Egy magyar bevándorlóból lett amerikai hős
Az EU-nak és az Európai Néppártnak gyorsan cselekednie kell a magyar és a lengyel kormány ügyében, ha fel akarja tartóztatni a populista hullámot már a jövő évi EP-választások előtt. Bulgária új javaslattal igyekszik megmenteni Schengent. A Soros Alapítvány – immár Berlinből – elsősorban a hivatalos magyar korrupciónak kíván kesztyűt dobni. (A képen: Leslie H. Sabo.)
The Washington Post: „Bevándorlók voltak és igazi amerikai hősök” címmel a lap az Emlékezet Napján négy olyan katona dicső tettét idézi fel, aki idegen országból érkezett az Egyesült Államokba és életét áldozta új hazájáért az 1. és a 2. világháborúban, a vietnami konfliktusban és Afganisztánban. Így került a felsorolásba Leslie Halasz Sabo (László Halász Szabó; *1948. február 22., † 1970. május 10.), akinek szülei politikai menekültként, az orosz megszállás elől telepedtek le Nyugat-Pennsylvaniában. Gyerekük 21 évesen frissen besorozott katonaként azt a feladatot kapta egy gyalogos szakasz élén, hogy támadja meg Kambodzsában az ellenség Ho Si-minh-ösvény néven ismert titkos utánpótlási vonalát. 1970. május 10-én az osztagon rajta ütöttek észak-vietnami katonák.
Barack Obama amerikai elnök átadja a Becsület Érmet Rose Buccellinek, Szabó H. László özvegyének 2012. május 16-án a Fehér Házban.
Miközben az amerikaiak kétségbeesetten küzdöttek, nehogy bekerítsék őket, Szabó észrevette, hogy egy gránát csapódott be egyik sebesült társa mellett. Rávetette magát a barátjára, így fogta fel a robbanás erejét. Majd sérülései ellenére harcolt tovább. Amikor közeledett az alkony, és a kimentésükre érkezett helikopterek le tudtak szállni a heves csatában, nem kapaszkodott fel a fedélzetre, hanem gépfegyverével fedezte a műveletet. Több találat is érte, amikor kifogyott a tárból a lőszer és megpróbált újratölteni. Így végül az ellenséges állások felé vonszolta magát, hogy eldobja utolsó kézigránátját. Özvegye 42 év után kapta meg a Becsület Érmet. Az újság szerint a bevándorlók hősiességét még órákon át lehetne sorolni, de a lényeg: Amerika történelmét nem a születési anyakönyvek, hanem a szívek írják.
Euractiv: Az egy év múlva esedékes európai választások megmutatják majd, hogy a Brexit varázslatos módon az unió egységét erősíti, vagy netán inkább a felbomlását harangozza be. Így látja a tétet Geoffrey Harris, az EP korábbi tisztségviselője, a Bruges-i Europa Kollégium vendégprofesszora. Mint írja, jelenleg jó pár ország részéről is nyílt kihívás éri Brüsszel tekintélyét, ezek a tagok az integrációs folyamat megfordítását sürgetik. Így a kérdés a többi közt az, hogy további győzelmet arat-e az EU-ellenes Fidesz, illetve PiS. 4 évvel ezelőtt a kontinensen már előretörtek a radikális jobboldali, illetve az uniót elutasító pártok. Macron a múlt hónapban Strasbourgban drámai hangon arról beszélt, hogy polgárháború fenyeget a földrészen.
Hogy az EU mennyire kész szembeszállni az ilyen kihívásokkal, az már a választások előtt kiderül, amikor arról lesz szó, hogy a következő hosszú távú költségvetéssel „honorálják-e” egyes tagállamok jogsértéseit. Vagyis, hogy a Bizottság végre lép-e pl. a Magyarországgal kapcsolatos aggályok ügyében. Továbbá hogy az Európai Néppárt következő bizottsági elnökjelöltje foglalkozik-e érdemben az üggyel, vagy csupán Joseph Daul és Manfred Weber békülékeny stílusát veszi át. De a szocialistáknak is lépniük kell a romániai, máltai és szlovák jogállamiság helyzete láttán. Mindenesetre Magyarország máris zsarolásnak minősítette, hogy Brüsszel feltételeket kíván szabni a további támogatásokhoz, így nem valószínű, hogy gyorsan el lehetne fogadni a 2021-től érvényes büdzsé tervezetét.
