Trump lepaktál Orbánnal, akitől az EU elvonná a kohéziós támogatás negyedét
Az amerikai elnök megpróbálja megbékíteni az illiberális magyar kormányt, de történelemből tudnivaló, hogy az ilyen kísérletek hasztalanok. Az Európai Bizottság a fejlesztési pénzek 20–25%-át szándékozik elvenni a magyar és a lengyel kormánytól. A térségen belül a magyarok kedvelik leginkább az EU-t, miközben 88%-uk erős embert kíván az ország élére.
The Washington Post Az amerikai elnök kedveli az erős embereket, ezért agyon babusgatja Orbán Viktort. Kezdetben a kezeit tördelte ugyan, de ma már a megbékélést keresi vele. Így mutatja be a helyzetet Charles Gati és szerzőtársa, Heather Conley, aki külügyminiszter-helyettes volt az ifjabb Bush kormányzatában. Felidézik, hogy szerdán két fontos látogató is járt Budapesten a tengerentúlról: Steve Bannon, Trump egykori fő stratégája, illetve Wes Mitchell, aki az európai ügyek felelőse a washingtoni külügyminisztériumban. Utóbbi azért jött, hogy új fejezetet nyisson a kétoldalú kapcsolatokban, mert a mostani adminisztráció azt hiszi, hogy a magas szintű kapcsolattartás és a bírálatok visszafogása képes hatni egy tekintélyelvű rendszerre. Akik ismerik a magyar politikát, azok tudják, hogy a megbékítési kísérlet a remény győzelmét jelenti a több évszázados tapasztalattal szemben.
Orbán a maga javára formálta át a politikai viszonyokat, és változatlanul eszközként használja az antiszemitizmust, közhelyekkel úgy állítja be, hogy Soros György mozgatja kívülről a szálakat. Az Egyesült Államok eredetileg távolságot tartott az ilyen országokkal szemben. Trump alatt viszont barátságos és sűrű a kapcsolat, ami radikális változás. Tétlenül nézi, amint a magyar kormányfő lebontja a demokratikus intézményeket, ideértve a CEU bezáratásának szándékát. A State Department és a budapesti amerikai nagykövetség többnyire hallgat a fejlemények láttán. A változást a Nemzetbiztonsági Tanácsban a múlt év végén döntötték el, mert úgy értékelték, hogy a korábbi kormányzatok erőfeszítései nem fizetődtek ki. Az új vonal részeként Bolton, a testület elnöke márciusban találkozott Megyesy Jenővel, Orbán tanácsadójával. A jövő héten pedig Szijjártó Péter tárgyal amerikai kollégájával. Most már csak az kellene, hogy Trump fogadja a magyar vezetőt.
Mit kap az USA cserébe? Nagyjából semmit. Viszont sok magyar értelmiségi hiába keresi a logikát az elnök hozzáállása mögött. Ám pár héten belül elfoglalja állomáshelyét Budapesten az új amerikai nagykövet, aki szenátusi meghallgatásakor arról beszélt, hogy az Egyesült Államok által vallott értékeket kívánja terjeszteni. De már késő.
Orbán víziója nagy vonzerőt gyakorol egész Európában: 2014-ben, amikor meghirdette a liberalizmus végét, még páriának tekintették. Ma már viszont ő annak az idegengyűlölő, tekintélyelvű és gyakran Amerika-ellenes irányzatnak a vezére, amelyik kísérti a lengyeleket, osztrákokat és törököket. Az ugyanakkor ma is igaz, hogy nem válik be a megbékítés, azaz hogy feladják az értékeket, nehogy viszály támadjon az illiberalizmussal. Washington jelenlegi stratégiája nem sok jót ígér.
