Hamisítás: évente 290 ezer millió forint veszteség
A szellemi tulajdon ellen elkövetett jogsértéseket kényszerűen elszenvedő iparágakban 434 ezer munkahely esik ki közvetlenül a hamisítás következtében az Európai Unióban, ami évente 60 ezer millió euróra, vagyis az érintett ágazatok értékesítésének 7,5%-ára rúg – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) a hamisítás elleni világnap alkalmából kiadott jelentéséből.
A szellemi tulajdont érintő jogsértésekre leginkább érzékeny 13 ágazatra vonatkozó veszteségek következtében 434 ezerrel kevesebb munkahely áll rendelkezésre az EU-ban, vagyis a jogszerűen működő gyártók ennyivel termelnek kevesebbet, mint azt a hamisítás hiányában tennék, ezáltal kevesebb munkavállalót is képesek foglalkoztatni. Az EUIPO jelenlegi adatai azt mutatják, hogy a hamis termékek piaci jelenlétének köszönhetően ezeknek az ágazatoknak a közvetlen éves szintű vesztesége eléri a 60 ezer millió eurót, amely az eladások 7,5%-a.
Hazánkban ez a kár arányaiban jóval magasabb, mint az Európai Unióban évente 12,2%, azaz nagyjából évi 936 millió euró forgalomkiesés (290 ezer millió forint), aminek következtében 9900 munkahely szűnik meg – derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának jelentéséből.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki 2017-i közös kutatása szerint a válaszadók 15%-a vásárolt a múlt egy évben valamilyen hamis terméket itthon. A tavalyi eredmények alapján ugyanakkor az is megállapítható, hogy az előző évekhez hasonlóan továbbra sem egyforma mértékben érdeklődnek a fogyasztók a különféle termékkategóriák iránt. A „legkelendőbb” termék idén is a hamisított márkájú ruha volt (aránya 18%); a továbbiak: hamis illatszerek, ellenőrizetlen forrásból származó, vagy átcímkézett élelmiszerek és szoftverek 5, illetve 3–3%-kal. A vásárlók csaknem kétharmada (64%) piacon vagy az utcán szerzi be, további egyharmaduk (34%) boltban (is) vásárolja az ilyen termékeket.
A legnagyobb anyagi károkat a gyógyszeripar szenvedi el 443 millió eurós (140 ezer millió forint) veszteséggel, ami a szektor 14,1%-át érinti. Fontos hangsúlyozni, hogy itt a jogszerűtlen forrásból származó és főleg az interneten rendelt gyógyszerek okozzák a károkat. A ruházati termékek és okostelefonok hamisításából származó bevételkiesés ugyancsak tetemes anyagi károkkal jár: az előbbi ágazat 70, az utóbbinak 29 ezer millió forint kárt kénytelen elkönyvelni. A negyedik helyen szereplő borok és szeszesitalok legális gyártóit és kereskedelmét is évi 17 ezer millió forint kár éri. Az EUIPO becslései alapján a ruhaipar és az okostelefon-piac 15-15%-a, az alkoholtermékek 10%-a fertőzött hamisítással.
Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és az EUIPO egy régebbi közös tanulmányában már megállapították: a szellemi tulajdonra épülő iparágaknak teljes hozzájárulása az EU gazdaságához a GDP 42%, a munkahelyek 28%-ára rúg.
Az EUIPO és az OECD által 2016-ban készített tanulmány szerint a nemzetközi kereskedelemben 2013-ban elkövetett szellemitulajdonjog-sértések az uniós import mintegy 5%-át, vagyis az évi 85 ezer millió eurót is elérhetik. Két évvel ezelőtti adatok szerint Hongkongból, Kínából, az Egyesült Arab Emirátusokból és Törökországból érkezik a legtöbb hamis termék az Európai Unió területére.
