Leszokni egyszerű: nem kell rágyújtani a következőre

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) az idén a dohányzás által okozott szív- és érrendszeri problémákat állítja a dohányzás elleni világnap középpontjába. A dohányzás ugyanis nem csupán a tüdőt és a légutakat károsítja, hanem a szívet és az ereket is. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok között szerepelnek.

A világon jelenleg legalább egymilliárd ember dohányzik, elsősorban a szegény országokban magas a dohányosok aránya (bár például a szomszédos Ausztriában is a fő szenvedélyek közé tartozik) a teljes lakosságra vetítve. A WHO legfrissebb adatai[1] világszerte ijesztő mértékű halálozási statisztikát mutatnak: évente 7 millióan veszítik életüket a dohányzás következtében, ebből kereken 900 ezren a passzív dohányzás – a kényszerű dohányfüst-belégzés – miatt halnak meg.

A dohányzás hazai elterjedtségét tekintve is riasztó a kép: a 2014. évi Euro-barométer szerint a felnőtt lakosságnak majdnem a harmada dohányzik. Ez az arány nagyobb az európai felnőtt lakosság (26%)[2] dohányzási arányánál.

A legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy a dohányzás nem csupán a légúti betegségek előidézésében vezető, hanem a szív-és érrendszer egészségét is súlyosan károsítja. Elsősorban a sztrókra, a perifériás érbetegségekre és a szívkoszorúér-betegségre kell gondolni. A szív- és érrendszeri betegségek világ- és magyarországi viszonylatban is vezető haláloknak számítanak, és a végzetes szív- és érrendszeri megbetegedések nyolcada a dohányzás vagy a passzív dohányzás számlájára írandó. [3]

A cigarettafüstben található méreganyagok ugyanis súlyos hatással vannak a szervezet működésére. Károsítják az ereket, rontják a vérkeringést, megemelik a vérnyomást, hosszabb távon érszűkület is kialakulhat, elsősorban a végtagokban. A vér „besűrűsödik”, vérrög képződik (trombózis), amely agyvérzést okozhat. A rendszeres dohányzás következményeként plakkok képződhetnek a koszorúereken, amelyek az erek beszűkülése, később elzáródása miatt szívinfarktussal, többségében halállal végződnek.

A dohánytermékek füstjében mintegy 4000 kemikália található, amelyből 250 káros az egészségre, több mint 50 összetevő pedig rákkeltő, és mindennek a passzív dohányosok is áldozatai, holott nem is ők szívták el a cigarettát. A dohányzásnak nincs olyan kicsiny szintje, amely ne lenne káros az egészségre, így nagyon fontos, hogy a fiatalok ne szokjanak rá, illetve a rászokást sem szabad halogatni, hanem már ma le kell tenni. A leszokás legegyszerűbb módja: ne gyújtson rá a következőre.

A dohányosok – addig is, amíg megtalálják a leszokás számukra legjobb módját – figyeljenek környezetükre, különösképpen, ha zárt térben, pl. autóban dohányoznak.

A múlt évek állami intézkedései sokat segítettek a passzív dohányosok helyzetén, hiszen Magyarországon 2012 óta tilos a dohányzás a zárt munkahelyeken és a közösségi terekben.

Országonként változó, hogy milyen intézkedésekkel próbálják a dohányzást visszaszorítani. Számos eszköz létezik, egyebek között a dohánytermékek elérésének korlátozása: hazánkban 2013 óta kizárólag a nemzeti dohányboltokban juthatnak dohánytermékekhez a 18 évesnél idősebb vásárlók. A dohánytermékeket tilos reklámozni, és emellett nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a csomagolásukra.