Ingatlanpiac: igazi verseny, további drágulás

Lendületes növekedési pályán a hazai lakáspiac, virágoznak a befektetések Budapesten és az agglomerációban, a nagyvárosokban és az üdülőövezetekben is. A beruházóknak és a lakásvásárlóknak azonban az eddiginél mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk – derül ki az újHÁZ Centrum tanulmányából, amely elsősorban a lakáspiaci változásokat vizsgálta. A dolgozatot az építőipar legrangosabb és legnagyobb hazai fórumán, a ma megnyílt CONSTRUMÁN mutatták be. 

Öt évvel ezelőtt kezdődött az utóbbi évtizedek legnagyobb áremelkedése a lakáspiac keresleti oldalán, ám a kínálat akkor még nem tudott lépést tartani a kereslettel. A tömeges vállalkozói lakásépítés 2016-tól vált látványossá. A lakásforgalom 2017-re ismét a válság előtti 

szinteket közelítette. A becslések szerint évi akár 150-160 ezerre növekszik, miután minden második ember új lakásba költöznék; az adásvételek magas aránya valószínűleg fennmarad még pár évig. A vállalkozói lakásépítésben egyszerre vesznek részt sokéves tapasztalattal bíró, nagy ingatlanfejlesztő vállalatok és olyan kis társaságok is, amelyeknek legfeljebb néhány éves az építőipari múltjuk, és a fellendülés hatására kezdtek el tüsténkedni. 

A lakáscélú beruházások egyik nagy tétele a telekár. A budapesti belvárosban teljesen elfogytak az építési ingatlanok; építkezést (egy-két körzetet leszámítva, például Corvin negyed, Kopaszi-gát, Marina-part) jobbára romos bérházak helyén kezdenek. A nagy vállalatok a fővárosban mindenekelőtt lakóparkokat építenek a VIII., IX., XI. és a XIII. kerületben, valamint a rozsdaövezetben, az elárvult ipari területeken. A megyeszékhelyeken és a kiemelt üdülőövezetekben – a Balaton déli partján, a Velencei-tónál és újabban a Tisza-tónál – kezdődnek ingatlan-beruházások.

A fejlesztők a múlt években drasztiksan emelték az áraikat. Az új építésű budapesti lakások négyzetméterenkénti átlagos ára elérte a 700 ezer forintot (2017 elején még 615 ezer forint volt), és az idén további 8-10 százalékos drágulás jöhet, főleg a kínálat szűkülése, a csúszó vagy elvetélt beruházások, továbbá az emelkedő anyag- és munkaerő-költségek miatt.

A jó hírű, megbízható ingatlanfejlesztők viszonylag könnyen jutnak beruházási hitelhez, a bankok azonban elvárják a sikeres értékesítési arányt, még mielőtt megkezdődnék az építkezés. Ez most kb. 20-25 százalék, helyenként ennél magasabb. Az építőipari cégek másik lehetősége, hogy támogatói pályázatokat adnak be: márciusban 9 cég 50–535 millió forint közötti vissza nem térítendő állami támogatásról kapott hivatalos ígéretet az építőipari támogatási program részeként. 

Olyasmi történt, ami sokáig nem volt jellemző: valós verseny kezdődött a szereplők között, főleg a magánmegrendelésekért, az állami beruházásokra ugyanis csak egy vállalati körnek van esélye. A versenyben azonban több visszahúzó körülménnyel kellett számolni az évtized második felétől, mint például a munkaerőhiány és az alapanyag-költségek emelkedése.