E-egészségügy: Magyarország sereghajtó

Az Európai Bizottság ma közzé tette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2018-i értékeit. A DESI segítségével nyomon követhető a tagállamok teljesítménye a digitális hálózatok fejlettsége, a digitális készségek, az online tevékenység, a digitális technológiák vállalkozások általi alkalmazása, valamint a digitális közszolgáltatások tekintetében. A Bizottság az idén az aktuális értékekkel egyidejűleg a nemzeti digitális politikák részletesebb elemzését is közzé teszi.
 
Tavaly kismértékben szűkült a digitálisan legfejlettebb és legkevésbé fejlett tagállamok közötti különbség. Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia érte el a legmagasabb minősítést; e tagállamok az egész világot tekintve is élen járnak a digitalizációban. Más uniós országoknak azonban még mindig hosszú utat kell megtenniük, továbbá az egész EU-nak javítania kell a teljesítményét ahhoz, hogy világszinten versenyképes legyen. Ez különösen fontossá teszi a digitális egységes piac gyors kiépítését és a digitális gazdaságba és társadalomba irányuló beruházások növelését.
 
A DESI összeurópai eredményeinek tanúsága szerint:

• A hálózati összekapcsoltság javult, de továbbra sem elégséges a gyorsan növekvő szükségletek kielégítéséhez.
• Az internetezők körében a telefon- és videohívásokkal kapcsolatos szolgáltatások használata növekedett a legjelentősebben.
• Ha lassan is, de növekszik a digitális szakértők száma, ugyanakkor az európaiak 43%-a még mindig nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel.
• Folytatódik a vállalkozások digitalizálódása, és az európaiak egyre többször vesznek igénybe online közszolgáltatásokat.

Magyarország a 28 uniós tagállam között összességében a 23. helyen áll. Az elmúlt néhány évben átlagos ütemben fejlődött az ország a digitalizáció tekintetében. Magyarország viszonylag jól teljesít az összekapcsoltság területén (18. hely), ami a nagy sebességű és szupergyors szélessáv elterjedtségének köszönhető. A magyar internet-használók általában sokféle online tevékenységet végeznek. Az internetes szolgáltatások használatát illetően Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot (12. hely). A magyar internethasználók 84%-a használ közösségi hálózatokat, ami a második legmagasabb arány az EU-ban (uniós átlag: 65%), 85%-uk olvas online híreket (EU: 72%) és 59%-uk bonyolít le videohívásokat (EU: 46%).
 
A humán tőkét illetően Magyarország eredménye elmarad az átlagtól (21. hely), mivel a lakosság felének nincsenek alapszintű digitális készségei, és alacsony a természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika területén végzett hallgatók száma. Bár az információs és kommunikációs technológiák üzleti használata javult, a magyar vállalkozások még távol állnak attól, hogy maximálisan kihasználják a digitális lehetőségeket (25. hely). A helyzet valamelyest javult a digitális közszolgáltatásokban, beleértve az e-egészségügyet is, azonban Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt szerepel ezen a területen (27. hely).
 
A Magyarországról szóló országjelentés itt található, a magyar távközlési piacra vonatkozó angol nyelvű jelentés pedig itt érhető el.

• Kérdések és válaszok
• A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) webhelye
• Az összes tagállam országspecifikus eredményei
• Tájékoztató a digitális egységes piacról
• Tájékoztató az európai adatgazdaságról

 

A Bizottság fellép az Iránban befektető uniós cégek védelmében

Az Európai Bizottság a mai napon lépéseket tett annak érdekében, hogy védelmezze az Iránban befektető európai cégek érdekeit, továbbá hogy kifejezésre juttassa, az EU elkötelezett az Iránnal megkötött nukleáris megállapodás, az ún. átfogó közös cselekvési terv végrehajtása mellett.

Az Európai Unió teljes mértékben kiáll az iráni nukleáris megállapodás folyamatos, maradéktalan és hatékony végrehajtása mellett, mindaddig, amíg Irán is tiszteletben tartja kötelezettségeit. Az Amerikai Egyesült Államok bejelentése, miszerint kilép a megállapodásból és visszaállítja az Irán elleni szankciókat, kedvezőtlen hatást gyakorolhat azokra az európai vállalatokra, amelyek – jóhiszeműen eljárva – a megállapodás megkötése óta befektettek Iránban. Az EU mindent megtesz annak érdekében, hogy mérsékelje az amerikai szankciók európai cégekre gyakorolt kedvezőtlen hatását, és intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az EU és Irán közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővülése, mely a szankciók megszüntetése óta tart, a jövőben is folytatódjon.

Azt követően, hogy az európai uniós állam-, illetve kormányfők május 16-i szófiai csúcstalálkozójukon egyhangú támogatásukról biztosították Jean-Claude Juncker elnök és Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő javaslatait, az Európai Bizottság a mai napon négy területen hozott intézkedéseket:

1. Megindította a külföldi országok által elfogadott jogszabályok hatásai elleni védelmet szolgáló 2271/96/EK-rendelet aktiválását célzó hivatalos eljárást. Ennek érdekében aktualizálta azoknak az Irán elleni amerikai szankcióknak a jegyzékét, amelyek a rendelet hatálya alá tartoznak. A 2271/96/EK rendelet megtiltja, hogy az uniós cégek eleget tegyenek az USA által az ország területén kívül alkalmazott szankcióknak, lehetővé teszi a számukra, hogy az ilyen szankciókból eredő károk megtérítését kérjék attól a személytől, aki a károkozásért felelős, és érvényteleníti a szóban forgó szankciók alapján hozott külföldi bírósági ítéletek hatását az Európai Unió területén.
2. Elindította azt a hivatalos eljárást, mely az Európai Beruházási Bank előtt álló akadályokat hivatott elhárítani annak érdekében, hogy a bank tevékenységeket finanszírozhasson Iránban.
3. A Bizottság úgy határozott, folytatni és fokozni fogja az Iránnal folytatott ágazati együttműködést és az ország támogatását, többek között az energiaszektorban és a kis- és középvállalkozások vonatkozásában.
4. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, vizsgálják meg, lehetőség nyílik-e egyszeri pénzátutalásokra az Iráni Központi Bank részére.

• A Tanács 2271/96/EK rendelete
• Jean-Claude Juncker elnök sajtónyilatkozata az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón (angolul/franciául)
• Donald Tusk elnök nyilatkozata az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót követően
• Federica Mogherini főképviselő nyilatkozata az amerikai szankciókról (angolul)

Távközlési szolgáltatások online vásárlása: megtévesztő módszerek

Ma az Európai Bizottság a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokkal közösen közzétette, milyen eredményt hozott a telefon- vagy internetszolgáltatásokat, illetve online video- vagy zeneszolgáltatásokat kínáló weboldalak átvilágítása. Az átvilágításból kitűnik, hogy a 207 vizsgált weboldal közül 163 esetében az uniós versenyjog megsértése állhat fenn. A leggyakrabban azonosított problémák közé tartoznak a következők: az állítólagosan ingyenes vagy diszkont áron kínált szolgáltatások, amelyek valójában több ajánlat összekapcsolásával létrejött csomagok; a vitarendezési eljárás hiánya; az olyan klauzulák, miszerint ezek a weboldalak egyoldalúan megváltoztathatják a szerződéses feltételeket, anélkül, hogy erről a fogyasztót tájékoztatnák vagy a változást megindokolnák számára. A teljes közlemény itt olvasható.