Financial Times: Beavatott források szerint a Bizottság elképzelése értelmében Magyar- és Lengyelország az eddigi felzárkóztatási támogatás ötödét-negyedét is elveszthetné a következő költségvetési időszakban. A pénzt a déli államok kapnák, a görögöknek, olaszoknak, spanyoloknak az eddiginél 5-10%-kal több jutna. Brüsszel kedden teszi közzé javaslatát, amelyben 330 milliárd euró elosztása a tét. Lengyelország, amely a mostani periódusban 80 milliárdos támogatásban részesül a kohéziós alapból, máris élesen tiltakozott. A fejlesztési miniszter teljesen tisztességtelennek minősítette az elképzelést, kiemelve, hogy az megosztja és nem egyesíti a tagokat. Varsó és az EU viszonya egyébként is feszült, mert az unió a jogállami normák megtartásától kívánja függővé tenni a szubvenciók folyósítását. Diplomaták szerint azonban Varsót még érzékenyebben érintené, ha a jövőben nem csupán a GDP nagyságát vennék figyelembe a fejlesztési pénzek felosztásánál, hanem pl. a fiatalok munkanélküliségét és sok más tényezőt. A lengyel politikus burkoltan arra figyelmeztetett, hogy országa keresztbe fekszik, ezért nem lehet arra számítani, hogy egyhamar megszületik a következő hétéves közösségi büdzsé.
Politico: Orbán Viktor a liberális demokráciát okolja a születések számának csökkenéséért. Habár a népesség száma a 2010-i 10 millióról mára 9,77 millióra esett vissza, a kormányfő szerint e mögött az van, hogy a liberális demokrácia lerombolta a hagyományos családi értékeket és nem védte meg a határokat a migrációtól. Ezen felül nem kíván különbséget tenni a sokféle családmodell és életmód között. Épp ezért szokásos rádióbeszédében a politikus kijelentette, hogy Magyarországnak és Európának a kereszténydemokrácia korszerűsített változatára kell rátérnie, mert az a hagyományos, egy férfi–egy nő család mellett áll ki és természetesnek veszi a keresztény kultúra megoltalmazását. A miniszterelnök azt ígéri, hogy az ország biztonságos és keresztény marad.
The Wall Street Journal: Az osztrák kancellár úgy gondolja, hogy jobbra tolódott, migránsellenes politikájával vissza tudja szorítani a populistákat. Szerinte úgy lehet visszahódítani a választókat, hogy odafigyel rájuk, még akkor is, ha nem ért egyet azzal, amit mondanak. Hozzátette: Európa rosszul kezelte a migrációs válságot és ez hatalmas teret nyitott a proteszt pártok előtt. Viszont: ha a hagyományos erők szembenéznek a gondokkal és hatékonyabban dolgoznak a népért, akkor ily módon kevésbé lesz termékeny a környezet a demagógok számára.
A lap megjegyzi, hogy Kurzban a földrész konzervatívjai alternatívát látnak Merkel bevándorlásbarát és a szociális igazságra építő irányvonalával szemben. Ellenfelei ugyanakkor nem úgy vélik, hogy amit csinál, az válasz a populizmusra, hanem inkább azt mutatja, miként adja meg magát a politikai közép a populista felfogásnak a migráció, az iszlám és a más, kényes kérdések kapcsán. Ugyanakkor kétség övezi szoros kapcsolatát az orosz elnökkel.
Politikája a kvótákat elutasító kelet-európai vezetők kedvencévé tette. Szívélyes viszonyt ápol a magyar erős emberrel, Orbán Viktorral. Azt mondja, hogy lobbizik a többi közt Macronnál a vitatott szabályozás eltörléséért. A következő félévtől az EU soros elnökeként közös európai határvédelmet javasol, továbbá azt, hogy a menedékkérelmeket Afrikában dolgozzák fel.
Karl-Theodor Maria Nikolaus Johann Jacob Philipp Franz Joseph Sylvester Buhl-Freiherr von und Zu Guttenberg, a két évig volt német védelmi miniszter úgy ítéli meg, hogy a kormányfő – ha sikeres lesz – érdekes vitákat gerjeszthet és ez segíthet feltartóztatni a populista hullámot. Ám ha kudarcot vall, akkor lehet, hogy kikövezte az utat annak hatalomátvételéhez, hiszen bevette őket a hatalomba és becsatornázta politikájukat a fő áramba.
