A hetedik cikkely árnya Magyarország fölött

A mértékadó nemzetközi sajtó számos orgánuma ír arról, hogy az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága, a LIBE által készített jelentés eljárás megindítását javasolja a magyar kormány ellen az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján, mert megítélése szerint az országban rendszerszintű fenyegetés éri a demokráciát, a jogállamot és az alapvető jogokat.

Erről szóló beszámolójában a Politico amerikai hírportál európai kiadása megjegyzi: az eljárásnak akár az is lehet a végeredménye, hogy Magyarország elveszíti szavazati jogát az unióban. Ez ugyan nem valószínű, hiszen ilyen döntést az összes többi tagállamnak meg kellene szavaznia, de már önmagában az eljárás megindításáról szóló döntés is ártana Magyarország nemzetközi megítélésének. A Politico szerint Orbán Viktor kormányát a bel- és külföldi bírálók azzal vádolják, hogy az autokrácia útjára viszi az országot, és olyan nem-demokratikus gyakorlatot vezet be – mint amilyen például az állami médiában de facto érvényesülő cenzúra -, amit utoljára a kommunizmusban lehetett tapasztalni.

Van olyan európai parlamenti képviselő – írja a Politico – aki szerint a jelentés szövegét még módosítani kellene, abban ki kellene térni arra a politikai logikára, amely alapján a Fidesz-kormány megteremtette a félelem és a gyűlölködés légkörét minden olyasmivel szemben, amit ellenségesnek ítél.

A Bloomberg hírportál idézi a LIBE-jelentést előkészítő munkacsoport vezetőjét, Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőt, aki szerint „a figyelmeztetések ideje lejárt”. A Bloomberg kitér arra is, hogy az Európai Bizottság tavaly már megindította a hetedik cikk szerinti eljárást a lengyel kormánnyal szemben, amely nagyban másolja Orbán politikáját. A két kormány ugyanakkor kölcsönösen megígérte, hogy megvédik egymást az uniós elmarasztalástól.

A liberális The New York Timestól a The Washington Poston át az erősen konzervatív Fox News hírcsatornáig az amerikai média több szereplője vette át az AP hírügynökség beszámolóját a LIBE-jelentésről, amely az alapvető szabadságjogok magyarországi sérelmei mellett kiemeli a bírói függetlenség és a sajtószabadság aláásását.

Az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál áttekintésében a magyar kormány bűnlajstromának kiemelt elemei közt szerepel az alkotmánybíróság jogainak csonkítása, a bíróságok feletti ellenőrzés erősítése, a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozása, a médiatanács elfogultsága, a lapok állami hirdetések útján történő finanszírozása, az egyetemi szabadság, illetve a migránsok jogainak fenyegetése.

Egy másik magyar vonatkozású téma, amely végigfutott a nemzetközi médián, a Figyelő hetilap által közölt feketelista Soros György úgynevezett zsoldosairól. Az AP hírügynökség, amelynek ez a tudósítása is helyet kapott vezető amerikai médiaoldalakon, így például a The New York Timesban, azt írja: a Figyelő korábban nagy tiszteletnek örvendő üzleti magazin volt, amely szégyentelenül kormánypárti irányvonalra tért át, miután 2016 decemberében megszerezte Schmidt Mária történész, Orbán szövetségese. A Figyelő által közölt lista előzményeként az AP cikke felidézi, hogy Orbán a múlt hónapban kijelentette: a kormány név szerint ismeri a Sorosnak dolgozó mintegy kétezer embert, akik a kormányfő szerint bevándorlóországgá akarják tenni Magyarországot.Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, valamint a kanadai és a svéd nagykövet támogatásáról biztosította a listán felsoroltakat. „A civil társadalom azokat a polgárokat jelenti, akik jobbá akarják tenni országukat. Az Egyesült Államok elítéli a Figyelő azon próbálkozását, hogy megfélemlítse ezeket a polgárokat” – idézi az AP az amerikai nagykövetség Twitter-bejegyzését.

Saját beszámolót közöl a Figyelő feketelistájáról a The Huffington Post amerikai portál német nyelvű kiadása. A cikk szerint a lista közzététele megmutatja, milyen gyorsan morzsolódik le Magyarországon a jogállam. Az eset – írja a Huffington Post – a bíráló hangok ellen államilag szervezett hecckampány legújabb csúcspontját jelenti. Ez a cikk is utal Schmidt Mária tulajdonosi voltára, és ennek alapján valószínűsíti, hogy a lista megjelentetését közvetlenül a magyar kormány ösztönözhette.  A lap idézi Fekete-Győr Andrást, a Momentum elnökét, aki szerint Magyarországon annyira erős lett a propagandagépezet, hogy már autoriter államról lehet beszélni, és minden demokratikus intézményt az Orbán-párt emberei szálltak meg.