Közös agrárpolitika, 2021–27: jól megfontolandó, ki kaphat a KAP-ból
A következő hosszú távú, azaz a 2021–27 közötti időszakra szóló uniós költségvetésben a Bizottság a közös agrárpolitika (KAP) korszerűsítését és egyszerűsítését javasolja. A 365 ezer millió eurós javasolt költségvetés biztosítani fogja, hogy a KAP továbbra is támogassa a mezőgazdasági termelőket és a vidéki közösségeket, irányt szabjon az uniós mezőgazdaság fenntartható fejlődésének, és tükrözze a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozás elleni fellépéssel kapcsolatos uniós törekvéseket.
A mai javaslatok az eddiginél nagyobb rugalmasságot kínálnak a tagállamoknak, ugyanakkor nagyobb felelősséget is hárítanak rájuk a tekintetben, milyen módon és hol fogják beruházni a KAP-ból kapott forrásokat. A pénzek felhasználása közben meg kell valósítaniuk az intelligens, ellenálló, fenntartható és versenyképes mezőgazdasági ágazat megteremtésére vonatkozóan uniós szinten kitűzött célokat, egyúttal pedig tisztességes és célzottabb jövedelemtámogatást kell biztosítaniuk a mezőgazdasági termelőknek.
A korszerűsített és egyszerűsített közös agrárpolitikára vonatkozó bizottsági javaslatok főbb jellemzői a következők:
- A tagállamok rugalmasabban dönthetnek majd a KAP keretében nekik biztosított források felhasználásáról, ezáltal pedig olyan testreszabott programokat tudnak kidolgozni, amelyek hatékonyabb választ adnak a mezőgazdasági termelők és a szélesebb vidéki közösségek szükségleteire.
- Továbbra is a szakpolitika lényeges részét fogják képezni a közvetlen kifizetések, amelyek stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítanak a mezőgazdasági termelők számára. Elsőbbséget fog élvezni az uniós mezőgazdasági ágazat többségét alkotó kis és középes méretű gazdaságok támogatása, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők segítése. A mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések összege 60 000 euró felett csökkenni fog, míg a kifizetésekre gazdaságonként 100 000 eurós felső határ vonatkozik majd, így a kis és a közepes méretű gazdaságok nagyobb hektáronkénti támogatásban fognak részesülni. A tagállamoknak közvetlen kifizetéseik legalább 2%-át el kell különíteniük arra, hogy segítséget nyújtsanak a fiatal mezőgazdasági termelőknek a vállalkozásindításhoz.
- Az éghajlatváltozással, a természeti erőforrásokkal, a biológiai sokféleséggel, az élőhelyekkel és a tájakkal egyaránt foglalkoznak a ma előterjesztett javaslatok. A mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatása már jelenleg is függ a környezet- és éghajlatbarát módszerek alkalmazásától, az új KAP pedig még komolyabb célkitűzések teljesítését fogja megkövetelni a mezőgazdasági termelőktől, amelyeket kötelező, illetve ösztönzőkön alapuló intézkedések segítenek elérni. A KAP teljes költségvetésének várhatóan 40%-a fog hozzájárulni az éghajlat-politikai törekvések megvalósításához.
- A korszerűsített KAP a legújabb technológiák és innovatív megoldások minden előnyét ki fogja használni, hogy ezáltal mind a mezőgazdasági termelőknek, mind a közigazgatásnak segítséget nyújtson.
A Bizottság a közös agrárpolitika költségvetéséből az egyes tagállamok számára előirányzott összegeket is közzétette. A Magyarország számára előirányzott összeg folyó árakon 11,7 milliárd eurót, 2018-i árakon 10 400 millió euróra rúg.
- Kérdések és válaszok
- Tájékoztató a 2020 utáni közös agrárpolitikáról
- Jogi szövegek és további dokumentumok
A Bizottság a környezetvédelem és az éghajlat-politika finanszírozásának növelését javasolja
A következő hosszú távú, azaz a 2021–27 közötti időszakra szóló uniós költségvetés egyik elemeként az Európai Bizottság csaknem 60%-os finanszírozásnövelést javasol a LIFE, az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja esetében. Ez 5,45 milliárd euró összegű költségvetést biztosít majd 2021–27 között a program számára.