Sok tagállamban felbomlott az uniópárti közmegegyezés és ez elmosta a választó vonalat a politika fő áramlata és a szélsőjobb között. Lásd pl. Ausztriát vagy Olaszországot. Továbbá Le Pen arra bátorítja Orbán Viktort, hogy hagyja ott az EPP-t és üljön át Strasbourgban az ő frakciójukba. A Néppárton belül hírek szerint élénk vita zajlik, hogy mi tévők legyenek a magyar „fenegyerekkel”, aki a jelek szerint annyira azért nem szörnyű, hogy a pártcsalád vezetője ne kívánjon neki jó szerencsét már a választások előtt. Egyes elemzők attól tartanak, hogy az egész Néppárt orbanizálódik. A jelek arra utalnak, hogy az olyanok, mint a német belügyminiszter a bevándorlás ügyében elfoglalt kemény állásponttal igyekeznek visszacsábítani a szélsőjobbhoz vándorolt szavazókat.
Meglátjuk, hogy a Bizottság talál-e diplomáciai megoldást az uniós értékekkel szembeni magyar és lengyel kihívásokra. Ez mindenképpen tompítja az EP által elfogadott kemény pozíciót, és pontosan ezért hajlandóak tárgyalni a Brüsszel-ellenes magyar és lengyel forradalmárok, miközben elvetik a kilátásba helyezett pénzügyi szankciókat. Ugyanakkor az EPP-n belül sok párt kész együttműködni mind európai, mind hazai szinten a szélsőségesekkel, ám ez megkérdőjelezi, hogy a két nagy strasbourgi frakció a jövőben képes lesz-e közösen fellépni az intézmények, az integráció elmélyítése érdekében.
Süddeutsche Zeitung: Kompromisszumos javaslattal kíván kirukkolni Bulgária az EU soros elnökeként, hogy kimozdítsa a holtpontról a közös menedékpolitika ügyét. Eszerint csak akkor osztanák el automatikusan a menekülteket, ha esetleg megint olyan nagy lesz a menekülthullám, mint három éve. Ha kevesebben érkeznek, akkor a peremállamok hathatós támogatást kapnak, a többiek pedig önkéntes alapon kinyilváníthatják, hogy kívánnak-e menedékkérőket átvenni. Ha igen, akkor ehhez közösségi alapokból adnak nekik támogatást. Bolgár részről azt közölték, hogy a kvóta az indítványnak csupán egy része, sokkal fontosabb a külső határok eredményes védelme, illetve az, hogy gyorsan kitoloncolják mindazokat, akik nem szorulnak védelemre. A Bizottság és Németország a kötelező átvétel mellett lobbizik, ezt azonban a magyar, a lengyel és a cseh kormány elutasítja. Utóbbiakat támogatja Ausztria, mert Kurz kancellár úgy gondolja, hogy a bevándorlók maguktól nem mennének, mondjuk, Romániába, sőt, ha kényszerítenék őket, hogy ott éljenek, akkor is gyorsan továbbállnának.
Frankfurter Allgemeine Zeitung: A Nyílt Társadalom Alapítvány igazgatója szerint nem kapituláció Orbán Viktorral szemben, hogy elköltöznek Budapestről, hanem egy új korszak kezdete. Vagyis még inkább meg akarják mutatni, hogy a nyílt, plurális, vitára hajlandó és befogadó társadalomért küzdenek, amelyben tiszteletben tartják a kisebbségek jogait. Patrick Gaspard, aki éveken át Obama elnök tanácsadója volt, majd dél-afrikai nagykövet lett és egy éve került a 32 milliárddal gazdálkodó OSF-hez, azt mondja, hogy a magyar kormányfő demagóg módon ellenséget kreált Sorosból, ezzel nyerte meg a választásokat. Így most már a 100 alkalmazott biztonsága is veszélybe került, ezért települ át a nemzetközi iroda augusztus elejéig a német fővárosba.
A 23 alapítványt összefogó szervezet az idén már több mint egymilliárd dollárt ad jótékonysági célokra, de Gaspard szerint jobban oda kell figyelniük arra, miért erősödnek meg olyan politikusok, akik egyfolytában korlátozzák a polgárok mozgásterét. Ám éppen Magyarországnál látni, milyen nehéz a feladat ez ellen fellépni. Erről az igazgató azt mondja, alighanem többet kell törődniük a vidékkel, mert az nagymértékben elvált a városoktól. Ugyanakkor egyáltalán nem kívánják feladni itteni tevékenységüket. Elsősorban a hatalmon belüli korrupció ellen kívánnak küzdeni.
