Gyorsan bővülnek az adatközpontok Hollandiában

A Benelux-országban működő adatközpontok teljes alapterülete meghaladta fél millió négyzetmétert és a következő években további 183 ezer négyzetméterrel fog növekedni. Észak-Hollandiában a regionális áramszolgáltató nehezen tartja a lépést a növekvő energiaigénnyel, emiatt a Holland Adatközpontok Szövetsége/Ducth Data Center Association április óta kongatja a vészharangot. A témát már az ellenzéki Zöld Baloldal (GroenLinks) egyik képviselője is megtalálta magának.

Az országban működő szerverfarmok teljes alapterülete meghaladja fél millió négyzetmétert – derül ki a Holland Adatközpontok Szövetségének (Dutch Data Center Association, DDA) idei jelentéséből. A június 11-én publikált dokumentum szerint a következő néhány évben a terület további 183 ezer négyzetméterrel fog növekedni.

Az adatközpontok méretét tekintve Amszterdam és környéke 2011 óta az országos átlagnál is nagyobb, évi 18 százalékos fejlődést mutat. A szerverfarmok majdnem háromnegyede a fővárosban és vonzáskörzetében működik, köztük az Amsterdam Internet Exchange, ahol több mint 800 IP-hálózat csatlakozik egymáshoz és csúcsidőben az adatforgalom eléri a másodpercenkénti 5,7 terabitet. A digitális iparág a kiváló IP-infrastruktúra mellett azért részesíti előnyben a holland piacot, mert itt valamivel olcsóbban jut hozzá az ipari áramhoz, mint például Német- vagy Franciaországban.

Ha áram van…

Ha az adatközpontok száma ilyen tempóban növekszik, fennáll a veszély, hogy a regionális elektromos hálózatok egyre kevésbé tudják kiszolgálni a növekvő energiaigényt az északi régiókban. Máig tartja magát az feltételezés, hogy a Schipohl repülőtéren az idén áprilisban épp az ingadozó vagy kieső áramellátás okozta az informatikai rendszerek leállását.

A legtöbb holland adatközpont valamelyik regionális energiaszolgáltató középfeszültségű hálózatán keresztül jut elektromos áramhoz. A szolgáltatók oldalán az okoz gondot, hogy a sűrűn beépített területeken egyszerűen fizikailag nincs lehetőség a meglevő áramelosztó- és továbbító hálózatok fejlesztésére. Ráadásul: miközben egy adatközpont egy-két év alatt felépül, aközben az elektromos hálózatok fejlesztésénél ez a folyamat 5–7 évig is eltart – mondta az Infovilág munkatársának kérdésére az északi regionális szolgáltató, az Alliander szóvivője. Jelle Wils szerint rövidíteni kellene azt a hosszadalmas engedélyeztetési folyamatot, amelyet az új trafóházak, kapcsolóállomások építése előtt kell végigjárniuk az energiaszolgáltatóknak.

DDA: az adatközpontok pörgetik a gazdaságunkat

Hollandia úttörőnek számít az internet-használatban. A háztartások 98 százalékában van szélessávú internet-kapcsolat, minden harmadik állampolgár tárol adatokat a felhőben, az országba érkező külföldi befektetéseknek pedig az ötöde kötődik valamilyen formában a digitális iparághoz. Minden egyes Facebook-hozzászólást, Google-keresést, minden kibányászott kriptovalutát az éjjel-nappal üzemelő szerverfarmok tesznek lehetővé, ezért a gazdaságunk számára kritikus infrastruktúráról beszélünk – mondta lapunknak Stijn Grove (bal oldali kép), a Ducth Data Center Association igazgatója.

A DDA az idén áprilisban kongatta meg a vészharangot. Nyílt levelében arra kérte Eric Wiebes gazdasági és klímaügyi minisztert, hogy állítson fel egy munkacsoportot a minisztérium a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóság, az energiacégek és az adatközpontok képviselőiből, majd dolgozzanak ki cselekvési tervet arra, hogy a jövőben elkerüljék ezt a kockázatot.

Politika lett belőle

A DDA levelére hivatalos válasz nem érkezett, azonban nem sokkal később a kampányba beszállt az ellenzéki Zöld Baloldal (GroenLinks) egyik parlamenti képviselője is. Tom van der Lee ugyanebben a témában intézett írásbeli kérdést a gazdasági miniszterhez, amelyre a tárcavezetőnek 21 napon belül kellett reagálnia. Válaszában a miniszter jelezte, hogy az országos energiaszolgáltató, a TenneT rendszeresen vizsgálja az energiaellátás biztonságát és a legutóbbi jelentésekben nem szerepeltek olyan problémák, amelyek akut veszélyt jeleznének. Bár tisztában van a szektorban felvetődött problémákkal, úgy véli, hogy ezeket a kérdéseket nem egy külön munkacsoportban, hanem a klímaegyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokon kell megvitatni. Közölte azt is: az ellátás biztonsága végett beveszik a törvényi szabályozásba, hogy az energiacégeknek két évente beruházási tervet kell készíteniük, amelyben pontos adatokat szolgáltatnak a meglevő és tervezett áramátviteli kapacitásaikról.

Jelenleg Hollandia teljes energiafelhasználásának 15 százalékát adja az elektromos áram, a fennmaradó 85 százalék fosszilis energiahordozókból származik. Ha ezt az arányt 50 százalékra szeretnénk növelni, akkor nyilvánvaló, hogy az elektromos hálózatok kapacitását is meg kell háromszorozni – fogalmazott a DDA igazgatója. Stijn Grove sietett hozzátenni, hogy a Majna-Frankfurt–London–Amszterdam–Párizs, vagyis a FLAP-övezet más régiói is hasonló problémával küzdenek.

Hiányzik a szakképzett munkaerő is

A holland adatközpont-piac szereplőinek 84 százalékát tömörítő DDA eközben társadalmi kampányt is folytat. Kedden az országban 15 cég tartott nyílt napot, ahol a látogatók úgy ismerhették meg a nagy adatközpontok működését, mintha csak turisták lennének egy tárlatvezetésen. Az idén negyedik alkalommal megrendezett nyílt nappal a munkaerőpiacra igyekvő diákokat is szeretnék megszólítani. A DDA által megkérdezett üzemeltetők 57 százaléka ugyanis a megbízható energiaellátás biztosítása mellett a szakképzett munkaerő felkutatását tartja a következő három év legfontosabb kihívásának.

A képen: adatközpontok Hollandiában.