A Bizottság az éghajlatvédelmet a legfontosabb uniós kiadási programok mindegyikébe beépítette, aminek köszönhetően az uniós költségvetés előmozdítja a fenntarthatóságot. Különösen igaz ez a kohéziós politikára, a regionális fejlesztésre, az energia-, a közlekedéspolitikára, a kutatásra és innovációra, a közös agrárpolitikára, valamint az EU fejlesztési politikájára. Az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai tekintetében vállalt uniós kötelezettségek teljesítése, valamint a klímavédelmet szolgáló Párizsi Megállapodás végrehajtása céjából a Bizottság azt szorgalmazza, hogy az éghajlat-politikai finanszírozás szintje mindegyik program esetében emelkedjék. A cél az, hogy az uniós kiadások legalább 25%-a hozzájáruljon az éghajlatvédelmi célkitűzések megvalósításához.
Az új LIFE program a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez a tiszta, azaz környezet- és klímabarát energiaforrások használatára, az energiahatékonyság javítására, valamint a természet és a biológiai sokféleség védelmére, továbbra is támogatni fogja a körforgásos gazdaság kiépítését és az éghajlatváltozás mérséklését, és arra irányul, hogy egyszerűbb és rugalmasabb kereteket biztosítson a környezet és az éghajlat védelméhez.
Bizottsági javaslat a beporzó rovarok védelmében
A beporzó rovarok körében 10-ből egy faj a kihalás szélére sodródott, a méh- és lepkefajoknak pedig mintegy harmada esetében a populáció csökkenése figyelhető meg. Ezért az Európai Bizottság ma javaslatot terjesztett elő avégett, hogy megállítsa és visszaszorítsa a vadon élő beporzó rovarok előfordulásának és sokféleségének hanyatlását. Ez az első ilyen jellegű uniós szintű kezdeményezés a vadon élő beporzó rovarok védelmében.
A beporzás létfontosságú természeti folyamat, amely lehetővé teszi, hogy a növények szaporodjanak. Ha csak az Európai Unió területét vesszük alapul, elmondható, hogy a haszonnövény- és vadvirágfajok négyötöde nem tudna szaporodni, ha a rovarok nem poroznák be őket. A beporzásban a rovarok játsszák a főszerepet, közülük is elsősorban a méhek és a zengőlegyek, valamint a pillangók és a lepkék, egyes bogarak és más repülő rovarok. Az EU éves mezőgazdasági termelésének 15 milliárd euró összértéket képviselő hányada tulajdonítható közvetlenül a beporzó rovarok teljesítményének. Ezek a rovarok nemcsak a termelékenység szempontjából fontosak, ahhoz is nélkülözhetetlenek, hogy változatosan táplálkozhassunk és tápanyagokban gazdag élelmiszereket fogyaszthassunk. Ezért a biológiai sokféleség, a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság végett intézkedésekre van szükség.
A kezdeményezés keretében meghozni tervezett új intézkedések közé tartozik egy új, a nyomon követést és az adatgyűjtést javítani hivatott mutató kidolgozása, valamint az uniós intézkedések ágazatokon és szakpolitikákon átívelő összehangolásának javítása. A cél az, hogy mérsékelni lehessen a beporzó rovarok előfordulásának és sokféleségének hanyatlása által előidézett társadalmi és gazdasági hatásokat. A ma előterjesztett uniós kezdeményezés hosszú távú, a 2030-ig tartó időszakra szóló célok megvalósítását szolgálja, de egy sor rövid távon, 2020-ig végrehajtandó intézkedést is tartalmaz. 2020 végéig a Bizottság át fogja tekinteni a végrehajtás terén elért előrehaladást, és szükség esetén további intézkedésekre tesz majd javaslatot.
