Szívószálat szalmaszálból! Új EU-szabályok a műanyag hulladék csökkentésére
Egyre több műanyaghulladék szennyezi a világ óceánjait és tengereit. Az Európai Bizottság ezért új, uniós szintű szabályokat javasol, melyek hatálya az Európa tengereiben és tengerpartjain tíz, leggyakrabban előforduló, egyszer használatos műanyag termékre, valamint a tengerben elvesztett vagy szándékosan otthagyott halászeszközökre terjedne ki.
Ezek a termékek együtt az összes tengeri hulladék 70%-ára rúgnak. Az új szabályok arányosak és termékre szabottak, hogy a legjobb eredményt érjék el. Minden termékre más és más intézkedések vonatkoznak majd. Azokat az egyszer használatos műanyag termékeket, amelyek helyettesíthetők más, könnyen beszerezhető és megfizethető termékekkel, tilos lesz piaci forgalomba hozni.
- A tilalom a műanyag fültisztító pálcikákra, evőeszközökre, tányérokra, szívószálakra, italkeverőkre és léggömbpálcikákra vonatkozik, melyeket a jövőben kizárólag fenntartható anyagokból szabad készíteni. Az egyszer használatos műanyag italosdobozokat csak a csomagoláshoz rögzített kupakkal vagy fedővel lesz szabad forgalmazni.
- Azoknak a termékeknek az esetében, amelyeknél nem állnak rendelkezésre alternatívák, a hangsúly a használatuk korlátozásán lesz. A tagállamoknak például csökkenteniük kell majd a műanyagból készült élelmiszertároló edények és poharak használatát.
- A gyártóknak hozzá kell járulniuk a hulladékgazdálkodás és -eltávolítás, valamint az egyszer használatos műanyag termékekkel – élelmiszertartó edényekkel, gyűjtő és egyedi csomagolásokkal (pl. chipsek és édességek csomagolása), italdobozokkal, poharakkal, filteres dohánytermékekkel (pl. cigarettacsikkek), nedves törlőkendőkkel, léggömbökkel és könnyű műanyag zacskókkal – kapcsolatos ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő intézkedések költségeihez.
A szabályozás ösztönzőket tartalmaz az ipari szereplőknek arra, hogy kevésbé környezetszennyező termékeket fejlesszenek ki.
- A tagállamoknak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok 90%-ának begyűjtéséről, például betétdíj-rendszerek révén.
- Címkézési követelmények is lesznek.
- A tagállamoknak kötelező lesz felhívni a fogyasztók figyelmét a hulladékként kezelt egyszer használatos műanyag termékek és halászeszközök káros hatásaira, valamint az ezekre a termékekre újrafelhasználási rendszerekre és megoldásokra.
- Mivel a tengerben hagyott, műanyag tartalmú halászeszközök a tengerparti hulladék 27%-át adják, a műanyag halászeszközök gyártóinak a jövőben viselniük kell a kikötői hulladékfogadó létesítményekről történő begyűjtésének, valamint elszállításának és kezelésének költségeit.
A Bizottság javaslatait az Európai Parlament és a Tanács meg fogja vitatni, és dönteni fog róluk. A Bizottság arra buzdítja a két társjogalkotót, hogy kezeljék prioritásként ennek a javaslatcsomagnak az elfogadását, hogy még a 2019. májusi európai parlamenti választások előtt konkrét eredményekkel tudjanak szolgálni az EU polgárainak.
Június 5-én lesz a környezetvédelmi világnap. Ebből az alkalomból a Bizottság az egész unióra kiterjedő figyelemfelkeltő kampányt fog indítani a lakosság körében, hiszen minden egyes fogyasztón múlik, hogy gátat tudunk-e szabni a műanyagok általi környezetszennyezésnek és meg tudjuk-e fordítani a trendet a tengeri hulladék terén.
Kérdések és válaszok: Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó új uniós szabályok
- Tájékoztató
- Irányelvjavaslat egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről és annak melléklete
- Hatásvizsgálat és annak összefoglalása
Az idei uniós igazságügyi eredménytábla
Az Európai Bizottság ma közzétette a 2018. évi uniós igazságügyi eredménytáblát, amely összehasonlító áttekintést nyújt az uniós tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek függetlenségéről, minőségéről és hatékonyságáról. Az igazságügyi eredménytábla célja, hogy segítséget nyújtson a nemzeti hatóságoknak abban, hogy javítsák az igazságszolgáltatási rendszereik hatékonyságát.
Az eredménytábla főleg polgári és kereskedelmi peres ügyekre, valamint közigazgatási ügyekre összpontosít annak érdekében, hogy támogassa a tagállamok erőfeszítéseit, amelyek kikövezik az utat egy még inkább beruházás-, vállalkozás- és polgárbarát környezet felé.
A 2018. évi eredménytábla továbbfejleszti a mutatókat, különösen megerősíti az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó adatokat. Részletesen áttekinti az igazságszolgáltatási tanácsokat, a kormány és a parlament szerepét a bírák és a bírósági elnökök kinevezésében és felmentésében, valamint az ügyészségi szervezetet. Emellett első alkalommal szolgál adatokkal a különféle bírósági szinteken folytatott eljárások hosszára vonatkozóan.
A Bizottság ma két Eurobarométer-felmérést is közzétett, ezek a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek állampolgárok és vállalkozások által észlelt függetlenségét mérik.
A 2018. évi kiadás legfontosabb megállapításai:
- Bírói függetlenség: A tagállamok mintegy kétharmadában a vállalkozások megítélése szerint javult vagy nem változott a bírók függetlensége az előző évvel összevetve vagy 2010 óta, ugyanakkor egyes országokban romlott a helyzet. Magyarországon bizonytalanabbá váltak a válaszadók: a vállalkozások 44%-a nem tudta megítélni a bíróságok és bírák függetlenségét (tavalyhoz képest +17%).
- Az igazságszolgáltatás pénzügyi forrásai: Összességében véve a legtöbb tagállamban stabil maradt az igazságszolgáltatási rendszerre fordított államháztartási kiadások szintje, azonban tetemes különbségek vannak az országok között. A bíróságokkal kapcsolatos államháztartási kiadások Magyarországon a GDP 0,4%-át tették ki 2016-ban. Tizenhat tagállam, köztük Magyarország, fordított uniós forrásokat igazságszolgáltatási rendszerének támogatására, Magyarország esetében elsősorban a digitalizálás területén.
- Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága: A kihívásokkal küzdő tagállamokban pozitív fejlemények figyelhetők meg, ám a polgári és kereskedelmi jogi eljárások továbbra is nagyon hosszadalmasak több tagállamban. Magyarországon 2016-ban a polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyekben indított eljárások átlagos hossza első fokon 57 nap volt, ami uniós összehasonlításban az ötödik leggyorsabb érték. Ezzel szemben a pénzmosás elleni küzdelemben indított elsőfokú bírósági eljárások a tagállamok mintegy felében átlagosan egy évig tartanak, Magyarországon pedig majdnem másfél évig (533 nap).
A 2018. évi igazságügyi eredménytábla, teljes jelentés
