Keresettek a betanított munkások – a legkedveltebb Győr

Növekszik a munkaerőhiány hazánkban a www.profession.hu idei első negyedéves jelentése szerint. Jó hatodával több cég hirdetésben keres munkatársakat; ugyanekkora arányban emelkedett a hirdetések száma is az esztendővel ezelőttihez képest. Nem csupán szakmunkásokat, hanem egyre több betanított munkást keresnek.

A munkavállalási szándékot és eltökéltséget jól mutatja, hogy egy-egy állásra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében akár Vas és Zala megyéből is jelentkeznek.

Nem pusztán Budapesten érezhető a hiány. Kiemelkedő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol tavaly egy sor nagy beruházás is kezdődött, így negyedével nőtt a hirdetésben munkaerőt kereső cégek száma. Átlag feletti a növekedés Veszprém és Zala megyében, ahol a tavalyinál ötödével több cég hirdetett az álláskereső portálon. A fővárosban és Pest megyében egyaránt 15 százalékos a változás.

Szakképzett munkaerő hiányában a betanított munkások a legkeresettebbek. Az első negyedévben kereken 40 ezer új hirdetés jellemzően nem egy-egy nagy cégtől érkezett, hanem sok kicsitől is, ami azt mutatja, hogy egyre több cég keres munkaerőt a betöltetlen állásokra.

Az első negyedévben a fizikai, segéd- és betanított munkára kerestek minden eddiginél több jelentkezőt: az esztendővel ezelőttinél 54 százalékkal több hirdetés jelent meg ebben a kategóriában. Ötödével több szakmunkást kerestek, mint tavaly ilyenkor. A leginkább bolti eladót, pénztárost kersnek. Látványos növekedés tapasztalható még az adminisztrációs (34%), az építőipari (34%) és a banki ágazatban (33%) is. Kétötödével több embert keresnek a vendéglátásba, mint tavaly az első negyedévben. Stagnálás tapasztalható a gyártás, termelés (+3%), az IT-programozás (-1%), marketing (-3%) területen.

A jelentkezések számának változása a hirdetések számának növekedésénél jóval visszafogottabb, mindössze 7 százalék. Fizikai, segéd és betanított munkára 28 százalékkal többen jelentkeznek, de még mindig kevesebben, mint ahány üres állást hirdetnek. Ötödével több mérnökre lenne szükség, mint ahány jelenleg itthon dolgozik.

Nyugat-Magyarországon gyakorlatilag nincs munkanélküliség, a keleti országrészben viszont eléri a 8–9 százalékot – mindenekelőtt a csekély mobilitási hajlandóság miatt. A pályázók fele továbbra is a budapesti állásokra, vagy környéki állásokra is jelentkezik; nagy az érdeklődés a Győr-Moson-Sopron és a Bács-Kiskun megyében meghirdetett pozíciókra is.

Budapesti állásokra jelentkezők aránya megyékre bontva

Győr-Moson-Sopron megye nem csupán a helybéliek (67%), hanem például a szomszédos Komárom-Esztergom megyében élők (7%) számára is. Érdkesség: csaknem ugyanennyien érdeklődnek Budapestről (5%) és Veszprém megyéből (5%) is a győri állások iránt.

Győr-Moson-Sopron megyei állásokra jelentkezők aránya megyékre bontva

Bács-Kiskun megyei állásokra jelentkezők aránya megyékre bontva

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei állásokra jelentkezők négyötöde a megyéből érkezik; emellett a budapestiek 3, a Zalában élők egy százalékát is érdekelné szabolcsi munka. A nagyobb mobilitási hajlandóság részben segíthetne áthidalni az ország különböző régiói közötti különbségeket. Csökkenti viszont az ingázási hajlandóságot a sok helyütt fejletlen infrastruktúra, továbbá az sem biztos, hogy anyagilag kifizetődő az otthontól távol végzett munka az albérleti és az utazási költségek miatt.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei állásokra jelentkezők aránya megyékre bontva

A leginkább a középfokú végzettségűeket (34%) keresik a munkáltatók; ezt követi a főiskolai diplomások (30%), a szakiskolát (25%), végül az általános iskolát (8%) végzettek iránti igény. Az egyetemi végzettséggel betölthető állások aránya 3 százalék.