Kő követ követ – ásványi költemények

Országszerte irodalmi estekkel, versmondásokkal, könyvbemutatókkal ünnepeljük a magyar költészet napját, tisztelgünk a magyar líra előtt. Ez alkalomból került sor a Berzsenyi Dániel könyvtárban Pődör György „A tizenkét drágakő legendája” című legújabb verseskönyvének bemutatására a Szülőföld könyvkiadó gondozásában, és a könyvhöz kapcsolódóan egy időszakos ásványkiállítás megnyitására.

Nagy Éva könyvtárigazgató a többi között elmondta: a könyv szerzője mérnök-tanár, elkötelezett ásványgyűjtő, az ásványok avatott szakértője, aki szenvedélyét versekbe öntötte.

A vendégek közt helyet foglaló Fekete István, az EOSZÉN Kft. ügyvezetője beszélt a költőhöz fűződő régi barátságáról, a bányászat mai helyzetéről, az ásványgyűjtésről és „diákturizmus a bányában”-programjukról, amelyet azzal a céllal hozak létre, hogy a megismertessék a gyerekekkel a bányászatot és fennmaradjon ez a nehéz és szép hivatás.

„Egykori tanítóm, Launer Tibor követ ajándékozó kézmozdulata tett engem a kövek gyűjtőjévé, azóta is igyekszem jó tanítványa lenni” mondta közönségének Pődör György. Számtalan ásványgyűjtő túrán vett részt, úgy gondolja, hogy a gyűjtést fiatal korban kell elkezdeni, mert aki megízleli örömét, csodáját, már nem hagyja abba: ezért is lett kezdeményezője a Barangolás az ásványok és kövületek világában elnevezésű túrasorozatnak. Évek óta tavasszal és ősszel több napos gyűjtőkörútra mennek – elsősorban a szombathelyi Gothárd Jenő Általános Iskola tanáraival, diákjaival. Ilyenkor a legnagyobb boldogság Pődör György számára, ha látja a gyerekek szemében az örömet egy-egy szép ásvány meglelésekor.

„Gyönyörűséges könyvet tartok a kezemben, ahol két csoda találkozik egymással, az ásványok és a költészet szépsége” – mondta Devecsery László író, költő, az est házigazdája. A beszélgetésből kiderült: a címben szereplő számnak történeti oka van, a görög mitológiai történetekben éppúgy szerepet kapott, mint az Ó- és Újtestamentumban: az izraeli főpap, Áron melltáskájában lévő 12 szent kő majdnem megegyezik az új Jeruzsálem 12 alapkövével, vagy az elsüllyedt Atlantisz ősi drágaköveivel.

A költő a történelem évszázadai alatt felértékelődött drágakövekről alkotott gondolatait öntötte versekbe, esetenként finom humorral mond véleményt a sokezer éves babonákról, hiedelmekről. Az est résztvevői egyfajta kulturális barangoláson vettek részt a drágakövek világában, a versek és a hozzájuk fűzött részletes magyarázat által sok új, érdekes információhoz jutva. 

Az állatövi csillagképek száma az ókorban 12 volt, a költő ez alapján állított össze vidám verseket, amelyek a könyvben a „zodiákus gondolatok” részben olvashatóak. Az emberek hittek abban, hogy sorsuk, jövőjük meg van írva a csillagokban, babonákat, mítoszokat teremtettek, szerencseköveket rendeltek hozzá, amiket amulettként viseltek, hittek védelmező erejében.

A költő verseskötete végén három szonettben ír a bányászok védőszentjeiről, Szent Borbáláról, Szent Kingáról és Szent Annáról, röviden ismertetve életútjukat, és a bajba jutott bányászokat segítő jóságos bányamanó képe is megjelenik egyik kedves versében.

Pődör György a közönség örömére meglepetésként elszavalta a válogatást záró „Szélfútta homok” című versét, melyet bányász és gyűjtő barátainak ajánlott:

„Percen a tegnap. A ma hazaszéled,/ Bizony! Csak szélfútta homok az élet, / felfedez, játszik velünk majd eltemet.” (részlet a versből)

Az estet Kelemen Zoltán színművész és Bognár Alexandra kiváló versmondása, valamint Németh Szabolcs és Mészáros Balázs rézfúvós duettjének élvezetes előadása színesítette.