Reuters: A kommentár lidércnyomásnak nevezi Olaszországot az EU számára, mert ha az új római kormány kitart meghirdetett stratégia mellett, az tönkreteheti az uniót. Vagyis a harc Európa jövőjéért, és ily módon a mai világ formálásáért folyik. A leendő kormányfőnek nincs befolyása a Liga és az 5 Csillag Mozgalom közös programjára. Az új kabinetnek szinte semmiféle tapasztalata sincs a hatalomról, viszont egyre nagyobb riadalommal, nyomással és ellenkezéssel néz szembe a többi tagállam, a Bizottság, de még az olasz elnök részéről is. Utóbbi, Mattarella ugyanis meghúzta a vörös vonalat: Itáliának bent kell maradnia az EU-ban és támogatnia kell az integráció elmélyítését.
Ugyanakkor a bevallottan populista koalícióval új ideológiai vezetőt kapott az „Illiberális Internacionálé”, benne a Front Nationallal, az AfD-vel, a holland Szabadságpárttal, valamint a „Brüsszel uralmát” elutasító Magyarországgal és Lengyelországgal. Romokban az Egyesült Európai Államok gondolata, amit már csak Macron szorgalmaz.
Die Presse: Kelet-Európa kulturális egyneműségre és erős vezetőre vágyik, ideértve a tekintélyelvű rendszert és a bezárkózást. A térségen belül a magyarok a leginkább Európa-pártiak: 69% mondja az, hogy a politikusok gyakran bűnbaknak használják az uniót, mert szeretnék elterelni a figyelmet saját gyengeségeikről. De az EU-tól ők is főként azt várják, hogy adjon lökést a gazdaságnak. Azaz a régió távolodik a közös értékektől és politikától. Ez derül ki a legfrissebb felméréséből, amelyet Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában végeztek. A gazdasági előnyöket mind a négy közvélemény szívesen veszi. Brüsszel politikájával szemben a csehek a legelutasítóbbak, náluk 60% szerint a tagság hátrányos az ország politikai súlyára nézve. Meglehetősen egyöntetű ugyanakkor a kép az ügyben, hogy ezek a nemzetek nem kérnek a kiegyensúlyozott demokráciából, valamint a kulturális nyitottságból. Viszont a magyarok 88%-a tartja kívánatosnak, hogy legyen egy erős ember.
Az általános vélekedésre rányomta bélyegét a bírálat, amit az EU gyakorolt jogállami gondok miatt Magyar- és Lengyelországgal szemben, de hatottak az uniós pénzek elsikkasztásának gyanújával indult vizsgálatok is. A magyarok 39%-a látja úgy, hogy az unió nem tisztességesen jár el a kormánnyal szemben; 47% nyilatkozott úgy, hogy a politikai vitában az ország vezetése kedvezőtlen színben tünteti fel Brüsszelt. Továbbá 60% szerint a közösség negatív szerepet tölt be a migrációban.
Cseppet sem mellesleg a magyar, a cseh és a szlovák lakosság nagy többsége úgy gondolja, hogy az állam kellő szolidaritást tanúsít a bevándorlás kérdésében. Mint emlékezetes, egyik kormány sem vett át menedékkérőket a görögöktől és az olaszoktól.
.jpg)
Financial Times: A külföldi vásárlókat nem érdeklik az Orbán-kormány politikáját érő nemzetközi bírálatok, veszik a budapesti lakásokat, mint a cukrot. A magyar vezetésnek nem jó a külföldi sajtója, a miniszterelnök kampányát erős antiszemita retorika jellemezte. A Fidesz lecsapott a külső támogatást élvező civilekre, emiatt Soros György alapítványa távozik az országból. Emellett a hatalmat széles körben vádolják kegyencrendszerrel és korrupcióval. De ettől a külföldi vevők egyáltalán nem kerülik el a magyar ingatlanpiacot. Az árak jóval alacsonyabbak, mint Prágában vagy Bécsben, bár emelkednek. Az MNB szerint egy év alatt 14,6 %-kal lettek magasabbak, pedig már előtte is jócskán megugrottak. 2002–08 után ez már a 2. boom Budapesten. Most leginkább oroszok, ukránok, közel-keletiek és kínaiak élnek a lehetőséggel. Akkora a kereslet, hogy nehéz munkaerőt találni a felújításhoz. Az árszintet részben a sok külföldi diák, részben pedig az is növeli, hogy várost nagyon kedvelik a turisták. Egyébként a városképre is az a jellemző, mint Magyarországra általában: fiatalos, korszerű negyedek váltakoznak teljesen lepusztult, koszos körzetekkel.
