Orbán győzelme Merkel veresége

 – állapítja meg a vasárnapi magyar parlamenti választás kimeneteléről közzétett kommentárjában a Der Standard című, liberális irányultságú bécsi lap. Eszerint még mindig működik Európában annak az utóhatása, hogy 2015-ben megnyitották a határokat a menekültek előtt.

Orbán Viktor választási győzelme annak az európai hatalmi harcnak az ideiglenes végpontja, amely 2015 nyarán robbant ki. Arra, hogy megnövekedett a balkáni útvonalon a menekültek beáramlása, a magyar miniszterelnök nem csupán az EU külső határának a lezárásával reagált, hanem azzal is, hogy szavaival és tetteivel egyaránt félrekezelte a problémát.

Ez felháborította Angela Merkel német kancellárt, aki ebből az emócióból kiindulva megnyitotta a határt a szíriai és más menekültek előtt. „Ha még nekünk kell bocsánatot kérnünk azért, mert szükséghelyzetben baráti arcunkat mutattuk, akkor ez nem az én hazám” – jelentette ki Merkel, és itt „az én hazám” alatt egész Európát értette.

Orbán uszítása Ausztriában is elutasításra talált, és erős oka lett annak a politikának, amely üdvözölte a menekülteket. Harc volt ez Európa lelkéért. Három évvel később immár világos: ezt a harcot Orbán nyerte meg – írja a Der Standard, és sorra veszi azokat a politikai változásokat, amelyek időközben Európában bekövetkeztek: a menekülthullám által érintett közép-európai államok mind jobbra fordultak. Németországban Merkel megnyerte ugyan a Bundestag-választást, de a legerősebb ellenzéki erő az Alternatíva Németországnak lett, amelynek az idegenellenessége még a Fideszén is túltesz, Ausztriában a Néppárt és a Szabadságpárt koalíciója alakított ki széles egységet. Itáliában, ahová százezrével érkeztek a menekültek, két populista párt ragadta magához a kormányrudat. Az osztrák lap szerint a legnagyobb melléfogásnak az az EU-terv bizonyult, amely a menedékkérők szolidaritási alapon történő elosztására vonatkozott: bár egyetlen olyan állam sem vett át menekülteket, amely ezt nem akarta megtenni, a közös határozat mégis alkalmas volt arra, hogy megossza az uniót. Ezért nyerhette meg Orbán a választást azzal, hogy hazája elleni inváziót festett a falra.

Mára már bezárultak Európa határai, maga Merkel is azonosult Orbán szögesdrót-politikájával. A határra érkező menekülttömegek képe mélyen beégett az emberek lelkébe, és lényegesen barátságtalanabb hellyé tette Európát.

Ezt nem csak a régi és az új bevándorlók érzik, hanem mindazok, akik toleráns és liberális társadalmat kívánnak – írja a bécsiDer Standard.

Az osztrák kommentátor szerint a menekülttéma megerősítette a nacionalista identitáspolitika és az illiberális demokrácia védelmezőit. A nyitottságot hirdető európai projekt a lakosság jó részét túlzott követelmények elé állította, és ma már az egész integrációt veszélyezteti. A pénzügyi és az euró-válság már egyébként is megingatta sokak hitét a brüsszeli elitben és szakértőkben, és aztán erre jött még a tömeges bevándorlás. A félelem az idegenektől, a muszlimoktól, a terroristáktól vagy akár csak a fejkendőt viselőktől olyan realitás, amivel szemben értelmes érvekkel nem is lehet harcolni.

Mindez azonban – fordít egyet a gondolatmeneten a Der Standard kommentátora – nem jelenti azt, hogy Orbán Európa-víziójának kell dominálnia. Ha szigorú bevándorlási politikával sikerül hatástalanítani a migráció emocionális robbanószerkezetét, akkor könnyebben lehet majd támogatást szerezni olyan európai célokhoz, mint amilyeneket például Emmanuel Macron francia köztársasági elnök hirdet. Ebből végül is azok a migránsok is profitálnának, akik itt vannak, és itt fognak maradni. A határok kérdésében Orbánnak 2015-ben nagyrészt igaza volt. Most azt kell elkerülni, hogy ez győzelemre segítse az ő igazságtalan politikáját – zárul a bécsi lap kommentárja.

A bajor CSU, a Keresztényszociális Unió számára csábító példa Orbán győzelme – írja a Die Welt című, nagy példányszámú konzervatív német lap. A cikk szerint a magyar kormányfő „a keresztényszociálisok barátja”, és meglepően nagyarányú választási győzelme nyomán a CSU folytatni fogja a migrációs témában eddig is követett kemény irányvonalát – tekintettel az Alternatíva pártra is. Az ősszel ugyanis Bajorországban tartományi választásokat tartanak. A Die Welt idézi Tobias Zech CSU-politikust, aki szerint Orbán Viktor pártja pontosan elemezte a tavaly őszi németországi Bundestag-választás kimenetelét, amely a bajor uniópárt súlyos visszaesését eredményezte. 

A The New York Times az AP hírügynökség jelentését közölve számol be a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió bezárásáról. Az 1938-ban alapított Magyar Nemzetről azt írja, hogy az egyik vezető lap volt a rövid, 1956-i szovjetellenes felkelés alatt, és hogy később, az állami cenzúra idején az értelmiség lapjának tekintették.

Ugyanerről a Politico című amerikai portál európai kiadása azt írja: az érintett médiavállalkozásokat ellenőrző Simicska Lajos tetemes forrást öntött a választási kampány során a szélsőjobboldali Jobbikba. A párt gyenge szereplése és Orbán földcsuszamlásszerű győzelme olyan spekulációkat röppentett föl, hogy Simicska a veszteség csökkentésére eladja a médiaholdingját.