Gyanús lakcímváltoztatások: beperli a TASZ a Belügyminisztériumot az adatokért
Pert indít a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), hogy megtudja: történtek-e visszaéléssel fölérő lakcímbejelentések az idei választások előtt. A TASZ és a Political Capital (PC) a lakcím-nyilvántartásért felelős Belügyminisztériumtól már 2018. április 5-én kérte, hogy adjon számot a múlt két évben létesített lakcímek számáról településenként. Ezekből a közérdekű adatokból lehetne következtetni arra, hogy vajon történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések, amelyek befolyásolhatták a 2018-i általános országgyűlési választást is. A Belügyminisztérium megtagadta a választ, ezért a TASZ peres úton kívánja elérni a közérdekű adatok kiadását.
Az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választása előtt a sajtó arról számolt be, hogy egyes településeken a demográfiai változásokkal megmagyarázhatatlan tempóban bővült a lakosság. Éppen olyan településeken vetődött fel a lakcímlétesítési csalások gyanúja, ahol a választókerületi szavazás eredményét befolyásolhatták a gyanús esetek. Ahhoz, hogy megbizonyosodhassanak róla, rendszerszerű visszaélések történtek-e vagy sem, a TASZ és a PC a Nemzeti Választási Irodához (NVI) és a Belügyminisztériumhoz fordult, megtudakolandó: melyik választókerületben, illetve településen, melyik hónapban, hányan létesítettek lakcímet az elmúlt két évben. Az NVI azt a tájékoztatást adta, hogy a központi névjegyzék nem tárolja ezeket a korábbi állapotokra vonatkozó adatokat. Ezért kizárólag a Belügyminisztérium mint a lakcím-nyilvántartásért felelős szerv rendelkezhet ezekkel.
A Belügyminisztérium nem is tagadta, hogy rendelkezésére állnak a kért adatok, a közérdekű adatigénylést azonban elutasította. A minisztérium egyrészt azzal az átlátszó indokkal próbált kibújni az adatok továbbítása alól, hogy a lakcím-nyilvántartás személyes adatokat tartalmaz, azokat pedig nem adhatja ki. Ez nyilvánvalóan szándékos félreértése az adatigénylésnek, hiszen a TASZ és a PC nem beazonosítható módon, hanem számszerűen összesítve kért lakcímlétesítésre vonatkozó adatokat. Másfelől a minisztérium azzal próbált érvelni, hogy az adatokat nem köteles közérdekű adatként kiadni, hanem csak tetemes pénzért hajlandó kigyűjteni. A kért adatok azonban közérdekű adatok, amelyek korlátozás nélkül megismerhetők és nyilvánosságra hozhatók.
Mivel az adatok kiadását a Belügyminisztérium jogellenesen tagadta meg, a TASZ pert indít értük, hogy a magyar választópolgárok végre megtudhassák, szerepet játszottak-e az idei országgyűlési választások eredményének alakulásában a lakcímlétesítéses választási csalások.
„Egy demokráciában nyilvánosnak kell lennie azoknak az adatoknak, amelyek alapján megbizonyosodhatunk a választások tisztaságáról. Az, hogy a Belügyminisztérium jogellenesen visszatartja ezeket az adatokat, önmagában tovább rombolja a választások tisztaságába vetett közbizalmat. A kért adatok nélkül soha nem lehetünk biztosak benne, hogy az egyik legelterjedtebb csalási forma mekkora befolyással volt a választás eredményére. Ezért a Kormánynak és minden pártnak is elemi érdeke a kért adatok nyilvánossága” – mondta Mráz Attila, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének vezetője.
