Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2024. május 16. Az év 137. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739419. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A Déli pályaudvar esete a felelős gondolkodással

A Déli pályaudvar esete a felelős gondolkodással

Fürjes Balázst előretolta a kormánypárt, hogy az eddigi megnyilatkozásokkal ellentétben finomabban rajzolja körül a Déli pályaudvar jövőjét. (Nyitó képünkön: a Déli pályaudvar légi felvétele, itt csak az utasforgalmi terület látszik, az üzemi pályaudvar ennek kiterjedésben többszöröse.)

Mostanában az a módi, hogy a politikusok bejelentenek egy beruházást, ezután két évig hagyják kavarogni a keletkezett bizonytalanságot, a szakmai konferenciákat pedig csak ekkor kezdik megszervezni. A Déli pályaudvar esetében is pontosan ez történik. Hogy fordítva is lehetne, fel sem vetődik.

Miután a pályaudvar teljes megszüntetése, a projekt ejtése, illetve a részleges átépítés is szóba került már, Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség budapesti fejlesztésekért felelős államtitkára olyan húrokat kezd pengetni, amelyek szerint a döntéshozóknak felelősen, megfontoltan és óvatosan kell eljárniuk a Déli pályaudvar jövőjét érintő kérdésekben. Elhangzott mindez a „Buda fókuszában a Déli pályaudvar – Lehetőségek és kihívások” címmel rendezett szakmai konferencián, Budapesten.

A Déli pályaudvar a vasút kiemelt főpályaudvara Budapesten, a legjobb megoldást ezért kellő vizsgálatok és sok párbeszéd után kell megtalálni – mondta Fürjes Balázs. Ebből talán arra lehet következtetni, hogy a kormány számára valamilyen okból most már nem olyan fontos eszköz a dózer, ez az ok lehet akár a megnyert választás, akár az, hogy még élesebben kirajzolódik a politikai beállítódás határvonala Budapest és az ország többi része között. Budapesten vagy nem kell, vagy nem érdemes nagyprojektekkel demonstrálni az erőt, de az is lehet, hogy belátták: itt a sikerhez sokkal intelligensebb beavatkozásokra van szükség. Ehhez Fürjes Balázs személyében a megfelelő embert húzták elő a fiókból, aki rögtön emlékeztetett is rá: a kormány a várossal, a kerületekkel együttműködve fogja elkészíteni Budapest tízéves stratégiai fejlesztési tervét, amelynek előkészítéseként az idén ősszel elindítják a Budapest-párbeszéd folyamatot.

Az elmúlt nyolc év közös munkájának eredménye, hogy Budapest ma jobb, élhetőbb és otthonosabb város, mint nyolc évvel ezelőtt volt – hangsúlyozta Fürjes Balázs. Ezt a kijelentést érdemes például a BKK lefejezésének fényében szemlélni.

Fónagy János, a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) elnökeként és egyben a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkáraként arra hívta fel a figyelmet, hogy 2013-ban az Országgyűlés elfogadta az egységes személyszállítási törvényt, amely a vasút elsőbbségét mondja ki a közösségi közlekedésben, a vasúti személyszállításban pedig a Déli pályaudvar fontos szerepet tölt be. A közösségi közlekedés szempontjából a vasúthálózat fejlesztésében a következő időszakban is fontos lesz az elővárosi forgalom fejlesztése, a helyi és a helyközi közlekedés közötti különbség oldása – tette hozzá.

Fónagy János nem igazán gondolta végig a mondandóját, hiszen mindenki számára, aki Budapest vasúti közlekedésével foglalkozik, világos, hogy a helyközi közlekedés számára a budapesti fejpályaurvarok fekete lyukak, amelyek minden környéken mozgó vasúti járatot magukhoz szippantanak, hogy aztán soha többé ne engedjék el. A budapesti agglomeráció ezért közösségi közlekedéssel jórész átjárhatatlan. A fejpályaudvarok szerepének átgondolása, szerepük csökkentése tehát nem ördögtől való gondolat. Az emúlt két évet végigcsörömpölő tiltakozások nem is ezt a vonulatát érintették az ügynek, hanem a hebehurgyaságát: a tiltakozók ugyanis jól látják, hogy színtisztán létezik egy olyan forgatókönyv, amelyben a Déli pályaudvar megszűnik, Budapest vasúti közlekedése meg marad olyan, amilyen. Vagy még rosszabb. Kelenföld, mint a dunántúli járatok végállomása egyértelműen az utóbbi kategóriába tartozik.

A konferencián a maga szelíd módján Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere is elmondta véleményét. Úgy vélte, a pályaudvart nem szabad megszüntetni az elővárosi forgalomban betöltött szerepe miatt. Hozzátette, hogy minél több parkolót kellene a környékén kialakítani, és jelezte, hogy a környék fejlesztésénél – a plázán kívül – sokféle lehetőséget elképzelhetőnek tart.  Az pályaudvar elővárosi forgalomban betöltött szerepének összefüggését a parkolók mennyiségének növelésével még nem értjük kristálytisztán, de lehet, hogy nem is kell: ez egy olyan panel, amit egy XII. kerületi fórumon biztosan el kell mondani, akár a pályaudvar, akár a Moszkva Széll Kálmán tér, akár a Normafa fejlesztéséről van szó.

A konferenciát a Budapesti Hegyvidéki Önkormányzat, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezte.

Az írás elsőként itt jelent meg.