rangú képviselőivel dűlőre vigye a négy éve húzódó ügyet. Az Aszahi Simbun szerint a 143 millió dolláros közös vállalkozás 30 százalékát a Suzuki, 10 százalékát a C. Itoh, Japán legnagyobb kereskedőháza, és 60 százalékát magyar konzorcium fedezné.

A Mainichi Daily News szerint az ezer köbcentis Cultus típus képezné a magyar gyártási feltételekhez kifejlesztett változat alapját. Évi 50 ezer személyautó gyártásáról lenne szó, amelyben – az Asahi Evening News szerint – a leginkább az Ikarus lenne érintve.

Éppen négy éve, 1985 novemberében született az első ajánlat, amelyet többször módosítottak. Ennek ellenére a múlt évben már-már reménytelennek tűnt a terv megvalósítása, amelynek érdekében most újabb ajánlattal készül a Suzuki elnöke Budapestre. Az egyik új elképzelés szerint a motor kivételével minden alkatrészt Magyarországon gyártanának, három évvel a gyár üzembe helyezése után. Arról is szó lenne, hogy meghatározott hányadot Magyarország exportálna Nyugat-Európába. Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Nihon Keizai Simbunnak adott interjújában szintén pozitívan nyilatkozott a Suzuki-projekt megvalósítási lehetőségeiről.

A szerző interjúja a Népszabadság 1988. január 19-i számában jelent meg.

A japán személygépkocsi-gyártás meghonosítása Magyarországon azonban sokkal többet jelentene a belföldi piaci igények kielégítésénél. Az MTI tokiói tudósítójának erről Szeki Eidzsi, japán budapesti nagykövete nemrégiben kifejtette, hogy a Suzuki-együttműködés csak az első lépés lenne ahhoz, hogy Magyarország bekapcsolódhasson egy nagyszabású nemzetközi járműipari együttműködésbe. Amennyiben ugyanis a Suzuki-program részeként kialakulna a nyugati normáknak megfelelő színvonalú alkatrészgyártás Magyarországon, beleértve a kis- és középüzemi méretű háttéripart, úgy a magyar járműipar az angliai japán gépkocsigyártás számára jelenthetne alkatrész- és részegység-gyártó, beszállító bázist. Az ezredfordulón Angliában már 1 millió japán gépkocsit gyártanak majd, tehát sokkal többről van szó, mint a korlátozott magyar piaci igények középtávú kielégítéséről: olyan ipari szerkezetváltásról, amely a járműipar megizmosodása esetén a nyugati iparhoz való integrálódást tenné lehetővé - hangsúlyozta Japán budapesti nagykövete,

Az MTI tudósítójának szöuli értesülései szerint a General Motors ellenállása miatt több lehetséges elképzelés meghiúsult, ezért égető szükség lenne arra, hogy a lassan minden idők leghosszabb döntési eljárása címet kivívó Suzuki-ügy végre tető alá kerüljön. A négy éve húzódó ügy ugyanis alapjában kérdőjelezi meg a kormány döntésképességét és a vállalatok modernizálódási készségét. A Suzuki elnökének magyarországi útja a japán cég részéről az utolsó kísérlet. Amennyiben most sem járnának sikerrel a tárgyalások, úgy nagy a valószínűsége annak, hogy a japán cég végérvényesen visszavonja ajánlatát, mutatnak rá tokiói gazdasági megfigyelők. (MTI, 1989. október 29., vasárnap 11:21)

Rendszerváltoztató éveink Japánból nézve című, 2015 januárjában 
a MÚOSZ-ban megrendezett sajtótörténeti kiállítás egyik tablója:

Megszületett a Suzuki-egyezmény

Trom András, az MTI tudósítója jelenti /Tokió, 1990. január 9. kedd (MTI-TUD) - Megszületett az egyezmény a Suzuki személyautók magyarországi gyártásáról – jelentették be Tokióban a hírt, Kaifu Tosiki japán miniszterelnök január 15-én kezdődő történelmi magyarországi látogatására időzítve. Az alap-megállapodás aláírására maga Suzuki, Japán vezető kisautó gyártó cégének a névadó tulajdonosa utazik Budapestre. A 20 milliárd jen (mintegy 140 millió dollár) értékű járműipari együttműködés a legnagyobb japán beruházás, amire Kelet-Európában valaha is sor került.

A vegyesvállalati formában megvalósuló gyártás 10 milliárd jen (mintegy 70 millió dollár) tőkevonzatú, aminek 50 százaléka felett tulajdonostársként az Autókonszern Rt. magyar fővállalkozó rendelkezik, míg a tőke 30 százalékát a Suzuki cég, 10 százalékát a C. Itoh kereskedőház és további 10 százalékát a Világbank szakosított szervezete, az International Finance Corporation fedezi.

A beruházás megvalósításához igénybe vehető lesz a japán export–import bank által hazánknak nyújtandó 500 millió dolláros szabad felhasználású, alacsony kamatlábú hitele. A Suzuki-gyárat Esztergomban építik fel és 1992-ben 15 ezer darab gyártásával indul a termelés. 1994-ben már évi 50 ezer Swift típusú 1000, illetve 1300 köbcentis autó hagyja el a magyar Suzuki-gyár szerelőcsarnokát. A termelés azonban 100 ezerre is felfuthat.

A tárgyalások rendkívül sokáig elhúzódtak. 1985-ben érkezett az első Suzuki-ajánlat a magyarországi japán gépkocsigyártás meghonosítására, azonban később megszakadtak a megbeszélések. A japán kormány a két ország gazdasági együttműködésének a továbbfejlesztéséhez jelentős lendületet adó lépésként üdvözölte a megállapodás bejelentését. A külkereskedelmi és ipari minisztériumban (MITI) úgy értékelik a döntést, mint amely az ipari kapcsolatok elmélyítéséhez is jelentős hozzájárulás lesz.

Suzuki Osamu, a japán autógyár tulajdonos-elnöke a korszakos jelentőségű ipari hírt bejelentő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a magyar alkatrész-beszállítás aránya kezdetben 50 százalék lesz, de fokozatosan eléri majd a 70 százalékot. A motort a Suzuki szállítja.

A magyar alkatrészgyártást egyelőre nehéz lenne éves bontásban megadni, ezért abban állapodnak meg a magyar partnerekkel, hogy ezt a kérdést kölcsönösen rugalmasan kezelik majd. Azt is közölte, hogy export-célt konkrétan nem állapítottak meg, csupán abban jutottak egyezségre a magyar féllel, hogy hosszú távon igyekeznek az exporttal ellensúlyozni az importált alkatrészek költséget. Azt is bejelentette, hogy magyar részről kérték, hogy megfelelő exporttervet dolgozzanak ki.

A szakemberképzésről elmondta, hogy Indiában, ahol szintén van Suzuki-gyár, képzetlen munkásokat tanítottak meg arra, hogyan kell japán normák szerint autót gyártani, tehát kellő tapasztalattal rendelkeznek, ugyanakkor Magyarország esetében lényegesen könnyebb lesz a dolguk.

A japán–magyar járműipari együttműködés bejelentése a tv-hiradók élére került Tokióban. Az NTV állomás kommentárja egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a Suzuki lesz az első környezetkímélő autó, amit Kelet-Európábán gyártanak. A tudósítás arra is rámutatott, hogy Magyarország a KGST munkamegosztás-kényszere következtében idáig csak autóbuszt és teherautót gyárthatott.